Ritter Imre (Nemzetiségi képviselő)

RITTER IMRE nemzetiségi képviselő: Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Erlauben Sie mir bitte, dass ich im Namen und im Auftrag des Ausschusses der in Ungarn lebenden Nationalitäten unseren Standpunkt bezüglich des Gesetzentwurfs Nummer T/2667. über der Änderung des ungarischen Haushaltes für Jahr 2023. ‑ Gesetzt XXV/2022. ‑ im Zusammenhang mit dem Nationalitätenbedarf übergreifende Teilen erörtere.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy kifejtsem bizottságunk véleményét „A Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény módosításáról” című, T/2667. számon benyújtott törvényjavaslattal, annak nemzetiségi vonatkozásaival kapcsolatban.

2022. június hónapban a 2023. évi központi költségvetésről szóló T/152. számú törvényjavaslat általános vitájában az első 20 perces hozzászólásomat teljes egészében arra szántam, hogy végigvettem azokat a rendkívül pozitív változásokat, amelyek a magyarországi őshonos nemzetiségek parlamenti képviseletének biztosítását követően a 2014-2022 közötti nyolc évben nemzetiségi szempontból történtek. A visszatekintést azzal zártam, hogy a Magyarországon élő 13 őshonos nemzetiség nevében fenntartás nélkül meg kell köszönjem elsősorban a magyar kormánynak ‑ hiszen minden döntés az övék volt ‑, de az egész magyar parlamentnek, minden egyes korábbi és mai parlamenti képviselőnek az elmúlt nyolc évben nyújtott nemzetiségi támogatást, amellyel a 2014. évi kevesebb, mint 4 milliárd támogatás a 2022. évre közel 24 milliárd forintra, azaz közel hatszorosára emelkedett.

Ugyanakkor azt is kihangsúlyoztam, hogy a megelőző hét-nyolc évtizedben a magyarországi nemzetiségeket sújtó intézkedések sokaságát, mulasztásait, bűneit, azoknak a negatív következményeit nem lehet hét-nyolc mégoly szép év eredményeivel sem jóvátenni, helyre tenni. Ehhez több évtized szükséges.

Az elmúlt nyolc év csak arra volt elég, hogy megkapaszkodjunk, újra hitet kapjunk, és új lendülettel elinduljunk azon az úton, elindítsuk azokat a nemzetiségi programokat, amelyek reményeink szerint az őshonos nemzetiségek túlélését, nemzetiségi létünk fennmaradását biztosíthatják. Sajnos a 2020-2021-es Covid-válság, majd a 2022-es tragikus háborús helyzet, energiaválság, egyre súlyosabb infláció ezt a pozitív előrelépést megtörte, és felerősített több olyan negatív folyamatot, amelyet már a ’23-as költségvetésitörvény-javaslat tárgyalásánál is előre jeleztem.

Tudtuk, hogy több területen jelentős többletköltségeink lesznek, ennek ellenére ‑ megértve a hazánk előtt álló megoldandó problémákat, ebben a mi szerepünket is ‑ elfogadtuk, hogy a 2023. évre nem lesz a 2021. évhez hasonlóan nemzetiségitámogatás-emelés a költségvetési törvényben. Szeretném hangsúlyozni, hogy ezt egységesen, egyetértőleg mind a 13 nemzetiség elfogadta.

Azóta eltelt nyolc hónap, melynek az eseményei sajnos igazolták a korábbi előrejelzéseinket. A 2023-as költségvetési évben három lényeges, központi intézkedést kívánó, jelentős többletköltséggel járó terület van. Ezek a következők:

Az első természetesen az energia-többletköltség fedezetének biztosítása. 2022 negyedik negyedévére vonatkozóan a nemzetiségi önkormányzatok és az általuk fenntartott nemzetiségi köznevelési intézmények mintegy 405 millió forint energiatöbbletköltség-kompenzációt kaptak, melyet ezúton is megköszönök. A technikai lebonyolítás terén rendkívül pozitív volt, hogy bár gyermeklétszámra vetített kompenzálásról volt szó, de a keretösszegen belül az országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok között az intézményi specialitások figyelembevételével a tényleges igényekhez lehetett igazítani a támogatásokat.

