Dúró Dóra (Mi Hazánk)

DÚRÓ DