Dr. Szeberényi Gyula Tamás (Fidesz)

DR. SZEBERÉNYI GYULA TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány 2010-ben elkötelezte magát egy adócsökkentő gazdaságpolitika mellett. Ez az elköteleződés a mai napig töretlen annak ellenére, hogy az elmúlt három évben olyan példátlan kihívásokkal kellett szembenéznie a magyar gazdaságnak, mint a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek, illetve a szomszédunkban zajló háború és az elhibázott szankciók okozta infláció. Mégis, ezekben a nehéz időkben is azon dolgozik a kormány, hogy többek között adóegyszerűsítésekkel, gyármentő programmal és az energiaigényes kis- és középvállalkozások támogatásával segítse a cégeket és megmentse a munkahelyeket.

A vállalkozások és munkahelyek védelmére további vállalkozói adókönnyítéseket tartalmaz ez a javaslat. Ezt már csak azért sem lehet elégszer hangsúlyozni, mert a 2010 előtti adópolitikai intézkedésekről mindez nem volt elmondható. Emlékszünk még rá, hogy a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormányok idején teljesen általános gyakorlatnak számított, hogy kétévente, évente vagy akár egy évben többször is növekedett egy-egy adó vagy járulék mértéke, az adópolitikai intézkedések zömében kimerültek a terhek emelésében és az adónemek bővítésében.

Elhibázott gazdaságpolitikájuknak meg is lett az eredménye: gyakorlatilag agyonadóztattak a lakosságtól kezdve a kis- és közepes vállalkozásokig mindenkit, és ha ez még nem lett volna elég, a totális csőd szélére sodorták az országot. Csak hogy konkrétumokat is mondjak a teljesség igénye nélkül: kormányzásuk idején 19 százalék volt a társasági adó ‑ megjegyzem, jelenleg a magyar vállalkozások fizetik Európa legalacsonyabb, 9 százalékos társasági adóját ‑, jóval magasabb volt a személyi jövedelemadó, vagy egy sor kisebb adónemmel növelték a vállalkozások terheit, valamint elvették a magyar családoktól az adókedvezményt.

Tulajdonképpen a baloldal mai napig nehezen értelmezhető gazdaságpolitikája szinte kivétel nélkül csak megszorításokból állt, lényegében kimerült az adók emelésében, az adózási nemek korlátlan bővítésében, kedvező gazdasági környezetben is az államadósság GDP-arányos növelésében a csökkentés helyett és a felvett hitelek értelmetlen elherdálásában. Az elhibázott gazdaságpolitikai intézkedések kiszámíthatatlan, tervezhetetlen és bizonytalan gazdasági és üzleti környezetet teremtettek. Az adóterhekkel együtt a munkanélküliségi ráta is az egekbe szökött, veszélyeztetve ezzel a jövő gazdasági növekedését és a magyar családok megélhetését.

Visszatérve a benyújtott törvényjavaslathoz, annak főbb jellemzői: az adókönnyítések, az adminisztráció egyszerűsítése, az európai uniós jogharmonizáció és a gazdaság fehérítése érdekében szükséges módosítások. A benyújtott javaslatból egyértelműen kiderül, hogy az adókönnyítések tovább folytatódnak, annak még a szankciós energiaválság sem tud gátat szabni.

A legnagyobb könnyítéssel a kisvállalkozások számolhatnak a beterjesztett törvényjavaslat alapján, a helyi iparűzési adó egyszerűsödik számukra. Az egyszerű és kedvezményes, sávos adózást évi 25 millió forint bevételig választhatják, így például a legkisebbek, akiknek az éves bevétele 12 millió forint alatt marad, mindössze 50 ezer forint adót fizetnek, 12 millió és 18 millió forint bevétel között 120 ezer forint, míg efelett 25 millió forintos bevételig 170 ezer forint az adó összege.

A módosítás törvényi szintre emeli azt a veszélyhelyzeti előírást, amely két évvel meghosszabbította az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos általánosforgalmiadó-mérték időbeli hatályát. Ezáltal 2022. december 31-ét követően is 2024. december 31-éig alkalmazható marad az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes áfakulcs. Továbbá a módosítás az elhúzódó építkezések kezelésére átmeneti szabállyal biztosítja, hogy 2028. december 31-éig alkalmazható legyen az 5 százalékos adómérték mindazon építkezések esetében, amelyek tekintetében az építési engedély legkésőbb 2024. december 31. napján véglegessé vált, vagy az építést ezen időpontig bejelentették az egyszerű bejelentés szabályai szerint.

Az adminisztrációt egyszerűsítő adómódosító javaslatok szerint többek között könnyebb lesz az átalányadózás választása. Az egyszerűbb szabályozás bevezetésével együtt jelentősen csökken az adminisztrációs teher is, az előterjesztés értelmében ugyanis tizenkettő helyett évente csak négyszer kell járulékbevallást benyújtani.

Az új kata választására nem jogosult egyéni vállalkozók számára az átalányadózás jó lehetőséget jelent az egyszerű és méltányos adózásra. Az átalányadózás további egyszerűsítése érdekében az előterjesztés az alábbi, a szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulék szabályozását is érintő javaslatokat tartalmazza.

Az átalányadózás választása a tárgyévet megelőző adóévben szerzett bevétel mértékétől független. A hatályos szabályozás szerint ugyanis az átalányadózás választásának egyik feltétele az is, hogy a megelőző adóévben se haladja meg az egyéni vállalkozó bevétele a minimálbér tízszeresét, a kizárólag kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozóé pedig a minimálbér ötvenszeresét. A javaslat ezt a feltételt megszüntetné, az adózási mód alkalmazásának feltétele így csak az, hogy az adóévben elért bevétel ne haladja meg az említett összeget, vagyis 2023-tól az átalányadózás a tárgyévet megelőző adóévben szerzett bevétel mértékétől függetlenül választható.

A javaslat kezdeményezi továbbá, hogy négy évről jelentősen csökkenjen az az időszak, amelynek az átalányadózás megszűnése évét követően el kell telnie ahhoz, hogy az átalányadózás újra választható legyen. Így amennyiben az egyéni vállalkozó az átalányadózást megszünteti vagy az arra való jogosultsága megszűnik például a bevételi értékhatár túllépése miatt, akkor csak a megszűnés, megszüntetés évére és az azt követő 12 hónapra nem választhatja ismételten az átalányadózást.

Jogharmonizációs célt szolgál a benyújtott adócsomagban a fentebb már említett lakásáfaszabályok átmeneti rendelkezéseinek módosítása is, mely a veszélyhelyzeti rendelkezéseket emeli törvényi szintre, valamint a különleges munkavállalói résztulajdonosi programmal kapcsolatos társaságiadó-, személyijövedelemadó- és illetékváltozások.

Végezetül engedjenek meg néhány szót a gazdaság fehérítését szolgáló intézkedésekről. Az új adócsomag tartalmazza, hogy a gazdaságfehérítés részeként Magyarország az Európai Unióban elsőként vezetheti be az úgynevezett e-nyugtát. A papírmentes nyugtaadás kisebb adminisztrációt, egyszerűbb használatot és költségcsökkentést jelent a vállalkozónak, továbbá környezetvédelmi és járványügyi szempontból is követendő nyugtaadási móddá válhat világszerte.

Az elmúlt években bevezetett, majd teljes körűvé tett online számlaadat-szolgáltatás pozitív tapasztalataiból kiindulva a gazdaságfehérítés, ezáltal pedig a költségvetési bevételek növelésének egy újabb eszköze lehet a nyugtaadatokra előírandó adatszolgáltatás. Ezzel a lépéssel biztosítottá válhat az áfarendszer teljes bizonylati körének NAV általi azonnali ellenőrizhetősége, amely újabb lépést jelentene a feketegazdaság elleni küzdelemben. Az adatszolgáltatás előírásával párhuzamosan a jövőben megújulhat a pénztárgéprendszer, ami az elektronikus nyugtaadás elterjedését is ösztönözhetné.

Ami az illetéket illeti, a jelenlegi szabályozás szerint a kapcsolt vállalkozások közötti ingatlanátruházás mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, ha az illetékkötelezettség keletkezése napján a vagyonszerző főtevékenysége saját tulajdonú ingatlan eladása, saját tulajdonú vagy bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése. Ez a szabály azonban viszonylag egyszerűen kijátszható, hiszen csak egy könnyen teljesíthető adminisztratív aktus szükséges hozzá. A benyújtott törvényjavaslat szerint a mentesség feltétele szigorodik, ugyanis a beszámolóval lezárt, előző adóévi nettó árbevétel legalább 50 százalékának saját tulajdonú ingatlan eladásából, saját tulajdonú vagy bérelt ingatlan bérbeadásából, üzemeltetéséből kell származnia a kedvezmény érvényesítéséhez.

(10.30)

Ha nincs még előző adóévről lezárt beszámoló, a feltétel teljesítése vállalható, amelynek esetleges nem teljesülése esetén az állami adóhatóság a meg nem fizetett illetéket 50 százalékkal növelten állapítja meg.

Tisztelt Országgyűlés! A magyar adórendszer elmúlt években történt átalakítása az ország versenyképességének növelését szolgálta, egyúttal jól szolgálja az adózás egyszerűsítését is. Egy olyan adórendszer került kialakításra, amely a családokat, a munkavállalást, valamint a leghátrányosabb munkaerőpiaci helyzetben lévőket támogatja. Mára jelentősen mérséklődtek a családok és a vállalkozások adóterhei. A feketegazdaság visszaszorítása érdekében tett intézkedések eredményeképpen javult az adóbeszedés hatékonysága és a fogyasztási, forgalmi adókból származó bevételek is növekedtek, egyúttal jól szolgálja az adózás egyszerűsítését.

Ha egyetlen mondatban akarnám összefoglalni, akkor azt mondhatnám, hogy többen fizetnek kevesebb adót. Többen fizetnek, mert a foglalkoztatottság emelkedésével egymillióval többen dolgoznak ma Magyarországon, mint 2010-ben, többen fizetnek, mert a gazdaság kifehérítésében elért eredmények miatt az adóelkerülések száma jelentősen csökkent, és így a kormány megtehette azt, hogy az adóterheket úgy csökkentse, hogy az állami bevétel növekedjen, így az állam az állampolgárai felé való kötelezettségeit teljesíteni tudja.

A következetes adópolitikának köszönhetően a hazai vállalkozások kiszámítható gazdasági környezetben végezhetik tevékenységüket. Ez nemcsak a versenyképességük erősítését szolgálja, hanem termelékenységüket is fokozza. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)