Dr. Gurmai Zita (MSZP)

DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Először is az MSZP egyetért a pedagógusok és a pedagógus-szakszervezetek jogos követelésével. (Közbeszólások a kormánypártok soraiból.) És most akkor kezdjük a beszámolót!

Sajnos, könnyű dolgunk van, amikor az alapvető jogok biztosának tevékenységét kell értékelnünk: a 2021. év második felében ugyanis a magyar ombudsman leminősítését javasolták a külföldi kollégái, 2022 májusában pedig le is minősítették. Magyarországnak most tehát egy B kategóriájú ombudsmanja van. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar ombudsmannak nincs szavazati joga, és nem viselhet tisztséget a világszövetségben, csak megfigyelőként vehet részt a találkozókon, valamint nem vehet részt aktívan az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának munkájában sem. A leminősítés oka, hogy számos alapjogi problémával a magyar biztos nem foglalkozik érdemben. Ez már önmagában elárulja, hogy milyen alacsony színvonalú hazánkban az alapvető jogok biztosának tevékenysége, hiszen ez egy lesújtó bizonyítvány, külföldi kollégái, hozzáértő szakemberek állították ki önről.

Ehhez képest az ombudsman 2021. évi jelentésében egy szó sincs arról, hogy szerinte mi vezetett ehhez a leminősítéshez, és még arról is hallgat, hogy milyen lépéseket tett annak érdekében, hogy a munkájának a szakmai megítélése javuljon. Nem látjuk azokat a pontokat és akciótervet, ami ezt a leminősítést javítaná. Úgy vélem, erre a biztosnak szóban mindenképpen választ kell adnia, különben a beszámolója értékelhetetlen. A szóbeli magyarázat egyébként azért is szükséges, mivel az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához tartozik az Egyenlő Bánásmód Hatóság, de erről Sebián-Petrovszki László kollégám már beszélt.

Mivel a 200 oldalas beszámolóból csak 16 oldal az egyenlő bánásmódot érintő rész, és ebből is 14 oldal csak a különböző jogesetek leírását tartalmazza, semmilyen képet nem kapunk arról, hogy a hatóság beolvasztásával hatékonyabbá vált‑e a diszkriminációval szembeni fellépés. A számok azt mutatják, hogy nem, mert sem a beérkezett panaszok, sem a jogsértést megállapító határozatok nagyságrendje nem változott az elmúlt évekhez képest, így aztán nehezen hihető az a megállapítás, hogy 2021-ben új fejezet kezdődött volna a hivatal munkájában.

A hátrányos megkülönböztetést elszenvedő emberek sokasága azért nem jut hozzá a jogérvényesítéshez, mert az ombudsmani hatóság teljes elszigeteltségben működik. Megszűntek a hatóság megyei irodái, amelyek eddig segítették a diszkriminációk áldozatait, és megszűnt az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület is, amely nemcsak figyelemmel kísérte a jogalkalmazást, de szakmai javaslatokat is megfogalmazott. A hatóság tevékenységének nyilvánossága mostanra szinte láthatatlanná vált.

Nem derül ki a beszámolóból, hogy milyen, és hogyan működik együtt az ombudsmani hivatal a civil szervezetekkel, és az sem derül ki, hogy ezek a szervezetek az eljárások megindításában, a sértettek képviseletében milyen szerepet töltenek be. Annyit azonban a kevés adatból is meg lehet állapítani, hogy a jogsértések feltárásában, az eljárások megindításában a hivatal leginkább a fogyatékosságalapú diszkriminációt vizsgálta, és kevésbé volt proaktív a nemzetiségi, főként romákat ért diszkrimináció terén.

Bár a beszámoló hangsúlyozza, hogy az alapvető jogok biztosának mekkora szerepe volt a jogszabályok, tervezetek véleményezésében, de arra már egyáltalán nem tér ki, hogy milyen véleményt, javaslatot fogalmazott meg a hajléktalanok, a sokgyermekes családok, a nők vagy az egynemű párok védelmében, illetve az iskolai szegregáció megelőzésére; bár most szóban erről mondott néhány gondolatot, mármint az iskolai szegregációról.

Végül, de nem utolsósorban nem kaptunk választ a beszámolóból arra sem, hogy vajon van‑e már felelős, önálló vezetője a hatóságnak, van‑e elkülönült költségvetése az igazgatóságnak, hány kérelem esetében vonta magához a hatósági hatáskört az ombudsman, milyen lehetőségük van a vizsgálatot kérelmezőknek, hogy választhassanak az érdemi határozatot nélkülöző ombudsmani vizsgálat és a hatósági vizsgálat között, milyen indokok alapján született a sok kérelmet elutasító határozat.

