Steiner Attila
2026-03-09 · 191. ülésnap · Előadói válasz · 8:27 · Energiaügyi Minisztérium államtitkáraSzöveg7 300 karakter · 11 bekezdés · JSON
STEINER ATTILA energiaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a kis moduláris erőművek, az úgynevezett SMR-ek hazai létesítésének és hatósági felügyeletének jogi kereteit hivatott megteremteni, és azzal, hogy ezeket a módosításokat átültetnénk, ezzel létrehoznánk Európa egyik legmodernebb szabályozását az atomenergia területén. És ez nemcsak egy technikai pontosítás, hanem egy stratégiai kérdés, ugyanis jelenleg még ezek a típusú erőművek nem szerepelnek egyáltalán a hazai szabályozásban. Azonban Magyarország energiabiztonságával, gazdasági szuverenitásával kapcsolatban, illetve a versenyképességünkről szól alapvetően ez az előterjesztés, hogy ezt az új technológiát ilyen célból is tudjuk használni.
De Magyarországon alapvetően az atomenergiára, illetve a világ első teljesítményt nyújtó napelemes kapacitásokra és a lendületesen bővülő tárolási képességekre alapozva a 2030-as évekre képessé válhatunk a teljes önellátásra a villamos energia területén. Nagyon nagy eredménynek tartom, hogy az elmúlt években sikerült több mint 35 százalékos villamosenergia-importunkat 20 százalék körüli számra csökkenteni, és ezekkel az új technológiákkal ez a szám akár nullára is csökkenthető lesz az elkövetkezendő években.
Hazánk áramtermelésének gerincét a Paksi Atomerőmű adja, így a nukleáris energiának már most is egy nagyon fontos szerepe van, és nagy előnye a nukleáris energiának, hogy stabilan, időjárás-független módon, szén-dioxid-mentesen és alapvetően olcsón tud villamos energiát előállítani.
(19.30)
Ez a stabilitás, illetve ez az árelőny a mi iparunk versenyképességének garanciája, illetve az, hogy a rezsicsökkentést is fenn tudjuk tartani, de egyben a klímavédelmi célokkal is tudunk haladni előre, mert ez a technológia ezt a hármast egybe tudja ötvözni, úgyhogy ilyen szempontból én vitatkoznék a képviselő úrral. Én azt gondolom, hogy a nukleáris energia egy olyan technológia, egy olyan technika, amit muszáj, hogy Magyarország alkalmazzon, ugyanis Magyarországon sajnos kevesebb energiaforrással rendelkezünk, mint amennyi az ország energiafogyasztása. Ezért különböző technológiákat kell alkalmaznunk, és igenis importra vagyunk rászorulva, s a nukleáris technológiák esetében ez az import még kisebb kitettséget jelent, mert több beszállító is tud versenyezni. De pont a Paksi Atomerőmű esetében most a diverzifikációs útra léptünk rá, a Framatome-mal, illetve a Westinghouse-zal kötöttünk szerződéseket az elmúlt időszakban. Ez a több lábon állás meg tud jelenni a nukleáris energiánál is.
A kis moduláris reaktorok tekintetében további előnyöket tudunk megfogalmazni, ugyanis rugalmasabban telepíthetőek, mivel kisebb egységekről beszélünk, bővíthetőek, és nagyon fejlett biztonsági rendszerekkel rendelkeznek, így alkalmasak lehetnek akár ipari parkok, nagy energiaigényű beruházások vagy akár távhőrendszerek ellátására is. Azt gondolom, ez is mutatja, hogy alapvetően nem kiváltani szeretnénk a nagy blokkokat, hanem kiegészíteni azokat és élvezni az atomenergia nyújtotta előnyöket.
Természetesen a nukleáris biztonság mindenekelőtt, és ez a mostani javaslat sem jelent semmilyen kompromisszumot a nukleáris biztonság tekintetében. Ez a javaslat bevezet egy előzetes technológiai jóváhagyást, egy hatósági eljárást arra, hogy a több versenyző technológia közül mi az, ami a legnagyobb biztonságot nyújtja, és mi az, ami Magyarországon a magyar nukleáris szabályozásba beleillik, és erre egy teljesen új eljárást vezetünk be. De ez nem jelenti azt, hogy nem kell a telephelyet megvizsgálni, nem kell a létesítést megvizsgálni, ez csak a beugró ahhoz, hogy egyáltalán kivel érdemes szóba állni a nukleáris technológiát szállítók között. Én azt gondolom, hogy a magyar nukleáris hatósági rendszer eddig is jól bizonyított, ugyanis a hatóságoknak nagyon jó reputációja van, nagyon alaposan dolgoznak, és a nukleáris hatóságunk az elsődleges garanciája annak, hogy ezt a biztonságot a lehető legmagasabb fokon fogjuk tudni képviselni Magyarországon.
