Illés Boglárka (Fidesz)

ILLÉS BOGLÁRKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Isten kegyelméből! Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Vendégek, Látogatók! Bár az eredeti Aranybulla valójában már nem tekinthető meg, amin írva volt, nem maradt fenn, azonban későbbi, újbóli megerősítésének és rekonstrukcióinak köszönhetően ismerjük. Első sorai így hangoznak: „A Szentháromság és az Oszthatatlan Egység nevében. András, Isten kegyelméből.”

Mintegy két évszázaddal az államalapítás után, a kereszténység jegyében, nevében, de mondhatnám azt is, hogy mindössze két évszázaddal utána, hiszen amennyire megjelenik a kereszténység a szövegben, legalább olyan mértékben hatással volt a korra, a társadalmi változásokra Szent István királlyá koronázásának megelőző időszaka, a Kárpát-medencébe érkezni, megtelepedni és államot alapítani, majd azt megszilárdítani képes magyar nép ereje, szabadságban élő, de megvívott tiszteleten alapuló, tekintélyt elismerő szellemisége, történelmi párhuzamok helyett és mellett annak egyedisége, hiszen a kelet felől érkező népek tengerében egyedül mi bizonyítottuk be Európa számára, hogy mind a földrajzi adottságaiban, mind a geopolitikai jelentőségében felbecsülhetetlen értékkel bíró Kárpát-medencében meg tudjuk magunkat szervezni, és ha kell, meg is tudjuk magunkat védeni. Mi, magyarok függetlenként, egyenlőként, szabad népként érkeztünk. Ezek azok az alapok, amelyek nem pusztán erőt adtak nekünk, hanem amelyre építhettünk és építünk.

Tisztelt Országgyűlés! Amikor egy történelmi korra, pontosabban egy kor mai napig meghatározó vívmányára, egy szegletkőre emlékezünk, akkor a könnyen megjegyezhető évszám felmondása helyett érdemes talán végiggondolnunk: milyen kihívásra adhatott választ, amikor megszületett, és mit tudhat annak a kornak az arra az adott kihívásra nyújtott válasza, ha az a mai napig kiható válasz lehet. Egyúttal kérdésként felvethetjük azt is: mai, sőt, ha az adott koron túlmutató, akkor akár a jövőbe tekintő választ is rejthet? Amennyiben nem lenne rá „igen” a válasz, valószínűleg nem állnék itt. De 800 éves alapokra állva kifejthetem, mit jelenthet ma számunkra, hogy köti össze a múlt, a jelen és a jövő magyarjait.

Tisztelt Országgyűlés! Amikor nemesekről, a nemesi kifejezésről beszélünk, sokan vitézekre, bárókra vagy adott esetben ispánokra gondolhatunk. A szó eredetén vagy talán sokkal inkább gyökerén kevesebben tanakodunk, pedig az egyetértésen alapuló szövetség erejét a határozott nemek mellett felsorakoztatott érvek harcedzetté, a szilárd ismeretekből kiinduló jelzések nemessé, az igenek és nemek ezer Celsius-fokos izzásában kovácsolt nemzetté tehetik. Itt vagyunk és kijelenthetjük: tették és teszik. A „nemes” szóban tehát egyszerre van benne a kiállás és az ellenállás. Kiállás a gyökereinket tápláló értékeinkért, a közösségünk érdekében szolgálatot tevőkért, gyermekeink jövőjének szabadságáért és ellenállás a tulajdonunktól megfosztó, hazánk javait kiárusító, szabadságunkat megsemmisíteni kívánó bel- és külföldi erőkkel szemben egyaránt. Ez az összetétele a nemes magyar vérnek, a méltóvá vált magyar nemességnek.

Felteszem a kérdést: egy bölcs magyar uralkodó első helyen szolgáló, történelmet alakító cselekedetéhez kiálláson, ellenálláson vagy sokkal inkább felismerésen keresztül vezethetett‑e az út, annak belátásán, hogy a kiharcolt nemességet dinasztikusan átörökítő szokásokon, vagy az intellektuális teljesítményen és hazáért viselt szolgálattal elnyerhető kiváltságokon keresztül vezethetett‑e az út a társadalom erejének, talán mondhatnánk azt is, hogy a mindenkori, így akkor a szerviensek, később a polgárság megerősítéséhez. Annak a megtapasztalása, hogy az önfenntartáson túlmutató, nem pusztán gazdasági előnyszerzésen gondolkodó nemesség egyéni érdekek mentén történő széttartás helyetti egyirányú cselekvése a parancs szigorával csak korlátozott ideig tartható fenn. A közös értékek és érdekek felismerése mentén történő együttes államszervezés a felelősségen, a felelősség a közösségen keresztül alkotható meg. Tehát nekünk, ahogy akkor, úgy most is, születésünknél fogva szabad magyaroknak lehetőségünk van arra, hogy szellemi teljesítményünkön, kitartó szorgalmunkon és tudásunk bővítésén keresztül a magyar nemzethez méltó, annak nemes tagjaivá váljunk. De a leszármazottaink, gyermekeink, unokáink csak akkor maradhatnak, lehetnek születésüktől fogva magyarok, szabad magyarok, ha a felelősség közösségét minden korban megerősítjük, megőrizzük, vagy ha kell, újraszervezzük.

