Dr. Mellár Tamás (Párbeszéd)

DR. MELLÁR TAMÁS, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az én számomra a legnyugtalanítóbb dolog, ami tegnap is a parlamentben elhangzott, illetve a mai vita alapján is, hogy az új kormánytól nem várhatunk mást, csak azt, hogy egyre erőteljesebben nyugatellenes lesz, és ez a nyugatellenesség szerintem életveszélyes Magyarország számára.

Itt szeretnék kapcsolódni Hiller István képviselőtársamhoz, aki szintén erről beszélt, ennek a veszélyeiről. (Balla György: Csak ő értelmesen.) A történelem nagy tanítómester, és a történelem arra tanít bennünket, hogy amikor Magyarország és a magyar társadalom szemben állt és szembement a nyugati katonai szövetségekkel, akkor mindig vesztes lett, és ezeknek nemzeti tragédia és nagy bukás lett a következménye. Nagyon félek tőle, hogy ismét a rossz oldalra kerültünk, és a rossz oldalon állunk. KDNP-s képviselőtársaim, Vejkey képviselő úr és Nacsa képviselő úr ecsetelte azt, hogy a Nyugat milyen szörnyű vallási és erkölcsi helyzetben van, és hogy nekünk ezektől ódzkodni kéne, távol kellene tartani magunkat. Hát, azért egy kicsit nézzünk magunkba! Magyarországon vajon a lakosságnak hány százaléka valóban vallásos? ‑ tehát nemcsak az, hogy a népszavazáson annak vallja magát, hanem rendszeresen templomba jár, és egyházi adót fizet. Megmondom önöknek: 6 százalék. A nyugati országokban ez mind sokkal magasabb. (Cseresnyés Péter ingatja a fejét.) Az erkölcsökről… (Cseresnyés Péter közbeszól.) ‑ ezek tények, kérem, az erkölcs kapcsolatában. A korrupció vonatkozásában valóban egyébként a skandináv országokhoz képest mi előnyös helyzetben vagyunk, hogy mi leszólhatjuk őket? Hát, nyilvánvalóan nem.

A harmadik és talán a legfontosabb dolog: a fejlődés, fejlesztés és innováció kérdésében vajon hol állunk mi, vajon hol áll az az orosz gazdaság, amihez most Orbán Viktor oly erőteljesen kapcsolódni akar? Sorolják nekem föl az orosz gazdaság high-tech termékeit! Még a hadigazdaságban sem, a hadigazdálkodásban sem sikerült nekik a high-techet megfelelően tartani, ezt a mostani háborúból lehet látni.

És nagyon jól lehet látni azt is egyébként, hogy tulajdonképpen hogy állunk mi ezzel a dologgal, hogy a NER-vállalkozások vajon milyen innovációt tudnak felmutatni az elmúlt 12 évben, milyen high-tech termékeink vannak, amiket a világpiacra el tudunk vinni. Hát, nyilvánvalóan semmilyen. Ezekhez csak akkor tudnánk megfelelően hozzájutni, ha valóban értelmesen használtuk volna föl a nyugati kapcsolatokat.

Most egy olyan kormány alakul meg Magyarországon, amelynek miniszterei nem politikusok, de nem is szakértők, hanem kiváló hatalomtechnikusok. Olyan emberek, akik bizonyosan jól fogják majd tenni a dolgukat, jól fogják képviselni a kormány érdekeit, jól fognak tudni kommunikálni, nem lesz kibeszélés, nem lesznek kínos ügyek, ők tényleg profi emberek, és ez valóban így is lesz. Orbán miniszterelnök úrnak ez is volt a célja, hiszen ő pontosan tudja azt, hogy milyen évek fognak itt következni. Mert kétségkívül igaz az, hogy gazdasági világválság van, kétségkívül igaz az, hogy háború van mellettünk, de emellett az is igaz, hogy Magyarország az elmúlt 12 évben egy olyan gazdasági rendszert alakított ki, ami ugyan Orbán Viktorhoz hűséges, tőle függ, de amely nem produktív és nem versenyképes. Ez a gazdaság, ez a magyar gazdaság külső források nélkül nem tud fönnmaradni. Kérdés, hogy lesz‑e elégséges külső forrás ugyanúgy, ahogy az elmúlt 12 évben volt.

Az európai uniós források valószínűleg nem nagyon állnak rendelkezésre, az oroszoktól nem nagyon fogunk tudni többletforrást kapni, hitelfelvételre nem igazából lesz majd komoly lehetőség azért, mert az adósság/GDP hányados már most is 80 százalék fölött van. Vagyis ennek az új kormánynak egyetlenegy feladata lesz csak, az, hogy valamilyen módon próbálja meg a válságot kezelni. És még azt sem mondom egyébként, hogy nem lehet ebben sikeres, hiszen ezt a válságot az Orbán-kormány megúszhatja akkor, ha a NER-vállalkozókkal valamilyen módon meg tud egyezni, úgy, hogy bele tudnak abba egyezni, hogy egyre kevesebb és kevesebb forrás jut nekik, hogy a magyar társadalommal is ki tudnak egyezni, hogy el tudják vele fogadtatni azt, hogy egyre gyengébbek és egyre rosszabbak lesznek az életkörülményeik. De egyvalamit nem fognak tudni semmiképpen megcsinálni: nem lesz Magyarországon szerkezetváltás, és nem lesz felzárkózás.

Önök arra hivatkoznak mindig, hogy az elmúlt években milyen magas gazdasági növekedési ütem volt Magyarországon, és milyen alacsony a munkanélküliség. Ha valaki megnézi a szocialista Magyarország teljesítményét, akkor azt látja, hogy 1960-89 között átlagosan 3,5 százalék volt a gazdasági növekedés és nulla százalék volt a munkanélküliség. És hatékony, produktív gazdaság volt? Nem volt hatékony és nem volt produktív, az is csak külső forrásokból tudott megélni, ezért adósodtunk el.

Most ugyanaz a helyzet, ugyanilyen gazdaságot építünk föl, amely önmagában működésképtelen. Nos, ehhez én nem kívánok hozzájárulni, és nem adom a nevemet. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzék soraiból.)