Dr. Répássy Róbert

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy ígéretemhez hűen először az általános vitában elhangzott észrevételekre, kritikákra reagáljak.

Sebián-Petrovszki László képviselő úr a javaslat általános vitája során a közadat-nyilvántartás kapcsán azt kifogásolta, hogy olyan adatok kerülnének fel a nyilvántartásba, amelyek a honlapokon most is, szerinte eldugott helyeken, de szerepelnek, illetve véleménye szerint a nyilvántartás a kozadattar.hu weboldalt is értelmetlenné teszi. Képviselő úr észrevételére szeretném jelezni, hogy az új felület épp a transzparenciát segíti elő, hiszen a közzétételi kötelezettségen túlmenően további adattípusokat is fel kell majd tölteni ‑ például beszerzési adatok, uniós és hazai források aránya ‑, illetve olyan formában biztosítja majd ezeket a portál, amelyeket általában az adatkezelők, például kisebb önkormányzatok, hatóságok maguktól nem tudnának teljesíteni: ilyen a gépi olvashatóság, összevethetőség, csoportos letölthetőség. Ez a jelenlegi rezsimhez képest jelentős előrelépés.

Megjegyzem továbbá, hogy a közadattár, közadatportál teljesen eltérő funkciókat lát el, mert ott nem a közzétételi kötelezettségeket kell teljesíteni, hanem azon a szerv által feltöltött vagy már teljesített közadatigényléseket lehet elérhetővé tenni.

Képviselő úr továbbá kifogásolta, hogy lesz olyan a kötelezettek között, akire nem vonatkozik az új típusú közzététel, de az infotörvény szerinti általános közzététellel egyébként érintett. Felvetésével kapcsolatban azt szeretném jelezni, hogy a felületen közzétételre kötelezettek köre az Európai Bizottság elvárásaival összhangban került kialakításra, és egyelőre elegendőnek tűnik ez a kör, mert a közfeladatot ellátó szervek szinte teljes egészét lefedi majd a két nagy alrendszeren, a központi és az önkormányzati alrendszeren belül.

Dudás Róbert képviselő úr az általános vita során bár üdvözlendőnek tartotta a javaslatot, de álláspontja szerint az igazi előrelépés az lett volna, ha az igénylőnek nem a per lenne az egyetlen lehetősége abban az esetben, ha nem adják ki számára az igényelt adatot, hanem például bevezetésre kerülne egy szankciórendszer.

Képviselő úrnak szeretném jelezni, hogy állításával ellentétben az igénylőnek jelenleg is kétféle jogorvoslat áll a rendelkezésére: egyrészt a bírói út, másrészt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálati eljárása. Mindkét eljárás ingyenes, illetve illetékmentes, tehát nem igaz, hogy csak bírói út állna rendelkezésre.

Továbbá a képviselő úr az általános vita során kifogásolta, hogy a közadat-nyilvántartás esetében fontos, hogy a nyilvántartás független legyen a feltöltés tekintetében, mivel az tükre lesz az ellenzéki és kormánypárti önkormányzatoknak egyaránt. Szeretném jelezni, hogy a javaslat minden önkormányzatra egyaránt vonatkozik, a feltöltött adatok hitelességéért, valóságtartalmáért, naprakészségéért az adatkezelők lesznek felelősek, ahogy jelenleg is. Hiányosság vagy pontatlanság esetén pedig a NAIH eljárását lehet majd velük szemben kezdeményezni.

Apáti István, a Mi Hazánk képviselőcsoportjából, az általános vita során szintén figyelemreméltónak találta a javaslatban foglalt szabályokat, de megítélése szerint azzal, hogy a kormány rendeletben szabályozhatja a végrehajtási szabályokat, lehetőség adódik önkényesen akadályozni az adatok közzétételét.

Képviselő úr aggályaival szemben az alábbiakat szeretném jelezni. A kormány kizárólag a felület üzemeltetőjét és a felületre vonatkozó technikai követelményeket szabályozhatja rendeleti szinten, minden más a törvényből fog fakadni. A kormány által kijelölt szerv ugyanis nem lesz felelős a közzétett adatokért, csak azért szavatol, hogy azok a kért formában elérhetőek legyenek, és a meghatározott műveletek, például a letöltés, összevetés, kivonatolás, megfelelően működjenek a portálon, elősegítve az újságírók munkáját, kielégítve a közügyeket figyelemmel kísérő állampolgárok érdeklődését.

A képviselő úr a felszólalásában kérte, hogy válaszoljon a kormány arra, hogy milyen üzemeltetési, működtetési szabályokat akarunk előírni az elektronikus felület vonatkozásában, és milyen jogkövetkezményei lennének annak, ha valami nem úgy történik, mint ahogy az a szabályokban le van fektetve. Szeretném jelezni, hogy a követelmények a tervezet alapján adottak, a végrehajtás biztosítása, legyen az bármilyen szerv, amelyik a törvény hatálya alá tartozik, az adatkezelők felelőssége, akikkel szemben a NAIH eljárását lehet kezdeményezni, összhangban az infotörvény jelenleg is hatályos 52. §-ával. Idézem: ,,52. § (1) A Hatóságnál bejelentéssel bárki vizsgálatot kezdeményezhet arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével, illetve a közérdekű adatok vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.”

A NAIH pedig jelentést adhat ki, amelyben felszólítja az adatkezelőt a mulasztás pótlására, valamint e mulasztás nyomán akár bírósághoz is fordulhat; a hatályos szabályok tehát a kormány álláspontja szerint elegendőek.

Ezen válaszok ismertetése után pedig engedjék meg, hogy röviden ismertessem a Törvényalkotási Bizottság módosító javaslataival kapcsolatos álláspontunkat. A módosító javaslat számos, a nyilvánosságot erősítő ponton módosítja a benyújtott javaslatot, így többek között a perek gyorsítása tekintetében az írásbeli ellenkérelem előterjesztése könnyebbé válik, hiszen azt elegendő lesz a bíróságnak megküldeni, és elektronikus levélben tájékoztatásul megküldeni a felperes részére. A javaslat a perek felfüggesztését akkor is lehetővé teszi, ha a bíróság az Alkotmánybírósághoz vagy az Európai Bírósághoz kívánna fordulni. A javaslat az OBH, a Kúria és a NAIH javaslatára megengedi majd a felek számára a kereset- és ellenkérelem-változtatást, mivel a gyakorlat alapján az tűnik ki, hogy e lehetőség fenntartása indokolt. A módosító javaslat nagymértékben kiterjeszti a felületre vonatkozó technikai szabályokat, a kivonatolást és a csoportos letöltést is.

A módosítások szerint a felületen közzétennék az uniós és magyar források arányát, valamint a nemzeti értékhatárt el nem érő beszerzések esetében azt is közzé kellene tenni, hogy az e beszerzés esetében mekkora volt az uniós forrás.

Összefoglalva az eddig elmondottakat, kijelenthetjük, hogy mind a benyújtott javaslat, mind pedig a módosítási szándék célja a nyilvánosság növelése, a közadatperek gyorsítása, ezért arra kérem önöket, hogy pártállásuktól függetlenül a zárószavazás során szavazatukkal támogassák az előterjesztést. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)