Rétvári Bence (KDNP)

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az ember mégiscsak tudott a vita kilencedik órájában is újat hallani. A Párbeszéd szerint az emberek négyötöde velük van. Csak ez a választási eredményekben nem jött ki. Örülök, hogy önöknek van kutatása arról, hogy az ország 80 százaléka a Párbeszédre szavaz, de az előző választások eredménye azt mutatta, hogy az a fajta gondolkodásmód, amit önök képviselnek, azért az embereknek nem egyezik a többségi véleményével. (Tordai Bence: Erre nem volt esélyük, hogy kifejezzék egyébként!) Szerintem ezt érdemes tiszteletben tartanunk.

Az szintén eléggé meghökkentő volt, amit ön mondott, azt gondoltuk, hogy kitartanak a korábbi javaslatuk mellett, a baloldal a munka nélküli munkajövedelmet továbbra is fontosnak tartaná, hogy bevezessék Magyarországon, de hogy az elvonás mértékét 70 százalékra emelnék, 70 százalékos újraelosztási aránnyal, ez egy olyan radikális mértékű adóemelést jelentene, tisztelt képviselő úr, ami a legnagyobb nehézséget nyilván a legkevesebb keresetűeknek jelentené. Riasztó az az elképzelés, hogy önök 70 százalékos ‑ ön mondta itt az előbb ‑ újraelosztási arányt, ilyen mértékű elvonást vezetnének be Magyarországon. (Tordai Bence: Nem sikerült értelmezni! ‑ Nacsa Lőrinc: Na!)

Megtudtam öntől, hogy az elmúlt évek statisztikái mind csalóak, mert nem volt munkaerőhiány az elmúlt években Magyarországon, mert ön szerint minden olyan statisztika, amely azt mutatta, hogy hála istennek, tényleg nagyon alacsony szintre került a munkanélküliség, és ezt bár validálta az Eurostat és minden más szervezet is, de önök szerint ez mind csalás, az Eurostat is csaló, amikor összeveti a munkanélküliségi adatokat, és hála istennek, Magyarországon egy alacsonyabb szint volt.

Így tehát látjuk, hogy önök minden olyan elképzelésük mellett kitartanak, amit a magyar emberek az előző választásokon elutasítottak, így a munka nélküli munkajövedelmet is.

Az elmúlt órákban, és nem számítok másra a következő órákban sem, önök azért más újdonságot nagyon nem mondtak. 12 éve ülünk itt, 12 éve folytatunk így vitákat, hogy mi viseljük a kormányzat felelősségét, önök pedig ellenzékből néha azt mondják, hogy konstruktívak lesznek, de aztán igazából utána mindent elutasítanak. Amikor teátrálisan bejelentik, hogy ezt a javaslatot önök elutasítják, hát, 12 éve minden javaslatot így elutasítanak, és 12 éve vannak önök ellenzékben, nos, ugyanazt a lemezt teszik fel. Nagy újdonságot önöktől nem hallottunk, ugyanazok az érvek, ugyanazok a javaslatok, ugyanazok a kritikák, valamelyest ugyanaz a tónus is az, amit a baloldal megüt. Hiába telt el 12 év, hiába jöttek frakciók, frakcióvezetők, nem változott igazából semmi, én ugyanazt a lemezt hallom önöktől, mint ezelőtt jó pár évvel hasonló vitákban. Nagy innováció, nóvum a baloldal politikájában nincs sem szociális téren, sem más téren, ugyanazokat a mondatokat mondják el önök újra és újra.

Mi viszont azokkal a törvénymódosításokkal, amiket ide benyújtottunk, azért szerintem, akár a foglalkoztatottság terén is, tudtunk érzékelhető eredményeket elérni. Egyrészről ez látható sok-sok kimutatásban is, amelyik az egymillióval több munkavállalóról szól vagy a rekordalacsony munkanélküliségről, de ha önök nem hisznek semmilyen magyar vagy nemzetközi kimutatásnak sem, akkor viszont hihetnek azoknak a vállalkozóknak, akik az elmúlt években rendre arról számoltak be, hogy munkaerőhiány van Magyarországon és munkaerőre van szükségük. Azt hiszem, ezt önök sem tudják cáfolni, tisztelt képviselőtársaim.

