Dr. Windisch László

DR. WINDISCH LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Urak! Az Állami Számvevőszék az Alaptörvény szerint az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely törvényben meghatározott feladatkörében ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtását, az államháztartás gazdálkodását, az államháztartásból származó források felhasználását és a nemzeti vagyon kezelését.

Az éves beszámoló benyújtása törvényi kötelezettsége a Számvevőszéknek, melynek keretében évente tájékoztatja az Országgyűlést az elmúlt időszak eredményeiről, a szervezet tevékenységéről, az elvégzett ellenőrzésekről és azok tapasztalatairól, valamint a működéséről, gazdálkodásáról. Az Alaptörvényből és a Számvevőszékről szóló törvényből adódó kötelezettségünknek eleget téve 2025. november 12-én a beszámolót benyújtottuk az Országgyűlésnek. Az Állami Számvevőszék éves írásbeli beszámolója részletes és átfogó képet ad a Számvevőszék tevékenységéről. Most csak röviden szeretném ismertetni önökkel munkánk legfontosabb adatait, tapasztalatait.

Tisztelt Országgyűlés! 2024-ben az Állami Számvevőszék a törvényekben előírt kötelezettségeinek eleget téve teljesítette az ellenőrzési tervében rögzített feladatait, sőt további, terven felüli ellenőrzéseket is végzett. Az elmúlt évben összesen 383 ellenőrzést folytattunk, melyek összesen 1472 ellenőrzött szervezetet érintettek. A tavalyi évben lezárult ellenőrzésekről 2024 végéig 193 jelentést adtunk ki. A jelentésekben összesen 321 ellenőrzött szervezet vezetője részére 1377 javaslatot fogalmaztunk meg.

Az ellenőrzéseink Magyarország teljes területére kiterjedtek, és ugyanúgy érintették a központi költségvetési szerveket és a különböző önkormányzati szervezeteket, mint az állami támogatást felhasználó, továbbá az államháztartáson kívüli szervezeteket is. A Számvevőszék ellenőrzései a 2024. évben valamennyi lényeges ágazatra kiterjedtek.

Vizsgálatainkat a korábban megkezdett módszertani megújítás folytatásával, az adat- és kockázatalapú, valamint felügyeleti szemlélet érvényesítésével folytattuk le. Az Alaptörvény világosan előírja, hogy közpénzekkel gazdálkodni csak törvényesen, célszerűen, a vagyon eredményes kezelésével szabad. A Számvevőszék e három szempontot együtt értékeli. Az ilyen kombinált ellenőrzések azt is vizsgálják, hogy a közfeladatok ellátásához szükséges közpénzeket rendeltetésszerűen, megfelelő mértékben, észszerűen, a jó gazda gondosságával, azaz célszerűen használták‑e fel, valamint azt is, hogy a kitűzött célokat és a szándékolt eredményeket elérték‑e, vagyis az ellenőrzött szervezet eredményesen működött és gazdálkodott-e. 2024-ben már 106 ilyen kombinált ellenőrzést folytattunk.

Az eredményességi szempont vizsgálatához elengedhetetlen a közszolgáltatások szektorspecifikus, mély ismerete, ezért új ellenőrzési igazgatóságot hoztunk létre, és a számvevőket ágazati szakértői csoportokba szerveztük át. A hat ellenőrzési igazgatóság kompetenciaterületei lefedik a legfontosabb nemzetgazdasági ágazatokat.

Vizsgálatainknál egyre nagyobb hangsúlyt fektettünk az ellenőrzéseket megalapozó, azokat alátámasztó adatelemzésekre. Erre a célra saját adattárházat alakítottunk ki.

A Számvevőszék célja, hogy olyan ellenőrzéseket végezzen, amelyek támogatják a hibák, hiányosságok mielőbbi feltárását, miközben javaslatai a közszolgáltatások minőségének javulását, a közpénzek hatékonyabb hasznosulását segítik elő. A jelentéseink nyilvánosságra hozatalával, illetve az ellenőrzési tapasztalatok rendszeres megosztásával segítjük, hogy az adott időszakban nem ellenőrzött, de a feltárt kockázatokkal érintett további szervezetek is megismerjék az azonosított problémákat, valamint hasznosítsák a Számvevőszék ezekre adott megoldási javaslatait.