A beszámoló többi részét nem értékelve, az Országgyűlés ebből az ombudsmani beszámolóból nem tud teljes képet alkotni a diszkrimináció elleni fellépés hatékonyságáról. Ezen beszámoló alapján legfeljebb azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság az ombudsmani hivatal tevékenységének a perifériájára szorult, de ezt Sebián-Petrovszki László szintén említette.

A jelentést lapozgatva megállapíthatjuk, hogy az előbb elmondottakon kívül is számos olyan probléma van az országban, amelyekkel az alapvető jogok biztosa nem foglalkozik érdemben. Én ezekből a gyermekek jogai védelmének témáját emelném ki. A mi leminősített ombudsmanunknak ugyanis a gyermekjogok kapcsán egy szava sincs a gyermekek politikai kampányban történő felhasználásáról, pedig 2019-ben pont az alapvető jogok biztosa és helyettesei kérték a parlamenti pártoktól, idézem: a gyermekek ne legyenek a pártpolitika díszletei, eszközei. Ez alapján az MSZP számos jogi sikert ért el, amikor választási csalásnak minősítettek olyan eseteket, ahol képviselők, polgármesterek politikai díszletnek használtak gyermekeket. Többek között Borkai Zsolt volt fideszes győri polgármestert is elítélték egy ilyen típusú jogsértés miatt.

Ezt követően a fideszes kormánypárti többség úgy változtatta meg a választási eljárásról szóló törvényt, hogy a hivatalban levő képviselők szabadon használhatják a gyerekeket politikai díszletként akár az iskolákban vagy az óvodákban is. Az MSZP álláspontja szerint ez sérti a gyermekek alapvető emberi jogait és emberi méltóságukat. Ráadásul mindez szembemegy az alapvető jogok biztosának korábbi állásfoglalásával is. Ehhez képest az alapvető jogok biztosa semmit sem tesz azért, hogy ezt a helyzetet kezelje.

Mint ahogy a szülészeti ellátásokkal kapcsolatban is tétlen maradt, pedig tudjuk, hogy számos kórházban veszélybe került az ügyeleti szülészeti ellátás. A kismamáknak gyakran 100-200 kilométert kell megtenniük, hogy szülhessenek. Ez olyan hátrány, ami nyilvánvalóan ellentmond minden alapjognak, ami az egészséghez és az egyenlő egészségügyi ellátáshoz fűződik. Pedig a hosszú és veszélyes utazásra kényszerített kismamák is fizetik a járulékot. Az ombudsman azonban ezeket a kérdéseket érdemi válasz nélkül hagyta, és formai kifogások mögé bújt, hogy miért nem folytatott vizsgálatot. Megállapíthatjuk tehát, hogy az alapvető jogok biztosa a kismamáknak sem nyújtott védelmet.

És hogy még mindig a gyermekeknél maradjunk, az ombudsman a már megszületett gyermekeket ért egészségügyi hátrányokról is hallgat. Egy szava sincs a biztos úrnak arról, hogy 2020-ban 101 021 gyermek nem jutott hozzá helyben háziorvosi ellátáshoz. Az ombudsmani jelentésben egy betű sincs arról, hogy 2016 óta a duplájára nőtt a betöltetlen házi gyermekorvosi körzetek száma.

Tisztelt Képviselőtársaim! Amiket most mondok, nyilvánvalóan nem csak számok. Nemrég azzal kerestek meg minket, hogy két, mentális betegségben szenvedő gyermeket a gyámhatóság a bántalmazó édesanyjukkal való kapcsolattartásra kényszerített. Emiatt a gyermekek mentális egészsége jelentősen romlott, és gyógyszeres kezelést kell kapniuk. Az osztálytársak is bántalmazzák őket. Majd úgy lettek kiemelve a számukra biztonságot nyújtó otthonukból, hogy az ismét traumát okozott nekik. Az állami befogadóotthonban, ahova ideiglenesen kerültek, nincs mentális beteg gyermekek kezeléséhez értő szakszemélyzet, emiatt ezek a súlyosan traumatizált, beteg gyermekek nem tudják megkapni a szükséges segítséget még akkor sem, ha mentális betegségük miatt rohamaik vannak. Mindezt azért mondtam el itt önöknek, hogy megértsék, milyen súlyos problémákat okozhat, ha Magyarországon az állam nem képes biztosítani az emberek alapvető jogainak a védelmét.

Az előttünk fekvő beszámoló világosan igazolja, hogy a világ megalapozottan minősítette le B kategóriájúra a magyar alapvető jogok biztosát. A fentiekre való tekintettel a leminősített rendszer ombudsmanjának beszámolóját az MSZP nem fogja megszavazni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Sebián-Petrovszki László tapsol.)