Dr. Juhász Hajnalka (KDNP)

DR. JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Biztos Úr, Biztoshelyettes Asszony, Biztoshelyettes Úr! Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2021. évi tevékenységéről szóló beszámoló átfogó módon mutatja be az ombudsmannak és helyetteseinek 2021. évi tevékenységét, és elénk tárja az ombudsmani hivatal vizsgálatait, beszámol az eredményekről, valamint a jövőbeni kihívásokról.

A 2021-es esztendőre is rányomta a bélyegét a koronavírus-járvány elleni országos és nemzetközi küzdelem, amellyel az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala is szembenézett. 2020 tavasza óta rendkívüli kihívásokkal szembesülünk úgy nemzeti, mint nemzetközi szinten. Mégis, a tavalyi évben megindult vakcinációs program, a kormány járványkezelésével, valamint az ország működőképességének fenntartásával összefüggő, a két kihívást kiegyensúlyozottan kezelni képes intézkedései, az egészségügy áldozatvállalása, illetőleg az egész társadalom türelme és támogatása nélkül nem tudtuk volna leküzdeni a pandémiát. Külön köszönet illeti az ombudsmani hivatal minden munkatársát és vezetőjét, hogy a tavalyi évben is, dacolva a világjárvány által előidézett rendkívüli körülményekkel, biztosítani tudták a nemzeti emberi jogi intézmény működőképességét, eleget tudtak tenni hivatásuknak, és őrt álltak a polgári szabadságjogok érvényesülése érdekében.

Tisztelt Országgyűlés! Alaptörvényünk I. cikke normatív éllel rögzíti, hogy az alapjogok tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelezettsége. Az Alkotmánybíróság már a rendszerváltozás elején, az 1991-es határozatában rámutatott, hogy az állam kötelessége az alapvető jogok tiszteletben tartására és védelmére a szubjektív alapjogokkal kapcsolatban nem merül ki abban, hogy tartózkodnia kell megsértésüktől, hanem magában foglalja azt is, hogy gondoskodnia kell az érvényesülésükhöz szükséges feltételekről. E követelményeknek való megfelelés tette indokolttá, hogy a hazai ombudsmani intézményrendszer középpontjában elhelyezkedő Alapvető Jogok Biztosának Hivatala 2021 januárjától jelentős szervezeti változásokon ment keresztül. Az intézményi reform keretében az Egyenlő Bánásmód Hatóságnak a hivatalba való integrációja révén tavaly év elejétől kezdve az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményeinek érvényesülésével kapcsolatos feladatok ellátása is biztos úr és munkatársai portfóliójába került. Az antidiszkriminációs hatósági jogkörök megerősítésre kerültek, és egyidejűleg egy még hatékonyabb jogérvényesítést biztosító jogintézmény jött létre ezáltal. E szervezeti átalakulás előfutárának volt tekinthető az a változás is, miáltal a Független Rendészeti Panasztestület feladatait is 2020 februárjától az alapvető jogok biztosa vette át.

Tisztelt Ház! 2021-ben a panaszosok 7354 beadvánnyal keresték fel az alapvető jogok biztosát. Ez a szám 2020-ban 7190, 2019-ben pedig 5693 volt, vagyis az ombudsmanhoz forduló polgárok, intézmények száma az elmúlt időszakban növekvő tendenciát mutatott. A beadványok növekvő számát örömteli jelenségnek tekintjük, hiszen ez arra mutat rá, hogy egyrészről növekszik az alkotmányos jogokkal kapcsolatos állampolgári tudatosság, erősödik a hivatal láthatósága és pozíciója a hazai jogvédelmi struktúrákban, másrészről pedig a panaszosok, jogkérő polgárok bizalommal fordulnak a nemzeti emberijog-védő intézményhez.

Tisztelt Országgyűlés! A beszámoló statisztikai adatait áttekintve megállapítható, hogy az ombudsmanhoz 2021 során is változatos témákban érkeztek a panaszbeadványok. A befejezett közel 6 ezer ügy legnagyobb hányadát, bő 15 százalékát a jogszabály-véleményezéssel, alkotmányossági jogszabálykritikával kapcsolatban nyújtották be. Ez az információ arra enged minket következtetni, hogy nem állja meg a helyét az a sokszor alaptalanul megfogalmazott állítás, hogy a polgárok érdektelenek lennének az őket érintő politikai és társadalmi folyamatokkal kapcsolatban.