Most végezzük annak utólagos felmérését, hogy az összességében biztosított 405 millió forint milyen mértékben fedezte a tényleges többletköltségeket. A 2023. évre köszönettel vettük a kormányrendeletet és annak módosítását, mely lehetővé tette a nemzetiségi önkormányzatok és a fenntartott köznevelési intézményeik gázárfixálását. Az ily módon euróban fix gázár mellett is természetesen még egy sor bizonytalan, de lényeges tényező van, úgymint az euró/forint árfolyam, a tényleges fogyasztás, a rendszerhasználati díjak összege, s a többi.

Mindezek ellenére nagy bizonyossággal ki merem jelenteni előre, hogy a 2023. évben a nemzetiségi önkormányzatoknak és a fenntartott köznevelési intézményeiknek nagyságrendileg mintegy 2 milliárd forint energiakompenzációra lesz szüksége. A 2023. első félévi várható konkrét igények felmérését tételesen elvégezzük, és még 2023. március havában rendelkezésre bocsátjuk.

A második komoly problémát jelentő terület a közétkeztetés költségeinek finanszírozása. Az elmúlt héten fejeztük be az intézményenkénti konkrét felmérést a kilenc országos önkormányzat által fenntartott 27 nemzetiségi köznevelési intézmény több mint 4500 gyerekére vonatkozóan, a 2021. és 2022. évi tényleges közétkeztetési bevételek és kiadások felmérését. Ennek alapján objektív tény, hogy 2021-ben már 126 millió forint finanszírozás hiányzott, mely hiány 2022-ben közel a kétszeresére, 247 millió forintra nőtt. Látva a 2022. második félévi és az idei első kéthavi inflációt, ezen belül az élelmiszer-inflációt, a kilenc országos önkormányzat által fenntartott 27 köznevelési intézmény nagyságrendileg mintegy 500 milliós forráshiánnyal fog rendelkezni a 2023. évben.

Jelenleg folyik felmérés az 55 helyi nemzetiségi önkormányzat által fenntartott 75 köznevelési intézmény nagyságrendileg tízezer gyermekére, melyeknél a 2023. évi forrás nélküli többletköltség a közétkeztetésnél nagyságrendileg egymilliárd forint lesz. Itt is ki kell hangsúlyoznunk, hogy egyrészt szükség van az alapnormatíva jelentős emelésére, de szükséges az intézményenkénti vizsgálat alapján az eseti kompenzáció is, mivel az átlagtól egyes intézményeknél pozitív és negatív irányban is nagyon jelentős eltérések lehetnek annak függvényében, hogy mekkora a létszám, főző- vagy melegítőkonyhája van, a települési önkormányzat vagy az intézmény kezében van a közétkeztetés, és így tovább.

Az első két pontot összefoglalva azt mondhatom, hogy az energia és a közétkeztetés területén összességében mintegy 3,5 milliárd forint kompenzációra lesz szükség. Természetesen mindkét területen tételesen, intézményenként, nemzetiségenként elkészült objektív adatokkal fogjuk igazolni ennek jogosságát és szükségességét.

A harmadik nagy terület a minimálbér- és a garantáltbérminimum-emelés, valamint a pedagógusok ágazati pótlékának emelésére a forrás biztosítása. Erre vonatkozóan megnyugtató számunkra, hogy egyrészt Banai Péter Benő államtitkár úr a Költségvetési Bizottság 2023. február 13-ai ülésén szóban, valamint dr. Berczik Ábel helyettes államtitkár úr február 21-én e-mailben is jelezte az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetségének, hogy a 2023. január 1-jétől megvalósuló bérfejlesztésekhez a kormány a nem állami, nem önkormányzati köznevelési intézményfenntartók számára a 2023. évi költségvetési törvény 8. mellékletében foglalt támogatási jogcímek fajlagos összegein felül kiegészítő támogatások biztosításával kíván hozzájárulni.

Az ennek biztosításáról szóló kormányrendelet-tervezetnek a társadalmi egyeztetése hamarosan elindul, a bérintézkedések fedezetét a fenntartók a tervezet szerint az április havi támogatással egy időben 2023. január 1-jéig visszamenőleg megkapják.

(11.30)

Köszönjük az intézkedést. Úgy gondoljuk, hogy ezzel a bérfejlesztésekhez szükséges forrásigények biztosítása megnyugtatóan rendezésre fog kerülni.

