karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Dr. Latorcai Csaba

2022-11-09 · 37. ülésnap · Előadói válasz · 7:02 · Miniszterelnökség államtitkára

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/1847 Az egyes törvények bürokráciacsökkentéssel és jogharmonizációval összefüggő módosításáról

Szöveg5 093 karakter · 13 bekezdés · JSON

DR. LATORCAI CSABA, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Először is köszönöm a képviselő hölgy és a képviselő urak támogató szavait és a konstruktív, illetve a kevésbé konstruktív hozzászólásokat is. Engedjék meg, hogy néhány ellenzéki megjegyzésre külön is reflektáljak!

Például Sebián-Petrovszki László képviselő úr felszólalásából kihallani véltem a Gyurcsány-Bajnai-kormányok kritikáját is akkor, amikor megemlítette, hogy bizony most már évtizedek óta tart az elektronikus világ bővülése, és ebben a tekintetben a kormányok nem tettek eleget. Valóban, 2002-2010 között, amikor az elektronikus világ legnagyobb robbanása zajlott, akkor a magyar közigazgatás nem tudta felvenni a versenyt ezzel a robbanással. Hála istennek, az elmúlt 12 évben sok lépést, nagy lépéseket tettünk előre, és ez a törvényjavaslat is egy nagy lépést tesz az elektronikus közigazgatás érdekében.

Szeretném azt a félreértést tisztázni, hogy a kormány nem tervezi a polgárok számára az elektronikus ügyintézés kötelezővé tételét. Ez egy lehetőség, de nem kötelezettség. Minden polgár olyan ügyintézési típust választ, ami neki komfortos.

Azt a megjegyzést pedig, hogy mit tett a kormány a közbeszerzések terén, erre kifejezetten büszkék vagyunk, tisztelt képviselő úr, mert beszéljenek a számok: 2020-ra a hirdetmény nélküli, tárgyalásos közbeszerzési eljárások aránya 6 százalékra esett vissza, míg ez az arány 2010-ben még 15 százalék volt. Az egyajánlatos közbeszerzések aránya az európai uniós forrásból finanszírozott közbeszerzések körében folyamatosan csökken, 2021-ben 16 százalék volt. Szeretném megjegyezni, hogy 2009-ben ez a szám még 27,5 százalék volt Gyurcsány Ferenc kormányzása idejében, míg Bajnai Gordon tovább növelte ezt 29 százalékra. Erről a 29 százalékról sikerült az elmúlt években 16 százalékra csökkenteni az egyajánlatos közbeszerzések arányát, és további intézkedéseket is hoztunk annak érdekében, hogy ez az arány tovább csökkenjék.

Ami pedig egyes nonprofit gazdasági társaságok átalakítását illeti, nem kell, képviselő úr, az ördögöt a falra festeni. Nem történik semmi más, mint az, hogy ezek a szervezetek beépülnek az Építési és Beruházási Minisztérium szervezetébe. Ez egy folyamat, és ennek a folyamatnak a különböző állomásait tartalmazza a törvényjavaslat. De abban azért egyetértünk, hogy egy minisztérium nem profitorientált szervezet, tehát biztos lehet abban, hogy továbbra is nonprofit tevékenységként fogjuk végezni ezeket a feladatokat, amiket most a NIF Zrt. és a BMSK Zrt. végez.

Harangozó Tamás képviselő úr felszólalásából ismét meggyőződhettünk, hogy az MSZP-nek mindenről a megszorítás jut az eszébe. Hogy hogy jutott odáig képviselő úr, hogy megállapítsa, hogy ez a törvényjavaslat újabb megszorításokat tartalmaz, ezt nem értem. Egyedüli magyarázatom arra, hogy az MSZP soha nem tud másra gondolni, mint a megszorításokra, de egyébként való igaz, amikor az MSZP és a baloldal volt kormányon, 2010-et megelőzően, minden problémára az egyedüli megoldási javaslatuk a megszorítás volt.

Most arra kérnék minden baloldali képviselőt, hogy ne riogassanak megszorításokkal, mi, Magyarország Kormánya a megszorítások helyett a munkahelyek megőrzésében, a családok megélhetésének megvédésében gondolkodunk. Ez a törvényjavaslat is ezeket a célokat tűzte ki célul.

(20.40)

Ami a közbeszerzésitörvény-módosítással kapcsolatos egyes félreértéseket illeti, az érvénytelenítés és az ajánlatadói hibából bekövetkező érvénytelenítések vonatkozásában az történik csupán, hogy abban az esetben, hogyha egy közreműködő ad nem megfelelő adatot, akkor ilyen esetben ne automatikusan az ajánlattevő hibájából kerüljön megállapításra az érvénytelenség, hiszen ő nem tehetett róla, és ne hordozza az ajánlattevő az ezzel kapcsolatos hátrányokat.

Ami pedig a közbeszerzésitörvény-módosítás egyes szövegezési kifogásait illeti, mint például az alapvető biztonsági érdekre vonatkozó megállapítást vagy a támogatás fogalmával összefüggésben lévőt, arra kérném a képviselő urakat, hogy az Európai Bizottsággal egyeztessenek, hiszen ezt a szövegezést, ezeket a szövegeket mind az alapvető biztonsági érdek vonatkozásában, mind pedig a támogatásdefiníció tekintetében az Európai Bizottság validálta.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgy és Képviselő Urak! Szeretném megköszönni a további bürokráciacsökkentésre vonatkozó javaslatokat, meg fogjuk vizsgálni őket.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat, tisztelt Országgyűlés, ugyan nem hosszú, de gyakorlati haszna kétségen felül áll. A javasolt módosítások a gyakorlatra reflektálnak, és olyan változtatásokat eszközölnek, amelyek hozzájárulnak az adminisztráció csökkentéséhez, a kapcsolattartás könnyítéséhez, valamint a gyakorlat jobbítását, eredményességét szolgálják.

Ez a törvényjavaslat tehát olyan módosítási elemeket tartalmaz, amelyek gyakorlati megvalósulása kézzelfogható könnyebbséget fog eredményezni az emberek és a vállalkozások számára. Erre tekintettel is kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Dr. Latorcai Csaba — 2022-11-09, Előadói válasz. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/37-196.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-37-196,
  title = {Dr. Latorcai Csaba — 2022-11-09, Előadói válasz},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/37-196.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}