Ha van valami, ami a munkavállalók helyzetét elősegíti, ha van valami, ami segít a szociális biztonság megteremtésében, nem kizárólagosan, de segít, az pontosan az, ha a munkáltatók igyekeznek minél kedvezőbb feltételeket kínálni a munkavállalóknak, a potenciális munkavállalóknak. És így tudunk sokat tenni azért, hogy minél jobb körülmények között éljenek a magyar emberek. Nyilván, vannak olyan emberek, akik nem tudnak munkát vállalni, mert valamilyen egészségügyi problémájuk van, és emiatt nem tudnak dolgozni, nekik a juttatásaikat növelni kellett, és növeltük is. Erre még vissza fogunk térni, bár ma már ez elég sokszor elhangzott, hogy ez milyen mértékben növekedett. De aki viszont dolgozni képes, azoknak a helyzete az elmúlt tíz évben érezhetően javult. Ezt tagadni nagyon nehéz lenne, elég nagy politikai vakságra van szükség ahhoz, hogy ezt ne lássa valaki. Márpedig mi egy szolidáris, családokat támogató, de alapvetően munkaalapú gazdaságot építünk. Az Alaptörvényünk is így fogalmaz, amit önök nem támogattak, hogy Magyarország gazdasága piacgazdaságon és az értékteremtő munkán alapul. Ezért mi mindenkit megbecsülünk, aki munkát vállal. A megbecsülés nemcsak szavakban nyilvánul meg, hanem abban, hogy mi nem azzal riogatjuk őket, hogy 70 százalékos lesz az újraelosztási arány, és 70 százalékos elvonással számolhatnak, hanem igyekeztünk az adókat csökkenteni.

Én már nem tudom, ki mondta, hogy itt óriási emelkedés volt a munkával kapcsolatos adóknál… (Tordai Bence: Jóváírás eltörlése. ‑ Jelzésre:) Akkor Z. Kárpát Dániel volt, köszönöm szépen a segítséget. Itt 30 százalék vagy 30 százalék fölötti szintről 15 százalékosra mentünk le. (Tordai Bence: Az adójóváírással mi van?) Aki pedig gyermeket is nevel, átlagjövedelemmel, három gyerekkel rendelkezik, ő pedig lényegében nullaszázalékos adókulccsal adózik.

(17.10)

Ilyen hozzászólás is volt, hogy a fiatalok adója átlag feletti Európában. Kanász-Nagy Máté mondta (Kanász-Nagy Máté: Az adóék!), hogy a fiatalok adója átlag feletti Európában. A fiatalok adója nulla százalék. (Zaj. ‑ Az elnök csenget.) Ez átlag feletti.

Tehát, képviselőtársaim, láthatóan elragadtatják néha magukat. Én azt javaslom, hogy őrizzük meg a vita komolyságát, ne mondjuk azt, hogy nullaszázalékos személyi jövedelemadó, ami a 25 év alatti fiataloknál van, Európában átlag fölötti adó. Hála istennek, a legkisebb, mert ennél kisebb, a nullaszázalékosnál biztosan nincs. Amennyi 15 percbe belefér, igyekszem pár dologra reagálni, ami nem fér bele, majd a következő 15 percben.

Arató Gergely képviselő úr a határvadászlétszámokról bocsátkozott fejtegetésbe. Nyilván ő nem feltétlenül tudhatja, bár a héten is elhangzott itt a parlamentben, de szívesen elismétlem, mert fontos sikere Magyarországnak a biztonság terén, hogy már 894 szerződött határvadásza van Magyarországnak, tehát a szeptemberi eskütétel óta közel a duplájára emelkedett a szerződött határvadászok száma. Ez egy folyamatosan emelkedő szám, minden héten egy 100-200 fős csoporttal indulnak el a képzések. A képzések négy hétig tartanak. Így emelkednek folyamatosan a határvadászlétszámok hétről hétre és hónapról hónapra.