Ezen három kiemelt forrásigényű terület ‑ energia, közétkeztetés és bérfejlesztések ‑ mellett természetesen több más helyen is szorít a cipő, de ezek nagyságrendje nem összehasonlítható az előző hárommal, ezeket megpróbáljuk saját hatáskörben megoldani és átvészelni.

A kompenzációs igények szükségességéhez, indokoltságához szeretnék világosan kitérni a különböző fenntartásban lévő köznevelési intézmények eltérő finanszírozási helyzetéből adódó különbségekre. Először: a legnagyobb köznevelési intézményfenntartó, a Klebelsberg, melynek finanszírozása a költségvetésből normatív alapon történik, a szükséges kiegészítéseket pedig a központi költségvetési törvényben biztosított átcsoportosításokkal a kormány rendezni tudja.

A helyi települési önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények, elsősorban és jellemzően óvodák esetében az állami normatív támogatást a helyi önkormányzatok igény, szükség és lehetőség szerint saját bevételeikből ki tudják egészíteni.

Harmadrészt, az egyházi fenntartású köznevelési intézményekre vonatkozóan a normatív támogatás mellett minden év végén megtörténik egy elszámolás, és a szükséges kompenzáció központi költségvetésből biztosításra kerül.

Ugyanakkor a helyi és országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények esetében azonban a normatív támogatáson kívül a fenntartónak nincs további lehetősége, hiszen nincs saját bevétele és nincs az egyházhoz hasonló év végi elszámolás sem. De a köznevelés államtól átvett feladat, így természetesen a bizonyítottan felmerült többletköltségek fedezetének biztosítása kizárólagosan állami feladat.

Szeretném ugyanakkor felhívni arra is a figyelmet, hogy a nemzetiségi önkormányzatok részéről mi magunk is mindent elkövetünk annak érdekében, hogy ezeket az egész ország számára nehéz helyzeteket, éveket megpróbáljuk túlélni, a közös megoldáshoz hozzátenni a saját részünket is.

Ennek érdekében újragondoltuk a mai helyzet szerint a prioritásunkat. Ennek keretében első helyre tettük az általunk fenntartott nemzetiségi köznevelési és ‑ hozzáteszem ‑ kulturális intézmények működőképességének fenntartását. Ezek közül a köznevelési intézményekről az előzőekben részletesen beszéltem, a kulturális intézmények pénzügyileg nagyságrendekkel kisebb súllyal szerepelnek; erre időhiány miatt most nem kívánok kitérni, de van velük feladat.

Második prioritásunk a 2017-ben elindított nemzetiségipedagógus-program töretlen folytatása, hiszen csak így biztosítható, hogy a következő években, évtizedekben is legyen megfelelő számú és megfelelően képzett nemzetiségi pedagógusunk. Ezért fenn kell tartanunk, sőt fejlesztenünk kell a nemzetiségipedagógus-pótlék rendszerét, bővítenünk kell a nemzetiségi hallgatói ösztöndíjrendszert, és törvényi háttér biztosítása után célzottan biztosítani kell a megfelelő minőségű és mennyiségű nemzetiségipedagógus-képzés feltételeit a képzőhelyeken. Ez utóbbival az egyetemek, főiskolák terén is vannak feladataink, de előrelépés ezen a téren is van. Most úgy látom, hogy a nemzetiségipedagógus-program folytatásához a finanszírozási feltételek adottak.

A harmadik nagy terület a nemzetiségi kulturális egyesületek működőképességének fenntartása, a negyedik nagy terület a nemzetiségi önkormányzati rendszer működőképességének fenntartása. Azt gondolom, hogy ha a fenntartott intézmények kompenzálása rendben megtörténik, akkor ezeken a területeken is pénzügyi szempontból biztosítottak a működési lehetőségeink.

Mindezek alapján most nem fogunk benyújtani a 2023. évi költségvetéshez konkrét módosító javaslatokat, de a folyamatos adatfelmérés alapján a szakmailag dokumentált és indokolt többletköltségek fedezetére év közben több alkalommal is be fogjuk nyújtani a kormány részére az elengedhetetlenül szükséges nemzetiségi kompenzációs igényeket, és várjuk azok pozitív és hatékony teljesítését. Köszönöm, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmerksamkeit. (Taps a kormánypárti padsorokban.)