Lehet, hogy más uniós országok kedvezőbb helyzetben vannak. Nem kell messzire mennünk, Ausztria esetében a villamosenergia-termelés több mint 50 százalékát vízerőművek tudják biztosítani. Mi nem vagyunk olyan szerencsések, hogy nagy esésű folyóink legyenek, illetve magas hegyeink, nem vagyunk gáznagyhatalom, nem vagyunk olajnagyhatalom, valami kitermelésünk van, valahonnan kell energiát idehoznunk, és ez egy olyan technológia, ami ezt megbízhatóan, időjárástól függetlenül tudja biztosítani. Azt gondolom, hogy amit ön is keres, hogy hogyan lehet az energiaszuverenitásunkat mégis erősíteni, az pontosan az áramtermelés erősítése, mert az áramot helyben állítjuk elő, nem több ezer kilométerről kell idehoznunk. Az viszont erősítheti Magyarország szuverenitását, ha mindenfajta energiafogyasztást egyre inkább az áramfogyasztás irányába tolunk el, sokkal több helyben előállított energiát fogunk akkor felhasználni, és ahogy említettem, ezen a területen pedig igyekszünk önellátóak lenni. Azt gondolom, ez egy nagyon-nagyon kedvező irány.
Az elektrifikációt, a több energiafogyasztást lehet szeretni vagy nem szeretni, ettől függetlenül történnek ezek a trendek. Az elektromos autók bejöttek, az elektromos fűtés-hűtés itt van, ez mind az energiafogyasztásunkat növeli, s emellett pedig a gazdasági fejlődés is hoz egyfajta áramfogyasztás-növekedést. Én azt gondolom, nekünk arra kell felkészülnünk, hogy ezt ki tudjuk szolgálni, ehhez viszont a legmodernebb, legbiztonságosabb technológiákat is latba kell vetnünk. Ez a szabályozás pontosan azt szolgálja, hogy ennek meg tudjunk felelni.
Itt fontos a tárgyalások folytatása különböző beszállítókkal. Nagyon sok beszállító jelentkezik a technológiáival, nagyon sok adatot kap az ember, nagyon sok információ forog ezekről a technológiákról. Különböző együttműködési megállapodások születtek már az elmúlt időszakban is az MVM, illetve bizonyos technológiaszállítók között. Mi magunk is, amikor Washingtonban tartózkodtunk tavaly novemberben, akkor különböző szállítókkal találkoztunk. Ezek mind tapogatózó tárgyalások, s aki komolyan gondolja, az tud elindulni majd ezen az engedélyeztetési eljáráson, amit pont most vezetünk be, és majd az engedélyeztetési eljárás végén ki fog derülni, hogy egyáltalán alkalmas‑e ez a technológia arra, hogy Magyarországon egy ilyen erőművet telepítsenek. Addig semmi konkrétum, semmi komolyabb építkezés nem fog tudni elkezdődni, amíg ezt az engedélyt, amit most bevezetünk, nem szerzik meg a technológiai beszállítók. Úgyhogy alapvetően most az ő oldalukon fog pattogni a labda.
Nekünk az az érdekünk, hogy a lehető legjobb ajánlatot fogadja majd el Magyarország, a lehető legolcsóbbat, a lehető leghatékonyabbat és legbiztonságosabbat, de egyelőre még nem járunk ott, hogy ezt meg tudjuk ítélni, és nagyon szorosan figyeljük azt, hogy a környező országok milyen technológiák mellett teszik le a garast. Ebből próbálunk mi is tanulni, és a szabályozásunkat úgy kialakítani, hogy ténylegesen itt csak a legjobb, legbiztonságosabb és legolcsóbb erőmű tudjon épülni. Ehhez kérnénk a tisztelt Országgyűlés támogatását. Remélem, hogy minél többen tudják támogatni ennek a javaslatnak az elfogadását. Köszönöm szépen, elnök asszony. (Taps a kormánypártok soraiban.)
HivatkozásJSON
karzat: Steiner Attila — 2026-03-09, Előadói válasz. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/191-235.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-191-235,
title = {Steiner Attila — 2026-03-09, Előadói válasz},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/191-235.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}