Tisztelt Országgyűlés! Rátérve a tavalyi év ellenőrzéseire, fontosnak tartom kiemelni, hogy a Számvevőszék már nem véletlenszerűen, hanem adatalapú kockázatelemzés alapján határozza meg a lehetséges ellenőrzési témáit és területeit, illetve választja ki az ellenőrzött szervezeteket, összhangban azok társadalmi hasznosságával, illetve érintettségével. A Számvevőszék 2024-ben összesen 1472 szervezetet ellenőrzött. Ezek 34 százaléka a központi alrendszerben, 21 százaléka az önkormányzati alrendszerben és 45 százaléka az államháztartáson kívül működő szervezet volt. A Számvevőszék ellenőrzési felhatalmazásának megfelelően az általunk ellenőrzött szervezetek közé tartoztak a központi költségvetési szervek mellett a helyi, a vármegyei, a nemzetiségi önkormányzatok és költségvetési szerveik, a pártok, a pártalapítványok, az állami és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, a civil és egyéb szervezetek, mint például a különböző alapítványok, egyesületek és szövetségek.

A 2024-ben lezárt 193 ellenőrzéshez kapcsolódóan a feltárt hibák és hiányosságok alapján a Számvevőszék összesen 3489 megállapítást tett. Törvényességi szempontból a legtöbb megállapítás a számviteli, az államháztartási, illetve a belső kontrollrendszerre vonatkozó jogszabályokban foglalt előírások be nem tartásával állt összefüggésben.

Tisztelt Országgyűlés! A most tárgyalt beszámolóban a Számvevőszék ellenőrzéseit nemcsak törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint, hanem kockázati kategóriákra bontva is bemutatjuk. A Számvevőszék által tett 3489 negatív megállapítás közel harmadát, 31 százalékát tette ki a számviteli és beszámolási kötelezettségek nem megfelelő teljesítése. Számos további megállapítás született a pénzügyi gazdálkodással és a fizetőképességgel kapcsolatosan azonosított kockázatok vonatkozásában, amelyek elsősorban a gazdálkodási jogkörök gyakorlásának elmulasztását, illetve a jogszabályi előírásoknak nem megfelelő végrehajtását érintették, megközelítve az összes negatív megállapítás 18 százalékát.

A szervezet és a kontrollok kialakításával és működtetésével kapcsolatos hibák, hiányosságok aránya 12 százalék volt, és ezek különösen a belső szabályozó eszközök elkészítésének elmulasztására, az ellenőrzött szervezetek működésének nem megfelelő szabályozására vonatkoztak. További hibákat, hiányosságokat állapítottunk meg, többek között a szabálytalan vagyongazdálkodással, a nem megfelelő közfeladatellátással, valamint a támogatások előírásokkal ellentétes igénybevételével, illetve folyósításával összefüggésben.

Az önkormányzati alrendszerbe tartozó 140 ellenőrzött közül 59 szervezetnél, azaz az ellenőrzöttek 42 százalékánál tártunk fel problémát. Ezen hibák, hiányosságok 23 százaléka a szervezet és a kontrollok kialakítására és működtetésére vonatkozott, és elsősorban a közzétételi kötelezettség nem megfelelő teljesítését, valamint az ellenőrzött szervezetek működésének hiányos szabályozottságát jelentette.

A beszámolással, a transzparens működéssel kapcsolatos hibákra vonatkozó megállapítások aránya 22 százalék volt, és főleg a számviteli alapelvek megsértéséhez, a beszámolót alátámasztó leltár elkészítésének elmulasztásához kapcsolódott.

A megállapítások 19 százaléka a pénzügyi gazdálkodást és a fizetőképességet érintette, és alapvetően a gazdálkodási jogkör gyakorlásával összefüggő hibákra, hiányosságokra, valamint a gazdasági eseményekről vezetett, a valóságnak nem megfelelő, nem áttekinthető nyilvántartásokra voltak visszavezethetők.

Az államháztartás központi alrendszerében működő, 2024-ben ellenőrzött 297 szervezet közül 128 ellenőrzöttnél, a szervezetek 43 százalékánál tettünk megállapítást a közpénz felhasználásával kapcsolatosan. Ezek közel negyede, 24 százaléka a pénzügyi gazdálkodással és a fizetőképességgel kapcsolatos hibákra, hiányosságokra vonatkozott, amelyek jellemzően kötelezettségvállalással, pénzügyi ellenjegyzéssel, teljesítésigazolással, érvényesítéssel, valamint utalványozással kapcsolatos mulasztások voltak.

