karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Dr. Keresztes László Lóránt (LMP)

2022-10-26 · 33. ülésnap · felszólalás · 13:41

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/1620 Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról

Szöveg14 358 karakter · 19 bekezdés · JSON

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ugye, már beszéltünk róla, hogy itt rengeteg nagyon fontos törvényjavaslat vitájában vagyunk benne, igazából úgy érzem, hogy a vita elején vagyunk még. Engedjék meg, hogy mielőtt még egy kicsit részletesebben is foglalkoznék a víziközimű-ágazattal, a víziközműszektorral, így ilyen módon kitérőt tegyek olyan más törvényjavaslatok kapcsán, amelyek szintén tárgyai ennek a törvényjavaslatnak.

Szó esett már egyébként a kormánypárti expozéban is, talán a kormánypárti vezérszónoki felszólalásokban is a veszélyhelyzettel kapcsolatos jogi környezetről, jogi szabályozásokról, illetve az ezzel kapcsolatos problémákról, illetve a kormányzati szándékokról, hogy itt valamiféle pozitív irányú módosítást hajtsanak végre. Na, ehhez szeretnék kapcsolódni egy konkrét példával, és a jelenben történő eseményekkel megvilágítva, hogy milyen súlyos jogszabályi hiányosságokkal szembesülünk, és hogy bizony, lenne nagyon-nagyon komoly és sürgető tennivaló, hogy helyre lehessen állítani egyébként például az önkormányzati működést is érintő jogszabályokat.

Ugye, szembesültünk azzal, hogy a koronavírus-járvány alatt a veszélyhelyzeti rendelkezésben olyan felhatalmazást kaptak a polgármesterek, amelyek gyakorlatilag egyenértékűvé tették az ő döntési jogkörüket a megválasztott képviselő-testületek, közgyűlések jogköreivel, tehát magyarul a teljes képviselő-testület döntési jogosítványait ebben a rendkívüli helyzetben, a veszélyhelyzeti rendelkezések alatt a polgármesterek egy személyben gyakorolhatták. Sajnos, több esetben is szembesültünk azzal, hogy messze-messze túllépték ezt a konkrét felhatalmazást a polgármesterek bizonyos esetekben, és kihasználták azt, hogy ebben a helyzetben rendkívüli jogkörrel tudnak intézkedni, és rengeteg olyan intézkedést hoztak, aminek semmi köze nem volt egyébként a veszélyhelyzeti korlátozásokhoz, intézkedésekhez, tennivalókhoz, és bizony, nagyon sokszor tetten érhető volt, hogy politikai szándék hatásai alá helyezték saját városaikat, szemben egyébként a választópolgárok érdekeivel. Ilyen kirívó példa volt Komló fideszes polgármestere, aki gyakorlatilag egy személyben az előkészített költségvetést átírta, és saját maga belátása szerint rendelkezett a korábban egyébként már úgy kialakított, már majdnem végleges költségvetéshez képest, és Szekszárd fideszes polgármestere volt a másik kirívó példa, aki visszaélt ezekkel a rendkívüli felhatalmazásokkal. (Nacsa Lőrinc: Pécs!) És sajnos ezek az intézkedések… Tisztelt képviselő úr, a pécsi helyzettel kapcsolatban már múltkor volt egy rövid vitánk. Nagyon bízom benne, képviselő úr, hogy nyom egy gombot, és akkor ezeknek a kérdéseknek a végére járhatunk. No, de visszatérve Szekszárd polgármesterének a veszélyhelyzet alatti túlkapásához, látható, hogy olyan intézkedéseket hozott, olyan döntéseket hajtott végre, amelyek a mai napig kihatnak a szekszárdi önkormányzat működésére, és meggyőződésünk szerint alapvetően sérti egyébként a szekszárdi önkormányzat jogait, sérti a megválasztott képviselők jogát, és szembemegy a szekszárdi polgárok akaratával.

Amikor ez a bizonyos veszélyhelyzeti korlátozás volt, akkor kettő nappal az előtt, hogy ez lejárt volna, tehát egyértelműen erre időzítve, élve a jogköreivel, sok olyan intézkedést hozott Szekszárd polgármestere, amivel semmilyen módon nem segítette a veszélyhelyzeti védekezést, a saját politikai érdekeit hajtotta végre: tehát bizottsági tisztségviselőket cserélt le a saját politikai közösségéhez tartozó emberekre, bizottsági képviselői tagokat, külsős tagokat váltott le. Különböző jogköröket helyezett át, különböző bizottságoktól jogköröket egészen a törvényi maximumig saját magához vont, illetve átírta a szekszárdi közgyűlés szervezeti és működési szabályzatát. És ez az intézkedés az, ami a mai napig kihat Szekszárd város működésére.

