Gréczy Zsolt (DK)

GRÉCZY ZSOLT, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Eredetileg én is úgy terveztem, hogy egyfajta emelkedettsége lesz ennek a mai vitának. Hende Csaba képviselőtársunk egy méltóságteljes beszédet mondott, kiemelve az Aranybulla jogfolytonosságának jelentőségét, és én magam is úgy terveztem, hogy akkor ehhez kódolom az én hozzászólásomat, de Illés Boglárka gondoskodott arról, hogy kénytelen vagyok akkor ezek szerint én is átkódolni a mondanivalómat és aktuálpolitikai témákba helyezni a szövegemet.

A Demokratikus Koalíció számára kiemelten fontos a magyar hagyomány, a nemzeti emlékezet tisztelete, és ezt az sem változtatja meg, hogy a Fidesz mindig azt gondolta magáról, hogy a nemzettudat vagy a hazaszeretet mértékegysége az egy Fidesz, csak tudnám, melyik Fideszről beszélünk, ha már nemzetről és történelmi hagyományokról értekezünk. Az, amelyik 1990-ben a Trianon szó hallatán kivonult a parlamentből egyedüli pártként, vagy amelyik 2001-ben azt mondta a Velencei Bizottságnak a külügyminisztere által, hogy nem fognak kettős állampolgárságot bevezetni, és így tovább. Tehát mindig éppen az aktuális Fideszhez kellene igazítanunk a hazaszeretet mértékét, szerencsére a Demokratikus Koalíciót ez semmilyen módon nem befolyásolja.

Az Aranybulla természetesen rendkívül fontos, kiemelkedő jogi alkotása a magyar jogtörténetnek, és fontos a nemzeti hagyomány és a nemzeti jogtisztelet szempontjából, és sajnos nincs meg egyetlen példánya sem, mind a hét elveszett az idők vérzivatarában, de azt mindenképpen jelzi, és az 1215-ös Magna Chartával való összevetés is jelzi, hogy Magyarország akkor is odafigyelt a környező világ jogi felfogására, az akkori politikai és történelmi jelentőségű üzenetekre. Ez most sincs máshogy. Külön fölhívnám a figyelmet arra is, hogy a Magna Chartának az a pontja, amelyik arról szól, hogy a magyar katonákat ne vigyék ki az országból idegen területen harcolni, viszont ha megtámadják a hazát, akkor viszont mindenki harcoljon a hazáért, ha a történelmi jobboldal az első és második világháború kitörésekor egy kicsit odafigyelt volna a Magna Charta vagy az Aranybullának erre vonatkozó javaslatára, illetve törvényére, akkor lehet, hogy például Trianont is megspóroltuk volna, meg a Don-kanyart is. De a történelmi jobboldal nem ezt tette, hanem elküldte háborúba a magyar katonákat, sajnos.

Elhangzott itt az a kifejezés is, hogy mit tekintünk illegitim alkotmányozásnak. Illegitim alkotmányozásnak például azt tekintjük, ha nincsen társadalmi vita egy új Alaptörvényről vagy alkotmányról, merthogy itt az nem volt az elmúlt 12 évben. Egyszer csak valaki írt a laptopján egy ilyen alkotmányt, és azt önök két perc alatt megszavazták anélkül, hogy erről bármiféle társadalmi vita zajlott volna az országban. Itt jegyzem meg, hogy volt önök előtt már egy másik kormánynak is kétharmados többsége, még nagyobb kétharmadjuk volt, mint önöknek. Ez a Horn-kormány volt 1994 és ’98 között. Akkor is szó volt arról, hogy új alkotmányt alkotnak a hazának, de például az akkor 7 százalékos Fidesz ezt nem támogatta, és ugyan a Horn-kormány is megtehette volna, hogy a kétharmadával élve csinál egy olyan alkotmányt, amilyet szeretne, de mégsem tették, mert figyelembe vették a 7 százalékos Fidesznek ez ügyben a véleményét, ezért aztán nem hoztak létre új alkotmányt. Önöknél is szükség lett volna erre a mértékletességre, abban az esetben mindenképpen, hogy az ellenzéki pártok javaslatait legalább egy ilyen nemzeti kerekasztalszerű vitában legalább illett volna meghallgatni.

Hogy hogy jönnek ide a szankciók, azt nem nagyon értettem, az Aranybullához, de az biztos, hogy jelenleg Magyarországot az Európai Unió, vagyis a szövetségeseink nem tartják jogállamnak, nem tekintik jogállamnak, hiszen többek között ez a hivatkozási alap arra, hogy miért nem adják az uniós pénzeket. Látjuk itt az utóbbi hetek és a következő néhány hét törvényalkotási periódusában is, hogy egyre több olyan kezdeményezés érkezik a kormánytól, hogy jogi rendszerünkben ilyen meg olyan módosításokat hajtanak végre.

(11.30)

Most éppen a bírói karra vonatkozik egy új törvényjavaslat. Úgyhogy az látszik, hogy az alkotmányossági problémák nemcsak Magyarországon belül okoznak gondot, hanem a szövetségeseink között is. Többek között ezért van az, hogy Magyarország teljesen elszigetelődött az Európai Unióban, mert Magyarországot nem tekintik jogállamnak.

Miniszter asszony az előbb elhagyta az üléstermet; neki mondtam volna azt a mondatot ‑ azt mondta, hogy egyfajta liberális diskurzus nem ismeri el Magyarországon az Aranybullát ‑, szeretném jelezni, hogy még a legvadabb ötvenes években is benne volt a történelemkönyvben az Aranybulla, tehát soha nem volt olyan a magyar XX. században, még a legbotrányosabb vagy legdurvább időszakokban sem, amikor az Aranybulla ne kapta volna meg a neki megfelelő és kijáró tiszteletet a magyar történelemkönyvekben.

A Demokratikus Koalíció az Aranybullát és természetesen azt, hogy legyen róla emléknap, támogatni tudja. Az csak egy technikai felvetés még a részemről, hogy ha ezt egy évvel ezelőtt benyújtják, akkor 2022-ben meg lehetett volna az első emléknap, de ez tényleg csak egy technikai észrevétel, és akkor nem 2023-ban, a 801. évfordulón lett volna ez a bizonyos emléknap. Egyébként pedig a magyar jogfolytonosság és a magyar jogemlékezet az Aranybullát mindig is nagy tisztelettel fogja említeni, amíg ebben a Házban lesz magyar törvényhozás. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)