Dr. Panyi Miklós

DR. PANYI MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Ma Budapest helyzetéről vitázunk, és joggal merül fel a kérdés, hogy miért van erre szükség, miért vagyunk itt.

Azért vagyunk itt, tisztelt képviselő hölgyek és urak, mert Budapest, a nemzet fővárosa a baloldali városvezetés hibájából nehéz pénzügyi helyzetben, csődközeli állapotban van; azért vagyunk itt, mert a baloldali városvezetés meggondolatlanul és felelőtlenül gazdálkodott és gazdálkodik; és azért vagyunk itt, mert a baloldali városvezetés a korábbi 200 milliárd forintos tartalékát felélte és a várost eladósította.

Tisztelt Ház! Azért vagyunk tehát itt, hogy erre a helyzetre megoldást találjunk. A törvényjavaslat ezt a helyzetet kívánja kezelni egy olyan megoldással, ami biztosítja a város zavartalan működését, minden fővárosban dolgozó bérének kifizetését egy hitelkonstrukció formájában, amelyet a főváros igénybe vehet egy gyors, észszerű eljárásrenddel, olyan formában, amelyben az önkormányzat hatásköre sehogy, semmilyen formában sem csorbul.

Tisztelt Országgyűlés! De hogy ténylegesen megértsük, miért vagyunk itt, érdemes feleleveníteni az elmúlt időszakot, érdemes megérteni, hogy mi történt az elmúlt években. A baloldal 2019-ben vette át a főváros vezetését, egy virágzó, anyagilag stabil, 214 milliárd forintos tartalékkal rendelkező várost Tarlós Istvántól. Azóta a főváros adóbevételei évről évre emelkedtek, és az állam működési támogatása is évről évre nőtt; egészen pontosan az iparűzésiadó-bevétele a 2019-es 164 milliárd forintról 2025-ben közel a duplájára, 322 milliárd forintra nőtt. Az állam által biztosított működési támogatás is emelkedett, a 2019-es 26 milliárd forintról 2025-re 44 milliárd forintra. A szolidaritási hozzájárulás összege is nőtt, de a növekménnyel együtt is Budapest ma közel százmilliárd forinttal nagyobb összegből gazdálkodik, mint 2019-ben. Mindezek ellenére sajnos a 214 milliárd forintos tartaléknak mára bottal üthetjük a nyomát.

(17.00)

Ráadásul mostanra a fővárosnak és cégeinek a teljes adóssága is meghaladja a 170 milliárd forintot.

A főpolgármester úr pedig, mióta hivatalban van, mást sem csinál, csak a kormányra mutogat, panaszkodik, és azt a hatást próbálja kelteni, mintha Budapest a kormány hibájából került volna nehéz anyagi helyzetbe. Ez nem így van, a tények ismeretében nyilvánvaló, hogy a főváros mostani rossz gazdasági helyzetéért a baloldali városvezetés alkalmatlansága a hibás. Budapestnek nincs szabályos költségvetése, a gazdálkodása átláthatatlan, nincs megválasztott főpolgármester-helyettes. A baloldali koalíció az elmúlt években csődközeli helyzetbe kormányozta a fővárost.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Érdemes a városvezetés elmúlt években folytatott gazdálkodását górcső alá venni, hogy megértsük a kialakult helyzetet, ezáltal is megértve a városvezetés alkalmatlanságát.

Annak ellenére, hogy a baloldali városvezetés szerint Budapest pénzügyi helyzete évek óta rossz állapotban van, a városvezetés idén meghozott egy nagyon komoly pénzügyi kötelezettségvállalásról szóló döntést, méghozzá azt, hogy 50 milliárd forintot fog költeni Rákosrendezőre, arra a Rákosrendezőre, amelynek egyébként a kármentesítése akár 25 milliárd forintba is kerülhet. Ebből az 50 milliárd forintból közel 13 milliárd forintot a főváros már ki is fizetett. Felmerül a kérdés, hogy miért hozott a baloldali városvezetés ilyen döntést.

Nos, amennyiben a Karácsony Gergely vezette főváros abban a hiszemben kötött egy 50 milliárd forintos adásvételi szerződést és fizetett ki 13 milliárd forintot, hogy tisztában volt a főváros súlyos anyagi helyzetével, azért, amennyiben a fővárosi városvezetés nem ismerte a főváros súlyos anyagi helyzetét, akkor pedig azért bizonyul a városvezetésre teljesen alkalmatlannak. Ha felelőtlenül költekezik valaki, és alapvető közfeladatok ellátása kerül veszélybe, akkor az lenne a minimum, hogy lefarag bizonyos kiadásokból. A főváros vezetése ennek ellenére kötötte meg ezt az 50 milliárdos kötelezettségvállalást, fizetett ki 13 milliárd forintot és vállalkozott erre a kalandra.

A sort még hosszasan lehet folytatni, hiszen több mint 1 milliárd forintra rúg a főváros hibái miatt kapott közbeszerzési bírságok összege, emellett csak tavaly közel 1 milliárd forintot fizetett ki a főváros jutalmakra, prémiumokra és béren kívüli juttatásokra.

Tisztelt Ház! Érdemes értékelni a főváros gazdálkodása mellett a városvezetői és városfejlesztési teljesítményét is a baloldali városvezetésnek. Mióta Karácsony Gergely vezeti Budapestet, a köztisztaság állapota érezhetően rosszabb lett, szemetesek, koszosak az utcák, a közterek. Egy friss nemzetközi felmérés eredménye szerint, amely a világ száz legnépszerűbb nagyvárosát vizsgálta, a turisták értékelése alapján ma Budapest a legkoszosabb nagyváros. Mit adtak nekünk a rómaiak, mit hozott számunkra Karácsony Gergely? Európa egyik legbiztonságosabb nagyvárosa egyben a budapesti városvezetésnek köszönhetően Európa legkoszosabb fővárosa is.

A tömegközlekedés állapota is évről évre romlik. Százból hatvan BKV-busz állapota kritikus. A főváros nem tudja garantálni a biztonságos utazást a tömegközlekedési eszközökön. A BKV járműveinek karbantartása nem megfelelő, a főváros radikálisan, 10 milliárd forintról az idei évre 1 milliárd forintra csökkentette a karbantartásra fordítandó összegeket.

Mi történt a lakhatás kérdésében? Nagy ígéretek voltak a fővárosi lakhatási programok kapcsán is. Bérlakások nem épültek, rozsdaövezetek nem újultak meg, de a főváros büszke arra, hogy másfél év alatt a főváros lakásügynökségével már több tucat fiatalnak segítette a lakhatását.

Érdemes ezzel szembeállítani, hogy a szeptember 1-jén indult Otthon Start program csak Budapesten már hétezer fiatalnak segített az első lakáshoz jutásában. Van egy másfél év alatt több tucat fiatalnak történő segítség, ez egy teljesítmény, ez szemben áll ezzel a hétezres számmal.

Amit még kiemelnék, a gazdálkodási és városvezetői kérdések mellett érdemes azért megemlíteni a fővárost érintő korrupciós botrányokat is (Derültség a DK soraiban. ‑ Vajda Zoltán nevet.), hiszen volt itt már kampányfinanszírozási botrány, hídpénzbotrány, Városháza-gate (Közbeszólások a DK soraiból. ‑ Vajda Zoltán közbeszól.), és egészen frissen derültek ki vérlázító részletek a Budapest Brand körüli botrányokról is.

A Budapest Brandet különböző, baloldalhoz kötődő személyek, gazdasági vezetők, értelmiségiek kifizetőhelyeként használták (Arató Gergely: Értelmiségiek is?), és gyakorlatilag porlasztották benne számolatlanul az adófizetők pénzét. (Vajda Zoltán közbeszól.) Sorra-sorra jönnek elő az újabb és újabb ügyek, például, hogy 3,3 millió forintot költöttek a Kempinski Hotelnél való parkolásra, miközben lehetett volna használni a Városháza parkolóját is. (Nacsa Lőrinc: Ez nem baj? ‑ Hollik István: Belefér? ‑ Közbeszólások az ellenzéki sorokból. ‑ Az elnök csenget.)

Tisztelt Országgyűlés! Mit tesz a kormány Budapestért? Erről is beszéljünk egy kicsit! (Gy. Németh Erzsébet: Nagyon figyelünk!) Örülök, hogy az ellenzéki képviselők érdeklődését is sikerül ezzel a felütéssel felkeltenem. (Kálmán Olga: Ne túlozzunk!)

A kormány Budapestet fejleszti, építi, felújítja. (Gy. Németh Erzsébet: Na, halljuk pontosan!) Az elmúlt 15 évben számos kormányzati fejlesztés történt. (Vajda Zoltán közbeszól.) Ha az elmúlt 15 év fejlesztéseit összeszámoljuk ‑ közlekedési fejlesztések, kulturális fejlesztések, sportcélú fejlesztések, egészségügyi fejlesztések ‑, ezeknek a beruházásoknak az összköltsége meghaladja a 3000 milliárd forintot. Ha ezt jelenértéken számoljuk, akkor ez körülbelül 5000 milliárd forintnyi összegnek felel meg. Ez az összeg szöges ellentétben áll azzal a Karácsony Gergely főpolgármester úr által hangoztatott állítással, miszerint a kormány kivérezteti a nemzet fővárosát.

Hosszasan lehetne sorolni a fejlesztéseket, csak a kulturális létesítmények közül sorolnék több olyat, ami az elmúlt években épült, megújult. Ilyen például a Magyar Zene Háza, a Néprajzi Múzeum, a Hungexpo, a Magyar Állami Operaház, a Szépművészeti Múzeum, a Pesti vagy a Budai Vigadó. De kiemelendő a számos kulturális rendezvénynek is helyszínt biztosító MVM Dome vagy a Puskás Aréna. Emellett fejlesztjük az egyetemeinket, a Testnevelési Egyetemet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet és a hozzákapcsolódó környezetet, infrastruktúrát. Természetesen számos egyéb köztér és kiemelt fejlesztési terület is megújult, itt gondolhatunk a Várnegyedre, ahol szintén jelentős fejlesztések zajlottak és zajlanak.

Ha megvizsgáljuk a jelenlegi fejlesztéseket, akkor szintén hasonló, nagyon jelentős fejlesztési számokat találunk. Jelenleg több mint 1000 milliárd forintból zajlanak fejlesztések Budapesten, a következő öt évben pedig további 1500 milliárd forint értékben indulnak fejlesztések. Ezek közül ki lehet emelni például a déli körvasút fejlesztését, ki lehet emelni a három nagy egyetemfejlesztést, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fejlesztését, a Pázmány fejlesztését, a Károli Gáspár Református Egyetem fejlesztését, ami a kapcsolódó infrastruktúrákat és negyedeket is fejleszti, de emellett érdemes kiemelni a reptér fejlesztését is és a kapcsolódó közlekedési útvonalak, a bekötőutak, a gyorsforgalmi út megújítását és a gyorsvasutat is.

(17.10)

Emellett fontos idegenforgalmi és városképi fejlesztések is zajlanak a belvárosban, a Kossuth téren vagy éppen a Várnegyedben.

Fontosnak tartom azt is kiemelni, hogy azzal együtt, hogy ezek a fejlesztések zajlanak, Budapest gazdasági teljesítménye, Budapest gazdasági mutatói is évről évre nőnek, hiszen miközben Budapest fejlettségi mutatója az Európai Unió GDP-jének 144 százaléka volt 2010-ben, 2021-re ez 158 százalékra, 2023-ra pedig 168 százalékra nőtt. Tehát a város évről évre fejlődik, azt lehet látni, hogy a város fejlődése folyamatos, töretlen, a kormány pedig sok ezer milliárdot fordít Budapest fejlesztésére, olyan fejlesztésére, amire természetesen nemcsak a budapestiek, hanem az egész ország büszke lehet. Ezek a fejlesztések természetesen a budapestiek számára szolgáltatásokat nyújtanak, ezáltal kulturális tereket is teremtünk és kulturális desztinációkat hozunk létre, amelyeknek turizmusból adódó hatásai nagyrészt Budapesten csapódnak le.

Tisztelt Országgyűlés! A fővárosi vezetés vádaskodása és csúsztatásai ellenére a kormány meggyőződése, hogy a nemzet fővárosával kapcsolatos kérdések nem állhatnak politikai csatározások középpontjában. A városvezetés döntéseinek és a kormánnyal kapcsolatos esetleges vitáknak a budapestiek nem lehetnek kárvallottjai és nem is lesznek.

Ennek szellemében nyújtottuk be az előttünk fekvő törvényjavaslatot is. A törvényjavaslat szerinti jogintézmény célja egy olyan pénzügyi eszköz jogi kereteinek megadása, amelyet az anyagilag nehéz helyzetben lévő, fizetési nehézséggel küzdő Fővárosi Önkormányzat tud igénybe venni a fővárosi intézményeknél, a fővárosi közszolgáltatásokban, ezen belül a fővárosi tömegközlekedésben érintett dolgozók munkabérének kifizetéséhez, a főváros működésének zavartalan biztosításához. A javaslat semmilyen fővárosi feladatot nem ruház át, semmilyen hatáskört nem von el, de biztosítja a budapesti közszolgáltatások, köztük a tömegközlekedés zavartalan működését.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypárti oldalon.)