Miután lejárt ez a rendkívüli jogrend, utána elviekben lett volna lehetősége egyébként a helyi többséget mutató egyesületnek, illetve frakciónak, közösségnek módosításokat is indítványozni a vonatkozó szabályozásokban, ami egyébként korlátozza az önkormányzat működését és korlátozza a képviselő jogait, de olyan javaslatok léptek életbe bizonyos szmsz-módosítás kapcsán, amelyek szinte lehetetlenné teszik, tehát a gyakorlatból szemlélve lehetetlenné teszik, hogy a többséget jelentő képviselők előterjesztéssel éljenek a közgyűlés, a szekszárdi közgyűlés ülésére. Tehát konkrétan a polgármester ezt így obstruálni tudja, lehetetlenné tudja tenni, hogy ezek az előterjesztések valóban a testület elé kerüljenek. És itt egyébként az a helyzet állt elő, hogy akár a teljes közgyűlési többséggel szemben, egy személyben a polgármester tud intézkedni, és jól látható jelen helyzetben is, amikor fontos önkormányzati intézkedésekre lenne szükség, él is ezzel a lehetőségével, és ez egyértelműen sérti az önkormányzatiságot, sérti az önkormányzat működését, úgyhogy nagyon bízom benne, hogy államtitkár úr figyeli a felszólalásomat, és erre érdemi választ ad, és konkrétan kitér erre.

Konkrétan olyan szabályozásokat is elfogadtak, ami által ugyan lehet egyéni indítványt előterjeszteni egy közgyűlési napirendre, de itt jegyzői felülvizsgálathoz kötik azt, hogy egyáltalán arról érdemben tárgyalni lehessen, és a jegyzőt pedig semmiféle időbeli korlát nem köti, hogy ezeket a törvényességi felülvizsgálatokat megtegye. Tehát magyarul, itt folyamatosan és gyakorlatilag időkorlát nélkül tudják korlátozni a képviselőket abban a jogukban, hogy indítvánnyal éljenek a közgyűlés felé.

Eljutottunk abba a helyzetbe, amikor az energiaválság miatti rendkívüli helyzet miatt döntéseket kellene hozni a szekszárdi közgyűlésnek is, intézkednie kéne, különböző megtakarítási intézkedéseket kéne hozni, szociális intézkedésekben kéne lépnie, cselekednie kéne ebben a rendkívüli helyzetben egy súlyos válság idején és egyébként a most kibontakozó válság idején, hogy tudjon segíteni a szekszárdi embereknek. És itt is, ezekben az intézkedésekben is vagy ezen intézkedések kapcsán sem partner a polgármester. Azt tudni kell, hogy Szekszárd polgármestere sajnos súlyos betegség miatt nem tud részt venni a közgyűlés munkájában, ugyanakkor nem teszi lehetővé, hogy az önkormányzati képviselők elvégezzék a munkájukat, tehát akadályozza konkrétan, amire pedig nincs mentség. És itt, ebben a helyzetben a képviselők többsége próbált egy olyan lépést tenni a város érdekében, hogy egyfajta bizottságot hozzanak létre, ami a megfelelő jogkörökkel fel van hatalmazva, hogy ezeket a fontos takarékossági és szociális intézkedéseket meg tudják tenni, reagálva a válsághelyzetre, de ezt is lehetetlenné tette Szekszárd polgármestere.

Úgyhogy itt a konkrét kérdésem ‑ ugye, ez a törvényjavaslat foglalkozik a veszélyhelyzeti jogrenddel, az ezzel kapcsolatos intézkedésekkel ‑, hogy miért nem kezeli ezt a helyzetet a kormány, miért nem kezeli akkor sem, amikor itt már korábban is, amikor ezek a veszélyhelyzeti rendelkezések voltak, egyértelművé tették a kormányoldalról is a vitákban, hogy a jogalkotó szándéka ezeknek a szabályoknak a megteremtésével az volt, hogy a járvány elleni intézkedések tekintetében és a gazdasági válságkezelés tekintetében tudjon gyorsan cselekedni az önkormányzat. Ehhez képest egyértelmű és világosan látható, hogy ezekkel az intézkedésekkel visszaélések történnek, és mégsem módosítja olyan módon a törvényeket a kormány, hogy ilyen súlyos visszaélésekre és az önkormányzat jogainak csorbítására ne kerülhessen sor.

Itt ismét szeretném felhívni a figyelmet, hogy itt alapvetően a helyi közösség döntését, a szekszárdi emberek döntését veszik semmibe vagy veszi semmibe a polgármester, hiszen az általuk megválasztott képviselő-testületi többség nem tudja a munkáját végezni. Úgyhogy nagyon bízom benne, hogy ez a rendkívül kirívó jogtiprás eléri a kormány ingerküszöbét, és végre egy olyan intézkedéssorozattal is találkozhatunk majd, ami ezt a helyzetet kezeli.

És akkor áttérve: itt elindult egy meggyőződésem szerint pozitív vita a vidéki térségekről, kistelepülésekről. Erre szeretnék röviden ismét csak reagálni, tehát viszonválasszal élni a korábban elhangzott hozzászólások tekintetében.

Tehát én megismétlem azt, hogy ugye, mi nagyon erőteljesen kritikusak voltunk mindig is a 2010 előtti balliberális kormányok vidékpolitikájával vagy a vidéki élhetőség összefüggésében hozható döntéseivel, mi súlyosan kritizáltuk ezeket, de mindig felhívtuk a figyelmet arra, hogy a szavak szintjén vidékbarát, a vidék mellett kiálló kormány is rendkívül sok káros intézkedést hozott, és bizony, elmaradtak azok az érdemi változások, amelyek a rossz tendenciákat érdemben meg tudnák fordítani. Ezzel együtt is, természetesen mi nem vonjuk kétségbe és nem is vontuk soha kétségbe azokat az intézkedéseket, amik pozitívak egyébként, amiket láttunk, és ezeket mindig támogattuk is.

Annak idején, amikor elindult a „Magyar falu” program ‑ ha jól emlékszem, ez 2018-ban volt ‑, mi akkor is kifejeztük azt, hogy ez egy pozitív irány, a különböző dokumentumokban megfogalmazott irányokkal és célokkal maximálisan egyetértünk, csak a végrehajtást éreztük egyébként kicsit megkésettnek. De ezek mellett sokkal súlyosabb probléma, hogy a magyar falvak érdekében meghozott intézkedéseket, megfogalmazott terveket nem erősítették meg azokkal a megfelelő szintű forrásokkal, amelyek ezeknek a súlyos folyamatoknak a megfordítását eredményeznék.

Elhangzott a mai vitában, hogy az elmúlt években 3000 kilométernyi alsóbbrendű úthálózat újult meg. Én ezt nem vonom kétségbe. Arra hívtam fel a figyelmet és hívtam fel már korábban is nagyon sokszor, hogy ha azokat a statisztikai adatokat nézzük, hogy összességében milyen állapotban van Magyarország állami közúthálózata, és kifejezetten milyen állapotban vannak a vidéki, tehát az alsóbbrendű utak ‑ a vidék számára rendkívül fontos infrastrukturális elemek ‑, akkor a helyzet egyre rosszabb. Tehát nem azt vontam kétségbe, hogy történtek lépések az alsóbbrendű utak fejlesztése, újjáépítése tekintetében, csak azt, hogy a romlása összességében ennek a hálózatnak gyorsabb ütemű még a mai napig is, mint a karbantartások, felújítások, javítások üteme, így a helyzet most is, évről évre egyre nehezebb, egyre rosszabb lesz.

(15.40)

És ennek kapcsán hívtam fel a figyelmet arra, hogy bizony látjuk folyamatosan a költségvetésben azokat a tételeket, látjuk azokat a forrásokat, amelyeknek az átcsoportosításával lényegesen nagyobb lépéseket lehetne tenni a magyar falvak érdekében, a magyar vidék élhetőségének az erősítése érdekében. És itt utaltam arra, hogy például a vadászati kiállítás körülbelül kétszer akkora költségvetési forrást tett ki, mint egy év alatt a „Magyar falu” programon belül az alsóbbrendű utak fejlesztésének a forrásai. De egy másik példa, hogy a kormánynak van egy mai napig dédelgetett projektje, a kínai egyetem, a Fudan Egyetem ügye. Ez például tízszer annyi állami forrást venne igénybe, mint egy év alatt ismét csak a „Magyar falu” programban a mellékutak, az alsóbbrendű utak felújítására rendelkezésére álló forrás.

