Ungár Péter (LMP)

UNGÁR PÉTER (LMP): Köszönöm szépen. Azt szeretném elmondani, hogy véleményem szerint már kezdünk célba érni ezzel a gyakorlattal, amit itt folytatunk, hiszen önök olyan vitát folytatnak velünk, amit valójában soha nem folytatnak, ez kezd olyan lenni, mint egy Országgyűlés, a szó minden értelmében. Vannak, akik például ebből kivételt képeznek, mert a közleményeken túl nem tudnak összetett mondatokat fogalmazni, de a két államtitkár úr érdemi vitában vesz részt, és ez számomra nagyon vidám dolog.

Az is nagyon vidám dolog amúgy, hogy alapvetően szó van például arról, hogy milyen szociális élethelyzetek vannak, és hogy ez a törvény miről szól valójában. Erről beszélünk. Emberek elmondják mind a saját élményeiket, és ezek a saját élmények olyanok, amelyek több mint 400 ezer magyar embernek a saját élményei, és az a lényeg, hogy ebben a Házban erről beszéljünk, hiszen erre vannak a közügyek, hogy ilyen témákról beszéljünk.

És én értem, hogy vannak filozófiai különbségek, és csak egy dolgot szeretnék Fónagy államtitkár úrnak válaszolni úgy, hogy pontosan tudja, hogy jó személyes viszonyban vagyunk és nagyra tartom, de a felnőtt-otthongondozási díj minimálbérre való emelése egy 45 milliárdos tétel. Negyvenöt. Ön látott már pár költségvetést; 45 milliárd nem nagyon volt a magyar költségvetésben eddig nagyon jelentős tétel. Úgyhogy az a helyzet, hogy én értek mindent, de ezt a 45 milliárdot erre ideológiai okokból nem adja meg ez a kormány, és szerintem ez egy olyan dolog, ami tarthatatlan, és előbb-utóbb meg fogja adni itt is legalább a minimálbért, mert egy olyan társadalmi probléma van mögötte, annyi magyar embert érint, hogy nem fogják tudni elkerülni azt, hogy a felnőtt-otthongondozóknak is megadják a minimálbér szintjét.

És azt gondolom, hogy az, hogy erről ismételten szó van itt az Országgyűlésben, már mutatja, hogy ez a foglalkozás, amit mi csinálunk, egy ország szempontjából pozitív dolog. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)