Dr. Senyei György Barna

DR. SENYEI GYÖRGY BARNA, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úrhölgyek! Képviselő Urak! Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2024. évi beszámolója írásban megküldésre került, így valamennyi jelenlévő rendelkezésére áll, ezért engedelmükkel a beszámoló részletes ismertetésétől eltekintek. Néhány gondolatot engedjenek meg, hogy ehelyütt kiemeljek.

A bíróságok működése a 2024. évben is folyamatos volt, a bíróságok az Alaptörvényben írt kötelezettségüket teljesítették. Általános célkitűzés volt a 2024. évben is a minőségi, időszerű, hatékony igazságszolgáltatás, prioritás volt az elhúzódó pertartamú ügyek számának csökkentése. Az ezt célzó intézkedések központi és helyi szinten a 2024. évben is folytatódtak. Folyamatos az érintett ügyek figyelemmel kísérése, valamint a szakmai és igazgatási vezetők részéről benyújtott szakmai támogatás az elhúzódó ügyek megalapozott befejezésének elősegítése érdekében.

Engedjék meg, hogy néhány fontos területről szót ejtsek, elsőként az ügyforgalmi adatokról, az országos ügyérkezésről. 2024-ben 1 214 381 ügy érkezett a bíróságokra, ez 1,7 százalékkal több, mint a 2023. évi ügyérkezés. Ez a növekedés legnagyobb mértékben a járásbíróságokat érintette.

Ezt meghaladóan nőtt az országos ügybefejezés, tehát a növekvő érkezésszám mellett nőtt a befejezések száma is. 2024-ben a bíróságok 1 205 039 ügyet fejeztek be, ez 1,2 százalékkal haladta meg a 2023. évi adatokat. Nincs változás az előző évekhez képest abban, hogy az ország központi régiójában található bíróságok ‑ a Fővárosi Törvényszék, a Budapest Környéki Törvényszék, a Fővárosi Ítélőtábla ‑ a legleterheltebbek, hiszen az ideérkező ügymennyiség az országos érkezés közel 40 százalékát teszi ki.

(18.00)

Ez 2024-ben 479 914 ügyet jelentett, ezen belül a Fővárosi Törvényszékre és a kerületi bíróságokra 2024-ben 333 163 ügy érkezett, ami enyhén, 0,2 százalékkal több, mint az előző évben. A Fővárosi Ítélőtábla vonatkozásában megállapítható, hogy az országos ítélőtáblai érkezés több mint a fele a Fővárosi Ítélőtáblára koncentrálódik.

Az időszerűség kiemelt jelentőségű mindig és mindenkor. Az időszerűség a jogkereső közönség, sőt az egész társadalom szempontjából exponált. 2024. évben a perek döntő többsége, azaz 90,3 százaléka, tehát 237 262 ügyből 214 158 ügy az adott ítélkezési szintre érkezéstől számított egy éven, az ítélőtáblákon pedig hat hónapon belül befejeződött.

Az elhúzódó pertartamú ügyek csökkentését célzó intézkedések 2024-ben is folytatódtak. Az elhúzódó ügyek ‑ tehát az elsőfokú bíróságokon a két éven túl, törvényszéki másodfokon az egy éven túl, míg az ítélőtáblákon a hat hónapon túl maradt peres ügyek ‑ száma 2020. augusztus 31. napjához képest ‑ ez volt a kezdő időpontja az elhúzódó ügyek számának csökkentését célzó intézkedések bevezetésének ‑ 43,8 százalékkal kevesebb, 8262-ről 4642-re csökkent. Ez a csökkenés valamennyi ítélkezési szintet érintette.

Mindenkor exponálnunk kell ebben a körben, hogy a két éven túli ügy nem feltétlenül jelent ügyelhúzódást, mert vannak olyan ügyek, amelyek természetüknél fogva ‑ legyen ez a peres felek száma, az ügy összetettsége, a bizonyítási eljárás összetettsége, a többszörös szakértő igénybevételének az elkerülhetetlen jellege miatt ‑ sokáig tartanak. A sokáig tartó ügy nem jelent feltétlenül elhúzódást.

Hangsúlyozandó, hogy a 2024 végén folyamatban volt öt éven túli peres ügyek száma 2023. év végéhez képest 16,4 százalékkal csökkent, 475 ügyről 397 ügyre. Ez a szám egyébként 2019-ben még 854 volt.

Félreértés ne essék, ki kell hangsúlyozni azt, hogy egy ügy elhúzódása sem kívánatos, azonban a folyamat trendszerű vizsgálata biztatóként kezelhető, én úgy gondolom. Ezt meghaladóan ezt a hivatkozást vagy tényt egyébként alátámasztja a magyar bíróságok európai eredménytáblán elfoglalt helye is, hiszen például a polgári, gazdasági ügyekben a befejezés gyorsaságát tekintve a magyar bíróságok az Európai Unióban az elsők.

E körben kiemelendő egyébként, hogy a központi igazgatás folyamatosan figyelemmel kíséri az elhúzódó ügyek számának alakulását, és a lehetőségeihez képest mindenkor biztosítja az időszerű ítélkezés feltételeit.

Kiemelt jelentőségű még a megalapozottság is, hiszen a bírósági ítéletek elfogadottságát jelzi, ha minél kevesebb ügyet fellebbeznek meg a jogkeresők, azaz minél több ügy emelkedik jogerőre első fokon, tehát a jogkereső közönség a bíróság döntését elfogadja. Az ítéletek döntő többsége járásbírósági szinten, civilisztikai ügyszakban születik. A peres befejezések jogerőre emelkedésének aránya ebben az ügyszakban 2024. évben 94,1 százalékos volt, amely enyhén meghaladja az előző évi adatot, amikor 93,6 százalék volt. Tehát a járásbírósági civilisztikai határozatok döntő többsége első fokon jogerőre emelkedik. Kiemelendő még, hogy a járásbírósági büntetőügyek esetében 2024-ben az ügyek 71,8 százaléka emelkedett jogerőre első fokon, és ez az arány szintén valamelyest kedvezőbb az előző évinél.

A hatályon kívül helyezési arány. A hatályon kívül helyezési arány mutatója a hatályon kívül helyező és az új eljárás lefolytatására utasító határozatok számát a másodfokú bíróság által peres ügyekben meghozott összes határozat mennyiségéhez viszonyítja. 2024-ben a hatályon kívül helyezési arány járásbíróságokon büntető ügyszakban, törvényszékeken polgári és gazdasági ügyszakban, valamint büntető ügyszakban és törvényszéki másodfokon is csökkent az előző évihez képest.

Az ítélkezés hatékonyságát szolgáló tevékenységek, amelyek a központi igazgatás hatáskörébe tartoznak, a kabinetek létrehozatala. A kabinetek eseti, illetve állandó feladat ellátására jöttek létre. Tevékenységüket tekintve javaslatokat fogalmaztak meg, állásfoglalást adtak, illetőleg véleményezési jogkörrel rendelkeztek a bíróságok szervezetével és működésével kapcsolatos igazgatási és normatív alapon, szakmai kérdésekben.

2024-ben új kabinet került létrehozásra, a polgári-gazdasági-munkaügyi-közigazgatási munkateher és súlyszám kabinet. 2024. évben is folytatta a munkáját a létszámgazdálkodási kabinet, a gyermekjogi kabinet, a súlyszám kabinet, valamint a bírósági vezetők tevékenységének vizsgálatára vonatkozó szabályzat megalkotását támogató kabinet.

Az emberi erőforrások. 2024 év végén ténylegesen 11 082 fő dolgozott az igazságszolgáltatásban, ebből 2687 fő bíró, 906 fő bírósági titkár, 171 fő bírósági fogalmazó, 7298 fő igazságügyi alkalmazott.

A bíróvá válás, illetőleg a vezetői, valamint a bírósági hierarchiában való előrelépés rendszere pályázati rendszerként működik. 2024-ben 149 bíróiállás-pályázat elbírálására került sor, melyekre összesen 884 pályázat érkezett. A pályázati eljárás eredményeként 78 bíró kinevezésére tettem előterjesztést a köztársasági elnökhöz, 67 esetben a már kinevezett bíró másik szolgálati helyre történő áthelyezéséről került sor döntéshozatalra, és négy esetben került sor a pályázat eredménytelenné nyilvánítására.

A bírósági vezetők kinevezése. 2024. év végén a bírósági szervezetrendszer 784 bírósági vezetőjéből az OBH elnökének kinevezési jogkörébe 122 bírósági vezető tartozott. 2024-ben az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetői álláshelyek közül 30 esetben volt folyamatban pályázati eljárás. Ezek közül négy álláshely még 2024. év előtt üresedett meg a kinevezési idő lejárta miatt. A megüresedett és a megüresedő tisztségek betöltése érdekében a pályázatok kiírása és elbírálása folyamatosan zajlott. 2024-ben az elbírált 21 pályázatból 17 kinevezéssel, míg négy pedig a pályázat eredménytelenné nyilvánításával zárult, ebből egy esetben elbírálható pályázat hiánya, míg három esetben a véleményező testületek többségi támogatásának hiánya miatt került sor.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A bírósági szervezet gazdálkodásáról. 2024. évben 148,7 milliárd forintból gazdálkodhattak a bíróságok; ebben nem foglaltatik benne az Országos Bírói Tanács és a Kúria. A kiadási előirányzat legmagasabb összegű tétele, hasonlóan az előző évekhez, a személyi juttatások köre volt. A gondos gazdálkodás elvét szem előtt tartva csak a bíróságok működéséhez elengedhetetlenül szükséges beszerzések valósultak meg, a tárgyévben kiemelt beszerzések nem történtek.

A tárgyi feltételek. 2024. év végén 113 városban összesen 187 ingatlan volt a bírósági szervezet kezelésében, amelyből ténylegesen 156 épület szolgált ítélkezési célokat. Kiemelt projektek volt a Kúria-projekt, a Kossuth téri Igazságügyi Palota, illetőleg a Budapest Környéki Törvényszék székháza.

A bírósági épületek korszerűsítése és felújítása. Szarvasi Járásbíróság: 2024 januárjában a bíróság visszaköltözött a felújított épületbe. Kiskőrösi Járásbíróság: az új épület létesítéséhez szükséges kivitelezési tervek 2024 végére készültek el, mely alapján a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás 2024 második negyedévében került megindításra. A Szolnoki Törvényszék épületének felújítása: a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás előkészítése 2024 második negyedévében kezdődött, a szerződés megkötésére 2024 decemberében került sor.

(18.10)

Ezt meghaladóan a Dunakeszi Járásbíróság és Dunakeszi Járási Ügyészség új épületének építésére a kivitelezési tervek 2024 márciusában készültek el, ám azok felülvizsgálata és aktualizálása vált szükségessé.

A bírósági informatika kiemelt jelentőségű, a Covid nagyban felértékelte a bírósági informatikát. A hatékonyabb, gyorsabb ügymenet, az eljárások egyszerűsítéséhez szükséges feltételek megteremtése mind az ügyfelek, mind a bírósági dolgozók számára exponált jelentőségű. A 2024-ben végzett fejlesztések közül kiemelendő a hálózati és szerverinfrastruktúra-fejlesztés keretében a korábban bevezetett védelmi rendszer bővítése, megvalósult a hozzáférés-védelem erősítése, megkezdődött az elavult központi és helyi intézményi szerverek modernizációja.

Az ügyfél-iratbetekintő rendszerben is kiépítésre került a DÁP-azonosítós belépés, és már háromféleképpen jelentkezhetnek be az ügyfelek.

A tárgyév fontos fejlesztése volt, hogy a Bírósági Határozatok Gyűjteményében egyszerűbbé vált a keresés, a közzététel időpontja szerinti rendezés, továbbá megkezdődött a BHGY mesterséges intelligenciával történő megújítása is, melynek célja a keresés hatékonyságának és pontosságának növelése.

Az integritásról néhány gondolat. A bíróságok ellen peres eljárások indultak a 2024. évben is, 591 peres eljárás indult. Az év végén összesen 603 ügy volt folyamatban. Ezek rendszerint kártérítési, illetőleg közérdekűadat-kiadási perek. Az OBH képviseleti tevékenysége mellett folyamatban volt jogerősen befejezett 339 ügy közül 6 per zárult a bíróságok elmarasztalásával.

A bírák fegyelmi helyzete ‑ néhány szó. Hat bíró részesült írásbeli figyelmeztetésben, a munkáltatói jogkör gyakorlója tíz bíró ellen kezdeményezett fegyelmi eljárást. 2024-ben bírákkal szemben 13 szabálysértési eljárás indult, és három bíró mentelmi joga került felfüggesztésre büntetőeljárás okán.

Az elektronikus kapcsolattartás 2024-ben is kiemelt jelentőséggel bírt, összesen 2 412 948 elektronikus beadvány érkezett a bíróságokra.

A távmeghallgatás intézménye ‑ a Covid óta ezt ismételjük, de nem tudjuk elégszer ismételni ‑ rendkívül felértékelődött, és a jogintézmény fennmaradt, hiszen 2024-ben összesen 26 337 távmeghallgatást bonyolítottak a bíróságok.

A bírák képzése kiemelt jelentőségű, és folytatódott a 2024. évben is: a központi képzés keretében 182 központi képzésen 13 270 fő vett részt, ebből a személyes jelenléttel megtartott 87 képzésen 3441 fő, 31 e-learning-képzésen 6962 fő, 64 webináriumon pedig 2867 fő vett részt.

Képzési célú kiutazások történtek természetesen. 2024-ben 194 nemzetközi képzési eseményen 421 fő vett részt. Az EJTN rövid, illetőleg hosszú távú programjai 2024-ben is folytatódtak; hosszú távú program keretében két bíró vett részt szakmai gyakorlaton az Emberi Jogok Európai Bíróságán és az Európai Unió Bíróságán.

Ahogyan tavaly, úgy az idén is meg kell említenem, hogy 2023 jelentős változásokat hozott a bíróságok központi igazgatása, az Országos Bírósági Hivatal és az Országos Bírói Tanács kapcsolatrendszerének terén. Az Országos Bírói Tanács 2023. június 1. napjával jogi személyiséggel rendelkező, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szervvé vált. E jogszabályváltozás nem csupán az OBT jogállását érintette, hanem felügyeleti jogköreit is, részben azáltal, hogy az OBH elnökének elsősorban személyi döntéseivel kapcsolatban új hatásköröket telepített a Tanácshoz, részben pedig azzal, hogy az OBT meglévő hatásköreit az együttdöntési jog általánossá tételével megerősítette, illetve bővítette.

A jogalkotó az önállóvá válásra kilenc hónap inkubációs ‑ sajátos kifejezés ‑ időszakot teremtett. Ez 2023. június 1. napjától a tárgyévet, ’24-et érintően 2024. február 29. napjáig tartott. Az OBH és az OBT a normatív alapoknak megfelelően együttműködik. Én úgy gondolom, hogy hatékonyan, hiszen a 2024. évben az OBT az OBH-elnöki előterjesztések körülbelül 89 százalékával egyetértett és azt támogatta.

Megismerve a 2024-es év adatait, álláspontom szerint elmondható, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a bíróságok működésének személyi és tárgyi feltételei biztosítottak voltak, és az Országos Bírósági Hivatal elnökeként pedig a bíróságok központi igazgatásával kapcsolatos feladataimat teljesítettem.

A bíróságok elsődleges feladata az igazságszolgáltatási tevékenység. A bíróságok nem önmagukért, hanem az ügyfelekért és a társadalmi békéért vannak. E tevékenység során alapvető jelentősége van az időszerűségnek és a magas szakmai színvonalú ítélkezésnek. Ehhez mindenkor a magunk eszközeivel hozzá kívánunk járulni és hozzá fogok járulni. Ezt meghaladóan az írásbeli előterjesztésemet fenntartom. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból. ‑ Szórványos taps az ellenzék soraiból.)