Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz)

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Asszony! Képviselőtársaim! Nem véletlenül jelentkeztem be a mai vitába. Fontos feladatunk van ugyanis, mivel a törvényjavaslat szerint, idézem: „Az Amerikai Egyesült Államok elnöke felkérte Magyarország miniszterelnökét, hogy csatlakozzon a Béketanácshoz, amelynek célja a jelenlegi háborús konfliktusok lezárása és újak kialakulásának megakadályozása, ami egyezik a magyar nemzeti érdekekkel.”

Tisztelt Képviselőtársaim! Ünnepélyes, nagy szavak ezek, engedjék meg tehát, hogy mindezt egy kicsit egyfajta történelmi kontextusba helyezzem. Ez afféle szakmai ártalom is nálam egyfelől, másrészt jól tudjuk a régi ókori mondás igazságát: Historia est magistra vitae, a történelem az élet tanítómestere.

Elsőként felvetődik a kérdés, hogy vajon mikor, melyik szervezetben álltunk mi a béke kérdésében az Amerikai Egyesült Államok mellett. Bizony, minél régebbre tekintek vissza, annál kevésbé látok valamifajta támpontot. Nagy történelmi és politikai jelentősége van tehát annak most, hogy négy évvel az ukrajnai háború kirobbanása után, az újra és újra kiújuló gázai konfliktus és az iráni helyzet közepette Magyarország miniszterelnöke az USA elnökével együtt tehet a béke megteremtése érdekében. Végre megadatott, hogy a magyar miniszterelnök is részt vehet ebben a munkában. Úgy vélem, hogy ez komoly elismerés az amerikai elnök részéről.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Béketanácshoz sajnos az Európai Unió felemásan állt és áll hozzá. A Béketanácsnak ugyan nem tagja, de a legutóbbi ülésre azért elküldték Dubravka Šuica alelnök asszonyt, aki az Európai Bizottság demográfiáért és a mediterrán térségért felelős tagja. Az is sokatmondó, hogy a Bizottság elnöke és a külügyi főképviselő sem tartotta szükségesnek, hogy megjelenjen a Béketanács ülésén.

Mint az uniós ügyekkel foglalkozó képviselő szomorúan látom, hogy az Európai Bizottság vezetése ma már mennyire távol áll attól a háború utáni európai béketeremtő politikától, amely valójában létrehozta magát az Európai Közösségeket, igen, hogy a két XX. századi világégés után végre béke legyen az öreg kontinensen. Ez az a béke egyébként, amely 1957 után soha nem látott prosperitást hozott az akkori tagállamok számára, és valljuk be őszintén, amit mi itt, a vasfüggöny mögött közel ötven éven keresztül irigykedve néztünk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Látható, hogy ezt a békét az Európai Unió alapvetően egy szoros gazdasági együttműködéssel tudta megteremteni, ami igenis a szervezetnek, tehát az akkori Európai Közösségek versenyképességét hihetetlenül megnövelte a világban, és amelynek a belső piac a legfontosabb eredménye, a négy uniós alapszabadság és a Schengen. Katonai kérdésekben azonban az integráció kormányközi jellegű maradt, és leginkább védelempolitikai intézkedésekre terjed ki.

S ma mit látunk, tisztelt képviselőtársaim? Pont az ellenkezőjét, hogy az uniós vezetés ezekre a kihívásokra rendre rossz válaszokat ad és adott. Például itt van az orosz-ukrán konfliktus. Ugye, a béketeremtés helyett a háború folytatását szorgalmazzák, ami egy szomorú dolog, de ezenfelül a kontinens versenyképességét teszik kockára, és a versenyképesség foszlik szét; az a jólét és az az anyagi biztonság, amiért valójában létrejött az Európai Unió, s már nemcsak a jelenben kérdéses, hanem a közösség eladósodásával sajnos az unokáik számára is távolivá válik.

(Dr. Aradszki András elfoglalja helyét a jegyzői székben.)

Az ukrajnai háború lezárásához ugyanakkor egy nagyon erős, béketeremtésre irányuló akaratra van szükség, amely a háborús felek, a tűzszünet kényszerítése mellett esélyt ad a kontinensnek is a most tapasztalható gazdasági recesszió helyett végre fejlődő pályára állni. Az Európai Unióból éppen ezért hiányzik ez az erő, mivel sajnos a tagállamok nem egységesek a kérdésben, hiszen őket nem egyformán érintik a háborúk következményei.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat tehát a békének, ahogy államtitkár asszony is említette, fontos eszköze, mert a magyar jogrendbe illeszti a Béketanácsot, amely bizodalmunk szerint az EU helyett is erőfeszítéseket tehet a valódi béke elérésére. Ezért kérem én is képviselőtársaimat, hogy támogassák az indítványt a holnapi szavazáson. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)