Nyilván itt egy elég alapos kiválasztási mechanizmus is van. Attól, hogy valaki jelentkezik, még nem lesz automatikusan határvadász, sőt attól még el sem kezdheti a képzést, hiszen vannak olyan feltételek, akár fizikai feltételek, futás, fekvőtámasz, felülés, amit teljesíteni kell. Nyilván van itt a Nemzeti Védelmi Szolgálatnak is egy vizsgálata, amin például az egyik jelentkezőnél kiderült, hogy igazából nem a határ védelme szempontjából jelentkezett, hanem embercsempészként jelentkezett határvadásznak, hogy így segítse a bűnszervezetben az ő bűntársait, hogy átjuttassanak minél több illegális migránst a magyar déli határon. Ő például nyilván el sem kezdhette a képzését, és vannak ilyen kizáró okok. Nos, így is sikerült szerencsére továbbra is ezt a heti 100-200-as növekedést hoznunk, és bízunk benne, hogy ez a szám továbbra is növekedni fog. Ennek ‑ a jelentkezések számát vizsgálva ‑ minden alapja megvan, Igyekszünk nekik minél jobb munkakörülményeket is biztosítani.

A büntetés-végrehajtás átszervezése kapcsán azt a kritikát kaptuk, hogy ez túlzott koncentráció. Ez pont a decentralizáció, ami jelen pillanatban megtörténik. Tehát a hír igaz, csak pont fordítva, mint ahogy a kritikában elhangzott. Itt nyilván pontosan azért, hogy jobban, optimálisabban tudjon működni a büntetés-végrehajtás, ezért tettük ezt meg. Kérem, ne felejtsék el, hogy itt volt egy érezhető, 116 ezer forintos béremelés is idén szeptember 1-jétől. Erről is szavazunk majd ebben a törvényjavaslatban.

Folyamatosan előkerül, hogy most többet vagy kevesebbet költünk szociális ellátásra. Azzal, hogy egymillióval kevesebb olyan ember van, akinek nincsen munkája, egyszerűbben fogalmazva, azzal, hogy egymillióval több ember dolgozik, sok minden az önök statisztikáiban valóban másként olvasható, de ami egyértelmű, azok az elfogadott költségvetési törvények. Ez világos, ez fekete-fehér, mert mindig ugyanazok a számok szerepelnek ugyanazokon a sorokon, amiket összehasonlítok egymással. 2010-ben 325 milliárd forint volt, 325 milliárd forint ezen a soron, 2022-ben 1139 milliárd forint, és a már elfogadott jövő évi költségvetésben 1326 milliárd forint, tisztelt képviselőtársaim. Tehát idénről jövőre is úgy fogadtuk el a költségvetést, hogy abban szociális célokra 187 milliárd forint többlet szerepel. Önök ezt sosem szavazzák meg, most sem szavazták meg. Mi megszavaztuk, így ez a 187 milliárd forint többlet biztos a következő esztendőben.

Önök folyamatosan azt az igaztalan és valótlan állítást ismételgették itt, hogy jövőre majd biztos e miatt a törvény miatt majd a kormány kevesebbet szán erre a célra. A számok cáfolják önöket, 187 milliárd forinttal többet szánunk erre. Ennél hajmeresztőbb állítások is voltak, azokra szintén majd később térek vissza. Tehát elmondhatjuk, hogy az elmúlt években, mióta kormányzunk, 1001 milliárd forinttal növeltük a szociális kiadásokat, miközben önök 12 éve ugyanazt mondják, mint a mai napon, amit mondtak, hogy a kormány leépíti a szociális ellátást, visszalép a szociális védettség szintjében, folyamatosan csökken az emberek szociális biztonsága, nincs is már, összeomlott, és a többi. Ehhez képest 1001 milliárd forintos a növekedés.

Ez azt jelenti, hogy több mint háromszorosára emelkedett a költségvetés szociális sora. Ezt hasonlítsák össze azzal az időszakkal, ha már itt megbecsülésről van szó, mert valóban szerintem igaz is, érdemes is, és lehet ez egy alapvető konszenzus, hogy elismerjük a szociális dolgozók munkáját mindennap, a mai napon is, meg tegnap is, és holnap is, hogy azért az előttünk lévő kormányzás idejében nemcsak ilyen növekvő számok voltak, hanem csökkenő számok is voltak; akkor, amikor az IMF kérésére az akkori baloldali kormány, bár most baloldali filozófiáról beszél, de ez a filozófia a törvények szintjén nem jelent meg, és akkor bizony a szociális dolgozóktól elvettek egyhavi bért. Nem volt az sem egy olyan időszak, amikor olyan magas lett volna a szociális dolgozók bére, hogy ezt ne érezték volna meg, ne érezték volna meg a 8 százalékos fizetéscsökkentést, tisztelt képviselőtársaim.