Az ombudsman által vizsgált második legnagyobb gyakoriságú ügycsoportot a büntetőeljárással, a büntetés-végrehajtással és a különböző rendőrségi eljárásokkal összefüggő esetek képezték. A 2021. évben a szociális, munkaügyi, oktatási és egészségügyi témájú panaszok alkották a harmadik legszámosabb ügycsoportot. Ezúton is köszönjük biztos úrnak, dr. Kozma Ákosnak a hazai és nemzetközi jogvédő munkáját.

Tisztelt Ház! A nemzetiségi biztoshelyetteshez 2021-ben eljuttatott beadványok volumene 2020-hoz képest 11 százalékos növekményt mutat, ugyanakkor változott azoknak a struktúrája is. Az egyedi visszásságok helyett egyre inkább az általános, több vagy valamennyi nemzetiséget érintő panaszok vizsgálatára irányuló, kiemelt jogi jelentőségű beadványok érkeztek. A megkeresések nemzetiségi megoszlását tekintve megállapítható, hogy azokat legnagyobb arányban a roma közösség, a második legtöbb beadványt pedig a német nemzetiség tagjai nyújtották be. A megkeresésekben tematikai szempontból alapvetően nevelési, oktatási, nemzetiségi önkormányzati, kulturális, illetve roma esélyegyenlőségi és az egyenlő bánásmóddal, szociális, lakhatási, gyermekvédelmi, közfoglalkoztatással összefüggő ügyek jelentek meg. Köszönöm innen is Ritter Imre német nemzetiségi országgyűlési képviselőnek, továbbá a nemzetiségi szószólóknak, hogy segítették a biztoshelyettes asszony munkáját, és köszönöm szépen dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet biztoshelyettes asszony munkáját. Azt külön köszönöm, hogy az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezményének tanácsadói bizottsági szakértői feladatát is ellátja, amelyre hazánk méltán lehet büszke.

Tisztelt Ház! Tíz évvel ezelőtt hatályba lépett Alaptörvényünk egyik jelentős újítása volt, hogy alkotmányjogi védelemben részesítette természeti erőforrásainkat, különösen a termőföldet, az erdőket, a vízkészletet és a biológiai sokféleséget, mindezeknek egy külön P) cikket szentelve. Az új alaptörvényi rendelkezés kimondta továbbá, hogy e természeti források védelme és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. Kiemelkedő jelentőségű áttörésnek lehettünk tanúi a nemzetközi környezetvédelmi jogot illetően. 2021. október 5-én született határozatában ugyanis az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa emberi jogként ismerte el a tiszta, biztonságos, egészséges és fenntartható környezethez való jogot, és e jogot a nemzetközi emberi jogi katalógusba inkorporálta. A határozat felszólította a tagállamokat, hogy e jog érvényesítéséhez építsék ki a megfelelő intézményeket, alkalmazzák a legjobb gyakorlatokat, fogadják el a vonatkozó stratégiákat és általánosságban tartsák tiszteletben az emberi jogokat.

A jövő nemzedékek érdekeinek védelméért felelős biztoshelyettes 2021-ben bő félezer ügyet kezelt, elvi állásfoglalásokat és figyelemfelhívásokat tett közzé. Munkája során különös figyelmet fordított a természet, az épített környezet és örökség, a táj és a vizek védelmére, de vizsgálódási körébe vonta a körforgásos gazdaság tematikáját, valamint a jelenleg is különös jelentőséggel bíró klíma- és energiapolitikai kérdéseket. A globális felmelegedés és klímaváltozás elleni küzdelem évtizedeiben magától értetődő evidencia, hogy a természet- és környezetvédelmi kérdések mindannyiunk életét érintő ügyek. Ezért kiemelkedő jelentőségű e körben a környezetvédelmi ügyekben az információhoz való hozzáférésről és a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről szóló aarhusi egyezmény, amelyet az Országgyűlés az első Orbán-kormány idején, 2001 novemberében iktatott törvénybe.

(10.30)

A jövő nemzedékek érdekeinek védelméért felelős biztoshelyettesi intézmény egyedülálló még nemzetközi szinten is, ezért ugyancsak köszönet illeti dr. Bándi Gyula biztoshelyettes úr munkáját, melyhez további sok sikert és jó egészséget kívánok.

Tisztelt Országgyűlés! A KDNP mindezek alapján támogatja az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2021. évi tevékenységéről szóló beszámolót, továbbá a beszámoló elfogadására vonatkozó határozati javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)