Varju László (DK)

VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat deklarált alapcélja az Állami Számvevőszéknek mint a közpénzügyi ellenőrzés legfőbb szervének elősegíteni az ellenőrzés hatékonyabb és megalapozott lefolyását, ezáltal pedig a számvevőszéki munka hitelességének növelését, társadalmi elfogadottságának erősítését. Ezen túlmenően az Állami Számvevőszék jelenlegi tevékenységének és struktúrájának racionalizálását elősegítendő olyan megoldások bevezetését veti fel a javaslat, amelyek hozzájárulhatnak a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb felhasználásához és tovább növelhetik a Számvevőszék feladatellátásának minőségét, feltéve, hogyha eleget tesznek annak az elvárásnak, miszerint annak tartalmát is ellenőrzik, és nem csak számszaki megoldásokban gondolkoznak, és egyidejűleg javítják a tervezhetőséget, a kiegyensúlyozott szervezeti működést.

A törvényjavaslat második részében az előzőeken túlmenően a nemzetiségi szervezetek számára megfelelő átmeneti időszakot állapítanak meg arra, hogy nemzetiségi egyesületként vetessék magukat nyilvántartásba, és így jelölő szervezetként jelöltet állíthassanak a nemzetiségi és a helyi önkormányzati választásokon.

Az Állami Számvevőszék költségvetésének megállapítási rendjét pontosítja és deklarálja, hogy a szervezet bértömeg-gazdálkodást alkalmaz, ennek megfelelően a jövőben az Állami Számvevőszéknél a bértömeget tartják szem előtt, ennek csökkentését, befagyasztását vagy kontrollált ütemű növelését tűzheti ki célul a kormány, azaz nem a létszámra vagy az egyes alkalmazottak bértáblában rögzített bérére koncentrál, és így könnyen csökkenthet létszámot.

A 9. §-ban részben újraszabályozásra kerülnek az Állami Számvevőszékre vonatkozó, összeférhetetlenséggel és együttalkalmazási tilalommal kapcsolatos szabályok. Az új szabályozás nyilván az EU-s forrásokkal összefüggő törvényalkotási kényszer része, de sajnos nem vezet be lényegesen szigorúbb feltételeket, megfelelően szigorú jogszabályozást. A legfontosabb új eszköz a fokozott figyelem, és több hivatkozás személyes érdeket, etikai feltételeket emleget.

A 11. §-ban a javaslat nyilvánvalóan hibásan teljesen megszünteti az állami számvevőszéki törvény 21. §-át, amelyben részletes szabályok vannak a munkatársak különböző kategóriákra vonatkozó bérmegállapítására vonatkozóan.

(15.40)

Ehelyett csupán az elnök alapilletmény-eltérítési lehetőségeit deklarálja. Ez a rész feltételezhetően korrigálásra kerül, ha máskor nem, akkor a Törvényalkotási Bizottság keretében.

A javaslat bevezeti az elévülés intézményét, amely szerint azonban a szervezet esetében, ahol az ellenőrzés lefolytatásának jogalapját a kapott állami támogatás képezi, az ÁSZ a támogatás felhasználásának naptári évét követő öt évig folytathat ellenőrzést. Ez a rész nyilván az európai uniós források megszerzésének céljával került be a javaslatba.

A nemzetiségek jogait érintő 24. §-ban a javaslat a következő évekre vonatkozóan fokozatosan enyhíti a nemzetiségi szervezetek elismerésének szabályait, 2027-től már csak az lesz elismerési feltétel, hogy a szervezet a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább három éve nemzetiségi egyesületként szereplő egyesület legyen. A mai előírások szerint a nemzetiségi egyesületnél fontos, hogy a rögzített célja, a törvény szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete meglegyen.