Tehát én értelemszerűen azt kívánom mondani ezzel alátámasztva, hogy minden fillér, minden forint fontos, amit a vidéki infrastruktúra fejlesztésére fordítanak, de az ütem elégtelen, lényegesen több forrás kellene. És ott vannak bizony a költségvetésben azok a források, amiket rég át kellett volna csoportosítani, illetve amiket nem kellett volna elkölteni bizonyos gigantikus projektekre. Most nem akarok belemenni sok-sok más példába, amikkel egyébként alátámasztható lenne mindaz, amit itt állítunk.

Visszautalnék egyébként a vidék helyzetével kapcsolatban egy korábbi vitára Orbán Balázs államtitkár úrral még az előző ciklusban. Itt is a veszélyhelyzeti intézkedések, a válságkezelés kapcsán az egyik első intézkedéssorozata volt a kormánynak, hogy megvonta a települések, az önkormányzatok finanszírozási forrásait, tehát megszorításokkal élt, és él most is a települések, az önkormányzatok felé, és akkor is felhívtuk a figyelmet, amelyik helyzet most is egyértelműen aktuális, hogy a legnehezebb helyzetben a kistelepülések vannak. Tehát ilyen válságos időben, amikor sokasodnak a feladatok, egyre romlanak a körülmények, egyre több a probléma, egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a magyar emberek, és ez fokozottan érvényesül a periferikus vidéki térségekben, annál nagyobb erő és gazdasági erő kellene hogy legyen az önkormányzatok után a kistelepüléseknél.

Úgyhogy akkor azt az ígéretet fogalmazta meg, azt a kijelentést tette az előző ciklusban Orbán Balázs államtitkár úr, akkor még nem volt a miniszterelnök politikai igazgatója, hogy figyelik a helyzetet, és amennyiben azt tapasztalja a kormány, hogy ezek az elvonások lehetetlenné teszik vagy elnehezítik az önkormányzatok működését, akkor ezeket újra lehet tárgyalni. Tehát én azt gondolom, hogy vitán felül áll, hogy ebben a súlyos válságban, ilyen súlyos válság idején óriási szükség van minden forintra, minden egyes forrásra, a kis településeknek különösen, és egyébként hozzáteszem, hogy minden magyar önkormányzatnak és a nagyvárosoknak is, ezért alapvetően fontos és sürgető feladat lenne, hogy rendezze a kistelepülések finanszírozását a kormányzat, és adja meg mindazokat a forrásokat, amelyek ilyen nehéz helyzetben lehetővé teszik, hogy az önkormányzatok helytálljanak és ezeket a rendkívül fontos feladatokat ellássák. Tehát én erre is szeretnék utalni, hogy bizony itt van az idő, hogy ezeket a lépéseket is megtegyék.

A vidéki térségek helyzetéről folytatott vita több szempontból is aktuális itt. Láthatjuk azt, hogy mind a közösségi közlekedés terén, mind az egyéb fontos közszolgáltatásokhoz való hozzájutás terén egyre nagyobbak a kihívások, de ez a salátatörvény, ami előttünk van, érinti a közúti közlekedésről szóló törvényt, és érinti a vasúti közlekedésről szóló törvényt is. Ezen törvények esetében is fontos és jelentős változásokat hoz magával, ugyanakkor ezek a változások híján vannak azoknak az érdemi lépéseknek, amik egyébként a vidéki térségek szempontjából alapvetően fontosak lennének, és hozzáteszem, hogyha közlekedéspolitikáról beszélünk (Kontrát Károly közbeszól.), akkor a teljes ország szempontjából szükség van alapvetően fontos intézkedésekre, amik viszont elmaradnak, de ezekről kicsit részletesebben majd egy következő hozzászólásban beszélek. Köszönöm szépen.

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Dr. Keresztes László Lóránt — 2022-10-26, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/33-104.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-33-104,
  title = {Dr. Keresztes László Lóránt — 2022-10-26, felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/33-104.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}