Dr. Répássy Róbert

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! A közlekedési szabályok megváltoztatásáról, a KRESZ szabályainak megváltoztatásáról és ehhez kapcsolódóan a büntető törvénykönyvről fejtette ki a véleményét.

Azt szeretném leszögezni, hogy a közlekedési szabályok megváltoztatása ebben a tekintetben, tehát az ittas vagy bódult vezetés esetén és egyáltalán a közlekedési szabályokat megsértő vezetőkkel szemben a közlekedési szabályok csak egy bizonyos határig tudják kezelni a jogsértést. Azért van, ahogy ön is rámutatott, a büntetőjog mögé téve, mert ha olyan súlyos ez a cselekmény, hogy például testi sértést okoz, tehát balesetet okoz, akkor mindenképpen belép a büntetőjog.

De azt szögezzük le, hogy a közlekedési szabálysértés és az abból bekövetkező eredmény közötti összefüggés minden esetben szükséges, és minden esetben az a kérdés, hogy mire irányult az elkövető szándéka. Amennyiben arra irányult a szándéka, hogy például gyalogosokat vagy utasokat veszélyeztessen, akkor már nem is biztos, hogy közlekedési bűncselekményről beszélünk, mert a szándéka csak arra terjedhet ki egy közlekedési szabálysértőnek, hogy megsérti a közlekedési szabályokat. Ha ezen túlmutat a szándéka, akkor bizony már egy más Btk.-s magatartással állunk szemben.

Ezért minden ilyen ügyben azt kell vizsgálni, hogy mi volt a gépjárművezető eredeti szándéka. Én azt feltételezem, hogy a közlekedési szabálysértők 99 százaléka nem azért sérti meg a közlekedési szabályokat, hogy azzal, mondjuk, testi sértést vagy halálos balesetet okozzon. Ebben az esetben már akár emberölésről vagy emberölési kísérletről is beszélhetünk.

(9.40)

Tehát szét kell választani a közlekedési szabálysértést, és szét kell választani a közlekedési bűncselekményeket. A közlekedési bűncselekmények folyamatosan szigorodtak az elmúlt években, folyamatosan szigorodott a büntetési tételük. Nyilván azt figyelembe kell venni, hogy ‑ ahogy az előbb elmondtam ‑ itt nem lehet szándékos a bűncselekmény, és akkor a szándékos bűncselekmények büntetési tételét már nem érheti el a közlekedési bűncselekmény. Tehát van egyfajta hierarchia a bűncselekmények között, nyilván a legsúlyosabbak a szándékos, erőszakos, személy elleni bűncselekmények.

Tehát ilyen esetben, amikor ön azt javasolja, hogy szigorítsuk a Btk.-t, akkor azt javaslom, nézzük meg, hogy egy szándékos bűncselekménynek milyen súlyos a büntetési tétele. Közlekedési bűncselekményről addig beszélhetünk, amíg nem éri el egy szándékos bűncselekmény súlyát és a büntetését. Tehát ebben a keretben egyetértek önnel, és egyetérthetünk abban, hogy a közlekedési bűncselekmény vagy a közlekedési szabálysértés nem válhat szándékos bűncselekménnyé, mert abban az esetben egy sokkal szigorúbb következményt kell alkalmazni, ha valaki ilyen felelőtlen, vagy akár a szándéka másra irányul.

Itt úgynevezett veszélyeztető bűncselekményekről van szó, tehát elegendő, ha csak veszélyezteti valakinek az életét, testi épségét. Tehát pontosan elég, ha tisztában van azzal az elkövető, hogy például egy hídon akár gyalogos közlekedés is van. Tehát ha gyalogos közlekedésre is lehetőség van, akkor súlyosabb a megítélése ennek a cselekménynek, mert a veszélyeztetés közvetlen. Tehát még egyszer mondom, hogy amit ön elmondott, azzal teljes mértékben egyetértünk.

A büntető törvénykönyvet 2012-ben jelentősen szigorítottuk. Sajnálom, hogy az ön pártja nem szavazta meg egyébként az új büntető törvénykönyvet. De a közlekedési bűncselekmények folyamatosan szigorodnak azáltal, hogy megpróbál a jogalkotás utánamenni a bűncselekményeknek, az elkövetőknek. Ez persze nemcsak a közlekedési cselekményeknél van így, hanem más bűncselekményeknél is. Tehát azt kérem öntől ‑ bár nem tudom, hogy erre van‑e még ideje az Országgyűlésnek ‑, hogy a javaslatait nyújtsa be az Országgyűlésnek, és majd az Igazságügyi Bizottság meg fogja vizsgálni a javaslatait. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)