Tisztelt Országgyűlés! II. András szerintem ezt ismerte fel, hogy a hatalom korlátja egyúttal a szilárdságának biztosítéka, és az Árpád-ház 400 éve ennek a bizonyítéka, hogy a nemesek pártolásában, a nekik adott egyértelmű iránymutatásban, a javadalmakkal egyensúlyban álló felelősség vállalásában és az Isten kegyelméből rájuk bízottak szolgálatában áll az egység megszilárdítása, a függetlenség megtartásához szükséges képességek elsajátítása, csiszolása, és ha és amikor kell, másokkal szembeni bevetése, alkalmazása. Mert ha az elődeinktől, eredetünkből, nyelvünkből, történelmünkből, születésünk helyéből fakadó, közösen kialakított és az általunk választott szabályokat alkotók közbenjárásával lefektetett törvényeinkre felesküszünk, azt betartjuk és betartatjuk, ha a magyar nemzet javainak őrzésével megbízottak azt nem kiárusítják, külföldi kézbe nem adják, hanem gyarapítják, ha a lehetőségekkel nem a pozíciók önkiterjesztő halmozásának süllyedéséhez, hanem a felelősség generációkat megtartó erősítéséhez enged utat építeni, az megtart, fenntart, évezredekig kitart.

Az Aranybullában benne foglaltatik, hogy a végrehajtás korlátja az igazságszolgáltatás, hogy érdemes becsülettel szolgálni, javakat szerezni és azt nemzedékeken keresztül gyarapítani, mert azt védelem kell hogy illesse, hogy a javak, dolgok, eszközök fölötti magyar rendelkezés elvesztése nem pusztán jövedelemátengedés, hanem megengedhetetlen katonai és igazgatási talajvesztés. A feladat pedig nem térvesztés, hanem térőrzés, sőt, ahol lehet, térnyerés.

Tisztelt Országgyűlés! A nemesi cselekvést, azaz a kiállást és egyben ellenállást ma választáson való részvétel, szavazás során is gyakorolhatjuk. Kiállhatunk amellett, amivel egyetértünk, és ellenállhatunk azzal szemben, ami lázadásra késztet. Már több mint 12 éve egymás után sorozatosan választásokon felhatalmazást szerezve, áprilisban több mint hárommillióan a szuverenitásunkért kiálló kormány munkáját elismerve, sőt azt megerősítve mi, magyarok együtt korszakot alkothatunk, melyhez jogi kereteket teremtettünk, és melynek eszmetörténeti alapjait a magyar történeti alkotmányban megtaláljuk.

(11.20)

Ahogy az előterjesztésben foglalt esetben is, őseink kiművelték, lefektették, Aranybullával hitelesítették. Ez az, amire felesküdtünk, amelynek szellemében a mindennapi munkánkat végezzük, akkor is, ha a baloldal árnyékkormánya, árnyékminiszterei és mindazok, akik támogatták a szivárványkoalíció jelöltjeit, többször hangoztatták: hazánk törvénye szerintük illegitim. Akkor is, ha ráadásul az illegitim és törvénytelen jelző attól a Gyurcsány Ferenctől származik, aki képes volt a saját népe ellen fordulni ’56 50. évfordulóján. Akkor is, ha Gyurcsány Ferenc marionettbábuja, a főváros hiperpasszív főpolgármestere 2021-ben azzal kampányolt, hogy amennyiben miniszterelnökké választják, nem tesz esküt az Alaptörvényre, sőt hatályon kívül helyezné azt. Akkor is, ha ugyanezzel az ötlettel állt elő a dollárbaloldal miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter vagy éppen köztársaságielnök-jelöltje, Róna Péter. Akkor is, sőt ezek után még inkább, mert a magyar emberek bizalmából erre kaptunk felhatalmazást.

Tisztelt Képviselőtársaim! Joggal tehetjük fel a kérdést: ha a választópolgárok április 3-án nem a nemzeti kormányt választották volna, akkor a baloldal most alkotmányos puccsot követett volna el úgy, hogy kétharmados törvényekről döntenének feles többséggel? Mi határozottan úgy gondoljuk, hogy kölcsönös egyetértési pontokra, egységre és stabilitásra kell támaszkodnunk, miközben a jelen nehézségeivel meg kell birkóznunk. Hiszen alighogy magunk mögött hagytunk egy gazdaságokat megrengető, milliónyi emberéletet követelő világjárványt, háború robbant ki a szomszédunkban. A magyar családok biztonságot és békét szeretnének, amit Brüsszel elhibázott szankciói biztosítani szemmel láthatóan nem képesek, sőt egész Európát súlyos energia- és gazdasági válságba taszítják. És bár a baloldal számára is minden adat ezt igazolja, mégis a szankciók pártján állnak, mégis a téves megítélésen alapuló brüsszeli intézkedéseket támogatják. A saját hangjukkal nem a magyar érdekképviseletet, inkább Brüsszel szócsövét formálják.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem engedhetjük, hogy a szankciók romba döntsék Európa gazdaságát, és álvitákkal fedjék el a valós problémák sokaságát, meg kell védenünk mindazt, amit elértünk, amiért megdolgoztunk, amiért szüleink, nagyszüleink, őseink áldozatot hoztak. Áldozatot hoztak azért, hogy itt lehessünk, a magyarságot állammá szervezték, és az együttműködésünk jogi alapjait megteremtették; megteremtették, hogy a Kárpát-medencében még egészen sokáig, idestova ezer évig élhessünk. Ahogy miniszter asszony is mondta: „Ami érvényes és kötelező, az szerintem legyen tisztelendő és védendő. Tisztelendő azért, mert példaként áll előttünk, és védendő, hogy a következő ezer évben is Isten segedelmével a gyökereinket erősítsük.”

A fentiek okán kérem a múltat ismerő és a jövőért felelősséget viselő képviselőtársaimat, hogy támogassák az előttünk fekvő, az 1222. évi Aranybulla jelentőségéről és az Aranybulla napjáról szóló T/1778. számú javaslatot, melyet a Fidesz frakciója is támogat. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)