A törvényjavaslat elfogadását alapvetően elutasítjuk a következők miatt. A bértömeg-gazdálkodás Állami Számvevőszékre vonatkozó kiterjesztése lényegében azt a célt szolgálja, hogy az alkalmazotti létszámmal a bértömeg megszabásán keresztül könnyebben lehessen játszani, ez pedig a szervezet függetlenségének csökkentéséhez vezet. Az összeférhetetlenségi szabályok részben újraszabályozása nem kielégítő. A magyar összeférhetetlenségi rendelkezések ma széttagoltak, nincs egységes jogi definíció, illetve a törvényi szabályozásban jelenleg mintegy 25-30 különálló jogszabályban jelenik meg az összeférhetetlenség fogalma. Szankciók ugyan léteznek, de nem működik egységes felügyeleti szerv, ezért valódi visszatartó erő ebben nincs. A meglévő törvények különböző mélységben határozzák meg az összeférhetetlenségi szabályokat, és nem jellemző az egyes szabályok egymásra utalása sem. Mindezek alapján a javasolt szabályozással nem értünk egyet, ugyanakkor szükségesnek tartjuk egy átfogó, összeférhetetlenséggel kapcsolatos törvényi szabályozás létrehozását.

A javaslat teljesen megszünteti az ÁSZ-törvény 21. §-át, amelyben részletes szabályok vannak a munkatársak különböző kategóriákra vonatkozó bérmegállapítására vonatkozóan. Ehelyett csupán az elnök alapilletmény-eltérítési lehetőségeit deklarálja, ez a rész feltételezhetően korrigálásra kerül (Nacsa Lőrinc: Ezt már mondtad!), mint ahogy említettem.

Az elismerés szabályainak fokozatos enyhítése egyértelműen azt a célt szolgálja, hogy a kormánypártokhoz jellemzően hűséges szervezetek megalakítása alakuljon ki ahelyett, hogy egy tisztességes és korrekt együttműködés jönne létre.

Hiába próbálja a Fidesz az uniós pénzek miatt eljátszani a jogállamot ezzel a törvénymódosítással, az Állami Számvevőszék az elmúlt években megmutatta, hogy milyen az, amikor egy papíron független állami szerv mégsem független szervként működik, hanem politikai megrendeléseket teljesít ‑ látjuk az előző napirendi pontot, amelynek vitájában közösen részt vettünk, pontosan ez történt.

A véleményünk változatlan: az Állami Számvevőszék elfogult módon, bírságokkal próbálja ellehetetleníteni egyébként az ellenzéki pártok kampányát, a kiszabott bírságok többnyire indokolatlanok. A Demokratikus Koalíció szerint az Állami Számvevőszék újra és újra visszaél azzal, hogy a döntéseit nem lehet megtámadni a bíróságon, így övé az első és egyben utolsó szó is. Hiába tudjuk bizonyítani, tudják bizonyítani a pártok, hogy a törvények szerint járnak el, az Állami Számvevőszék ‑ mondhatnám, politikai döntéssel ‑ semmibe veszi ezeket a szakmai érveket, és csak bírságol.

Az Állami Számvevőszék megszűnt független szervezetnek lenni, az intézmény a rezsim kiszolgálójává vált. És ez a jövőben sem fog változni, tekintve, hogy a Gazdasági Bizottság által a tagoknak kiküldött tervezetben még az szerepelt, hogy a jogorvoslat intézményének bevezetését követően jogorvoslati jog; és itt idézem, akár a 29. § (1) bekezdésében az Állami Számvevőszék megállapításai: amennyiben azok alapján fizetési felhívásnak a 31/A. § és a 33. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetek szerinti jogkövetkezmény alkalmazásának van helye, a jogkövetkezményt foganatosító hatósági döntéssel szemben közigazgatási per kíséretében, keretében vizsgálhatók; a (2) bekezdés (1) bekezdés szerinti perben a bíróság a számvevőszéki megállapításokhoz nincs kötve, azonban azokat érdemben köteles vizsgálni; a 3. pontjában az (1) bekezdés szerinti perben a bíróság az Állami Számvevőszéket perbe állítja. (Sic!) Ez a rendelkezés azonban a benyújtott szövegből már kikerült, arra hivatkozással, hogy a kérdésben még egyeztetésre van szükség, majd tavasszal visszatérnek rá.

Azzal, hogy a javaslatból még az egyetlen támogatható elem, a jogorvoslati jog is kikerült, erre tekintettel a törvényjavaslatot egész terjedelmében el kell utasítanunk. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik és az MSZP soraiban.)