(23.20)

Hasonló nagyságrendben, 24 százalékban tártunk fel a közfeladatellátással összefüggésben problémát, melyek elsősorban panaszkezeléssel, hatósági döntések tartalmi, formai hiányosságaival voltak kapcsolatosak, vagy a tájékoztatási kötelezettség határidőn túli vagy elmaradt teljesítését jelentették.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! A Számvevőszéknek minden évben kiemelt kötelező feladata a központi költségvetés végrehajtásának, zárszámadásának ellenőrzése. Az ellenőrzés 108 ellenőrzött szervezetet érintett. A Számvevőszék megállapította, hogy a 2023. évi központi költségvetés végrehajtása a jogszabályi előírásokkal összhangban történt, az ellenőrzés nem tárt fel olyan lényeges hibát, amely befolyásolta volna zárszámadásitörvény-javaslat elkészítéséhez felhasznált adatok pontosságát és megbízhatóságát.

2024-ben további kiemelt feladatunk volt a 2022. évi országgyűlési választásra fordított kampánypénzek felhasználásának ellenőrzése, amelyre 11 pártnál, illetve 1 nemzetiségi önkormányzatnál került sor. A Számvevőszék a pártok ellenőrzésénél több esetben tárt fel hibát, mint például a választási kampányról készített elszámolás közzétételének elmaradását, a jelölőszervezetnek nyújtott költségvetési támogatás nem jogszabályi előírások szerinti felhasználását, sőt, hatpárti összefogás esetében tiltott, közvetve külföldről származó kampánytámogatás elfogadását is meg kellett állapítanunk. Ez ügyben a bíróság mind a hat párt esetében azóta érdemben tárgyalta jelentésünket, és azt ténybelileg megalapozottnak, jogilag helyesnek találta.

Az állami vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlásának ellenőrzései során a Számvevőszék feltárta, hogy az ellenőrzött szervezetek ezen tevékenysége összességében megfelelt a jogszabályi előírásoknak. Ugyanakkor egyes vizsgált szervezeteknél a kontrollok kialakításával és működtetésével, valamint a beszámolással, transzparens működéssel kapcsolatosan, illetve a közzétételi kötelezettség teljesítésével kapcsolatosan azonosított hibákat, hiányosságokat.

Tisztelt Országgyűlés! A tavalyi évben számos teljesítmény-ellenőrzést is végeztünk, amelyek legfontosabb tanulságait szeretném itt is kiemelni. Megvizsgáltuk három megyei önkormányzatnál és három fővárosi kerületnél az önkormányzati tulajdonú lakások hasznosítását, és a vizsgálatban értékeltük az ügyfélbarát elektronikus ügyintézés érdekében tett intézkedéseket is.

Nemzetközi kooperatív teljesítmény-ellenőrzés keretében vizsgáltuk a hazai ivóvíz-gazdálkodás fenntarthatóságát, a vízgazdálkodást meghatározó stratégiák megfelelőségét. Az ellenőrzés alapján a Számvevőszék megállapította, hogy jóllehet, az ágazati stratégiák összhangban voltak az ivóvízellátás nemzetközi célkitűzéseivel és az uniós célrendszerekkel, fennáll a kockázata annak, hogy az ivóvíz-szolgáltatás jelenlegi formájában hosszú távon nem lesz fenntartható. Bár Magyarországon az ivóvíz mindenki számára elérhető és minősége is kiváló, a kitermelt vízmennyiség egynegyedét elveszítjük, miközben a rekonstrukciók halogatásával jelentős finanszírozási igény halmozódott fel.

Teljesítmény-ellenőrzés keretében értékeltük az időskori, bentlakásos szociális ellátást is. Jóllehet, a Számvevőszék az ellenőrzött intézményeknél számos jó gyakorlatot is azonosított, a minisztérium és az állami fenntartó által is ismert hiányosságok ‑ a szakemberhiány, az alacsony bérezés vagy az elavult eszközállomány ‑ megoldása további intézkedéseket igényel.

Az ellenőrzési tevékenységünk kapcsán szeretném kiemelni, hogy a 2024-ben folytatott vizsgálataink során hat esetben állapítottuk meg költségvetési csalás, illetve hűtlen kezelés bűncselekményének gyanúját. Megállapításainkat közöltük az illetékes hatóságokkal, továbbá 14 jogorvoslati eljárást kezdeményeztünk közbeszerzési jogszabálysértés miatt a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt.

