Izer Norbert

IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A kormány 2022. október 18-án nyújtotta be az egyes adótörvények módosításáról szóló T/1614. számú törvényjavaslatot. A törvényjavaslat elsősorban az adminisztráció egyszerűsítése, az európai uniós jogharmonizáció és a gazdaság fehérítése érdekében szükséges adómódosításokat tartalmazza.

A legkisebb adózók által választható egyszerű adózási szabályok feltételeinek nyáron elfogadott módosítása a korábbinál nagyobb érdeklődést váltott ki egy, már régen az adórendszer részét képező, de eddig nem túl gyakran választott egyszerű adózási mód, az átalányadózás iránt. A megnövekedett érdeklődés további egyszerűsítési igényeket is felvetett, hiszen a közteherviselésnek nincsen olyan egyszerű módja, amit ne lehetne még tovább egyszerűsíteni. A kormány ezúttal is meghallgatta a szakmai érdekképviseletek, egyéb szervezetek javaslatait, és a költségvetési lehetőségek által megszabott keretek között az átalányadózás szabályainak további egyszerűsítéséről döntött. A javaslatok nemcsak a személyi jövedelemadó, hanem a szociális hozzájárulási adó és a járulékfizetés szabályait, továbbá eljárási rendelkezéseket is érintenek.

A legfontosabb és legnagyobb hatású egyszerűsítés az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozók számára az, hogy 2023. január 1-jétől a személyi jövedelemadó előlegéhez hasonlóan csak negyedévente kell bevallaniuk és megfizetniük a szociális hozzájárulási adót és a társadalombiztosítási járulékot. Ezzel negyedére csökken a vállalkozók és az adóhatóság interakcióinak száma, és csökken a bevallások beadásával kapcsolatos adminisztráció is.

A most beterjesztett törvényjavaslat megszünteti továbbá az átalányadózás választásának azt a feltételét, amely a választás évét megelőző adóévre is bevételi korlátot szabott, így 2023-tól az adózási mód választásánál csak azt kell figyelembe venni, hogy az egyéni vállalkozók tárgyévi várható bevétele ne haladja meg a minimálbér tízszeresét, a kizárólag kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozó esetében pedig a minimálbér ötvenszeresét.

A javaslat kezdeményezi továbbá, hogy négy évről jelentősen csökkenjen az az időszak, amelynek az átalányadózás megszűnése évét követően el kell telnie ahhoz, hogy az átalányadózás újra választható legyen. Így amennyiben az egyéni vállalkozó az átalányadózást megszünteti, vagy az arra való jogosultsága megszűnik ‑ például a bevételi értékhatár túllépése miatt ‑, akkor csak a megszűnés vagy megszüntetés évére és az azt követő 12 hónapra nem választhatja ismételten az átalányadózást.

Tisztelt Képviselők! Szintén kedvező irányba módosulnak a társasági adó és az energiaellátók jövedelemadójának szabályai. A törvényjavaslat alapján az elektromos töltőállomás adóalap-kedvezménye általános, de minimis támogatásként vagy az Európai Bizottság válságközleménye alapján még kedvezőbb szabályok szerint is igénybe vehetővé válik az említett két adónemre vonatkozóan.

Ami a helyiadó-törvény módosítását illeti, egyetlen, ám annál fontosabb változásra hívom fel megtisztelő figyelmüket. Az utóbbi évek adópolitikájának fókuszában az adók csökkentése és az adóadminisztráció egyszerűsítése állt. A helyiadó-törvény aktuális módosítása pedig igazodott az egyes közvetlen adónemekbe foglalt sajátos, egyszerűbb adózási struktúrákhoz. Ennek eredőjeként jelenleg négyféle, a különféle adókhoz szabottan egyszerűsített iparűzésiadó-megállapítási mód van hatályban. Ennélfogva ezek áttekinthetősége nehézkes, a szabályok egymást átfedő volta és a különböző eljárási rendelkezések miatt a joggyakorlat számára napi kihívást jelent a norma alkalmazása. Ezért a javaslat 2023-tól megújítja a helyiadó-törvény egyszerűsített iparűzésiadóalap-megállapításra vonatkozó szabályrendszert.

A cél egy rendkívül egyszerű, áttekinthető, az adózó számára könnyen érthető iparűzésiadókötelezettség-teljesítés megteremtése. A javasolt modell szerint szokásos üzletmenet esetén évente csak egy adózási feladat lesz, mégpedig az évi egy alkalommal való adófizetés. Az új modellt alkalmazhatja bármely iparűzésiadó-alany, amelynek évi bevétele nem több, mint 25 millió forint, illetve kiskereskedő átalányadózó egyéni vállalkozó esetén nem több, mint 120 millió forint. A székhely vagy telephely szerinti önkormányzatonkénti iparűzésiadó-alap a bevételtől függően sávosan differenciált lesz. 12 millió forint bevételig 2,5 millió forint, a 12 és 18 millió forint közötti bevételi sávban 6 millió forint, 18-25 millió forint bevétel között, illetve kiskereskedő átalányadózó esetén 120 millió forint bevételig pedig 8,5 millió forint lesz az egyszerűsített iparűzésiadó-alap. Ez 2 százalékos iparűzési adóval számolva rendre 50 ezer, 90 ezer és 120 ezer forint adókötelezettséget jelent éves szinten.

A javaslat szerint az egyszerűsített iparűzésiadóalap-megállapítást alkalmazó vállalkozónak, ha bevétele az előző évi bevételi sávban marad, ahogy előbb is mondtam, egyetlen iparűzésiadó-kötelezettsége lesz: évente egyszer kell a végleges adóval egyébként a törvényi vélelem szerint egyező összegű iparűzésiadó-előleget fizetnie. Nem kell tehát bevallást benyújtania, nem kell az adóalapját kiszámítania, és nem kell az adóalapját megosztania a települések között. Amennyiben például a vállalkozó bevétele 2023-ban 7 millió forint, 2024-ben pedig, mondjuk, 8 millió forint lesz, az önkormányzat által megállapított iparűzésiadó-mérték pedig, mondjuk, 2 százalék, akkor mindkét évben csak 50-50 ezer forint adóelőleget kell egy ízben, az adott év május 31-éig fizetnie, bevallásbenyújtás nélkül.

Adóbevallást csak akkor kell benyújtani, ha a vállalkozó bevétele a sávhatárt átlépi, vagy adóköteles tevékenységét a településen megszünteti. A módszer alkalmazása önkéntes, az adózó döntésétől függ, a teljes évre és valamennyi adókötelezettséggel érintett településre vonatkozik. Amennyiben a vállalkozó úgy ítéli meg, hogy számára jobban megéri az adóalap kimunkálása és annak megfelelő adófizetés adóbevallás benyújtásával, akkor természetesen az utóbbi módon is teljesítheti adókötelezettségét.

Tisztelt Országgyűlés! Az általános forgalmi adózást illető módosítások nem eredményeznek strukturális változásokat. Amit mégis kiemelnék ezek közül, az az ingatlanokkal kapcsolatos módosítás. A kormányzat a nyár folyamán már kinyilvánította azon szándékát, hogy a lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes áfakulcs alkalmazhatóságát két évvel, a 2024. év végéig meghosszabbítja. A törvényjavaslat ezen szándékot alakítja normává, valamint rendelkezik a kedvezményes kulcs ezen időpontot követő fokozatos kivezetéséről annak érdekében, hogy ne érje hátrány a folyamatban lévő beruházásokat.

A törvényjavaslat ezen túlmenően megágyaz egy új, innovatív bizonylatolási megoldásnak, mely a nyugtakibocsátást, nyugtákról történő adatszolgáltatást tereli teljesen digitális útra.

Tisztelt Képviselők! A számviteli törvény módosítása a társaságiadó-információk közzétételére vonatkozó új uniós irányelvi rendelkezések hazai jogba történő átültetését szolgálja. A törvényjavaslat alapján a 750 millió euró éves árbevételt meghaladó multinacionális vállalkozásoknak külön jelentésben nyilvánosságra kell hozniuk a társasági adóval kapcsolatos információkat.

(10.20)

A jelentés országonként bemutatja a társasági adóra és a tényleges gazdasági tevékenységre vonatkozó adatokat, az indokolatlan adóeltérítés megakadályozása és a vállalkozáscsoportok átláthatóságának, társadalmi felelősségvállalásának az elősegítése érdekében.

A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést a számviteli beszámolóval egyidejűleg kell majd közzétenni, és a javaslat megfelelő felkészülési időt biztosít az érintetteknek azzal, hogy az új közzétételi kötelezettséget először csak 2024. június 22-én vagy az azt követően kezdődő üzleti évre kell alkalmazni.

Tisztelt Ház! Összességében tehát elmondható, hogy az önök előtt lévő törvényjavaslat segít megőrizni az elmúlt évek elért eredményeit, és illeszkedik a kormány adóegyszerűsítő politikájába, ezért kérem, hogy szíveskedjenek azt támogatni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.