Nyilvánvalóan nem könnyű időszakot élünk. Ezt senki sem fogja állítani. Az, ami az egész világban zajlik, és főleg Európában, sokakat tölt el aggodalommal, mert a háború és a háború következtében vitt hibás szankciók nagyon nagy áremelkedést hoznak Európa minden országában, így Magyarországon is. Ezért hozunk mi is rendkívüli intézkedéseket. De más nehéz helyzetben, amikor szintén a világgazdaság nehéz helyzetben volt, akkor önöknek erre nem az volt a válasza, hogy a szociális béreket emelik, hanem az volt a válasza, hogy a szociális béreket csökkentik.

Lehet kritizálni, hogy ez a 20 százalékos emelés pontosan mire jó, és mi is nyilvánvalóan eltökéltek vagyunk abban, hogy további béremelések legyenek, na de azért az előjel nem mindegy. Nem mindegy, hogy egy válságos időszakban, amikor fennáll a veszélye annak, hogy több szociális gondoskodásra van szükség, akkor egy kormányzat a szociális szférában dolgozók bérét emeli vagy csökkenti. Önök csökkentették, mi pedig idén év elején emeltük ezt a bért. Nem mindegy, hogy mi a hozzáállás. Úgyhogy aki önöktől kér tanácsot, vagy az önök példájából indul ki, azt hiszem, az eléggé vészjósló jövőt láthat.

Férőhelyek száma. Sokat mondták itt önök, hogy az elmúlt években csökkent a férőhelyek száma. Nos, a férőhelyek száma 54 517-ről 58 848-ra emelkedett, 4331-gyel több férőhely van. Kérem, hagyjanak fel azokkal a mondatokkal, amelyek arról szólnak, hogy csökkent a férőhelyek száma, az időskorúak otthonaiban kevesebb férőhely van. Nem kevesebb férőhely van, hanem több. Több ezerrel több férőhely van, tisztelt képviselőtársaim. Ezek nyilvánvalóan eléggé egyértelmű tények, eléggé egyértelmű növekedést mutatnak, úgyhogy kérem, a számokat tartsák önök is tiszteletben. Lehet minket kritizálni, sokféle vitát le tudunk folytatni. Voltak olyan felszólalások, amelyekkel érdemes filozófiai vitába bocsátkozni szinte majdnem minden frakció részéről, ami egy érdekes intellektuális vita lehet, tegyük is meg, van rá most időkeretünk, de ettől függetlenül ezeket a számokat, hogy bővült a férőhelyek száma, kérem, ne vonják kétségbe.

Szintén volt kérdés a határvadászoknál, ahol tömbösített szolgálatszervezés van. A déli és keleti megyékben különböző váltásban tudnak jönni a kollégák. A nappalos szolgálat ellátása esetén 3-4, az éjszakás szolgálat ellátása esetén három egymást követő szolgálatot 5-6 szolgálatmentes nap követ, tehát a többszolgálatosnak nyilván több szolgálatmentes napot is jelent. Ez szerepel a jogszabályban, és nem más. Tehát kérem, munkaidő-növekedésről ne beszéljenek. Ha valakinek több a munkaideje, akkor több a pihenőideje is, de ezeknek az aránya nem változik. Erről a törvényjavaslat 148. oldalán is ‑ és ez lesz talán az utolsó gondolatom ‑ olvashatnak, de majd még folytatjuk.

„Az állomány tagjai oldaláról jelentős előnyt jelent a módosítás alapján,” ‑ a benyújtott javaslatot idézem ‑ „hogy már kéthavi munkaidőkeret alkalmazásánál is jelentősen csökkenthető a teljesítendő szolgálati napok száma.” Ebből következően nő a pihenőnapok száma, és csökkenne a munkába járásra fordított időtartam és annak a költségei minden munkavállaló vagy minden szolgálati viszonnyal rendelkező esetében. Innen folytatjuk. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)