Az ellenőrzések mellett az ÁSZ elemzési tevékenysége is jelentős. Jogszabályi kötelezettségünknek eleget téve támogattuk az Országgyűlés munkáját a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat véleményezésével, emellett több elemzéssel is hozzájárultunk a Költségvetési Tanács feladatainak ellátásához. A Tanácsot támogató munkánk mellett többek között az eredményszemléletű számvitellel, az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésének stratégiai és jogszabályi kereteivel, valamint az önkormányzati gazdasági társaságok eladósodásából és vagyonvesztéséből eredő kockázatokkal is foglalkoztunk elemzéseinkben.

Az eredményszemléletű elszámolásokkal foglalkozó elemzésünk keretében olyan elemzési módszertant, mutatószámrendszert és kockázati jelzőrendszert dolgoztunk ki, amelyek segítségével egy költségvetési szerv gazdálkodásának fenntarthatósága és eredményessége értékelhető. Az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésének stratégiai és jogszabályi keretei vonatkozásában az elemzésünk megállapította, hogy a klímaváltozáshoz kapcsolódó időjárási jelenségek olyan elmaradó bevételeket és többletköltségeket eredményeznek, amelyek nemzetgazdasági szinten is problémát jelentenek. Bár az Európai Unió támogatja a károsanyag-kibocsátás csökkentését célzó technológiai fejlesztéseket, a különböző klímavédelmi programok hazai megvalósíthatóságára nézve kockázatot jelent az uniós célkitűzések gyakori és jelentős változásának adaptálására és végrehajtására rendelkezésre álló rövid időkeret.

A Számvevőszék munkájának az ellenőrzések és az elemzések mellett fontos része az általunk ellenőrizhető szervezetek képzése, az ellenőrzés során feltárt hibák, hiányosságok kommunikálása, a tapasztalatok és a jó gyakorlatok megosztása. Ennek elősegítésére 2024-ben létrehoztuk az ÁSZ Akadémiát, ahol a szabályok és kontrollok, valamint a felelős önkormányzati gazdálkodás témakörében megtartott képzéseken összesen 114 település szakemberei vettek részt. A civil szervezetekkel és vezetőikkel 17 helyszínen osztottuk meg ellenőrzési tapasztalatainkat, valamint a jó és rossz gyakorlatokat. A számvevőszéki előadásokon több mint száz egyesület vett részt; három különböző öntesztet publikáltunk, melyek önkéntes kitöltésével a szervezetek képet kaphatnak működésük, gazdálkodásuk szabályszerűségéről és intézkedhetnek a feltárt hiányosságok kijavításáról.

A Számvevőszék a 2024. évben is aktív szerepet vállalt a nemzetközi számvevőszéki közösség munkájában. Tagjai vagyunk az INTOSAI-nak és az EUROSAI-nak, a legfőbb ellenőrző intézmények nemzetközi, illetve európai szervezetének, melyek keretében számos bizottság, albizottság, illetve munkacsoport tevékenységében veszünk részt.

Az Állami Számvevőszék 2024-ben összesen 14,8 milliárd forintból működött. A teljes költségvetés mintegy 80 százalékát személyi juttatásra és járulékra, 17 százalékát dologi és egyéb működési célú kiadásokra, míg 3 százalékát beruházásokra és felújításokra fordítottuk. A beruházások közül kiemelném az informatikai fejlesztéseket, amelyek keretében hatékonyabbá tettük a digitális ellenőrzési és adatelemzési rendszert, és éles üzembe állítottuk az új koncepció szerint kialakított adattárházunkat, illetve az ehhez szervesen kapcsolódó integrált kockázatkezelési és üzleti analitikai keretrendszert, döntéstámogató és vizualizációs környezetet. Az Állami Számvevőszék pénzügyi beszámolóját független könyvvizsgáló ellenőrizte, és a beszámolónkat hitelesnek és rendben lévőnek fogadta el.

Tisztelt Országgyűlés! A részletes írásbeli beszámolónk és ellenőrzéseink megállapításairól készült jelentéseink, valamint elemzéseink a honlapunkon nyilvánosan hozzáférhetőek. Bízom benne, hogy ezekkel is hozzájárulhattunk az Országgyűlés eredményes munkájához. Az Állami Számvevőszék 2024. évi beszámolója kapcsán kérem az országgyűlési határozati javaslat elfogadását. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)