Vitályos Eszter (Fidesz)

VITÁLYOS ESZTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 2026-os választás nem egy a sok európai politikai esemény közül, ez az utolsó választás a felénk közelítő, mindinkább fenyegető háború előtt.

Amilyen kormányunk lesz 2026-ban, olyan sors vár Magyarországra a háború kérdésében. Ez ennyire egyszerű és ennyire komoly. Ha Brüsszel-párti kormány kerül hatalomra, akkor világos: bele fognak sodorni minket a háborúba, katonát, fegyvert, pénzt küldenének, és Magyarországot egy olyan konfliktus frontvonalába taszítanák, amelyben csak veszíthetünk. Ha viszont nemzeti, patrióta, magyar érdekeket képviselő kormány marad, akkor van esélyünk arra, hogy kimaradjunk a háborúból, van esély arra, hogy megvédjük a fiainkat attól, hogy idegen érdekekért küldjék őket a frontra, és van esély arra, hogy a béke oldalán maradjunk.

Az ukrajnai háború nemcsak földrajzilag közeli, hanem politikailag is. Európa vezetői ugyanis eldöntötték: Európa háborúba megy. Ezt leírták, kimondták és világossá tették. Brüsszel hivatalos álláspontja szerint 2030-ra az Európai Uniónak készen kell állnia egy Oroszországgal történő fegyveres konfliktusra. Mi, magyarok azonban már számtalanszor bizonyítottuk: nem hagyjuk, hogy mások döntsenek helyettünk arról, mikor és hogyan éljünk, és főleg nem arról, hogy mikor haljunk.

Tisztelt Ház! Buta és felelőtlen embereket soha, semmilyen körülmények között nem szabad az ország élére választani, mert annak az árát mindig a magyar nép fizeti meg, többszörösen, kamatostul. A baloldal háborúpárti retorikája nemcsak hogy veszélyes, de idegen érdekeket is szolgál. A háborús idők előszobájában a baloldal nemcsak a pénzt akarja elvenni, hanem a békét is: adót emelnének, elvennék a fiatalok jövőjét, a családok biztonságát, az ország szabadságát.

A következő napokban, hetekben dől el, hogy az orosz-ukrán konfliktus közelebb sodródik‑e Európához, vagy sikerül‑e csillapítani a háború lángját. Az amerikaiak és az oroszok, akik erősek, tárgyalnak. A brüsszeli vezetők, akik gyengék, megosztottak és sajnos kimaradnak a világpolitikai folyamatokból, csak beszélnek.

Ha az amerikai-orosz tárgyalások sikerrel járnak, akkor a háború intenzitása csökkenhet, és az egész régió fellélegezhet, Magyarország is egy kevésbé veszélyes időszak elé nézhet. Ha azonban Brüsszel akarata érvényesül, vagyis tovább kell folytatni a háborút, és nem a békét keressük, a tűzvonal egyre közelebb kerül hozzánk, és a veszély a mindennapjaink részévé válik.

Brüsszel jelenleg is több száz milliárd eurót készül Ukrajnába pumpálni, és természetesen azt várná tőlünk, magyaroktól is, hogy fizessünk, hogy támogassuk, hogy részesei legyünk egy olyan konfliktusnak, amelyet nem mi idéztünk elő. Magyarország azonban más úton jár: nem küldünk pénzt, nem küldünk fegyvert, nem küldünk katonát. Mi a magyar embereket, a magyar családokat kívánjuk továbbra is támogatni.

A világban ma kevés ország mondja ki őszintén, hogy a háború nem megoldás. Most először, hosszú idő után, olyan elnöke van az Egyesült Államoknak, aki ‑ a saját szavaival ‑ szívből utálja a háborút. Ez a történelem ritka pillanata, amelyet nekünk, magyaroknak is meg kell ragadni. A világpolitika egyik legnagyobb szereplője végre nem olajként önti a tüzet a konfliktusokra, hanem fékezi azokat. Törökország is ilyen ország: Magyarországgal együtt a béketábor meghatározó szereplője, Erdoğan elnök már a konfliktus kezdetén is sikeres közvetítő volt, ő volt az első, akinek sikerült tárgyalóasztalhoz ültetni a feleket.

(16.40)

Tisztelt Képviselőtársaim! Hazánk történelme tele van olyan pillanatokkal, amikor a magyar nemzetnek döntenie kellett: szabadság vagy behódolás, béke vagy háború, saját út vagy idegen érdek. 2026-ban ugyanezt a kérdést teszi fel a történelem.

Mi, patrióta és jobboldali képviselők azt mondjuk: Magyarország nem a háború útján találja meg a jövőjét, hanem a békében, a nemzeti egységben és a szuverenitás védelmében. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)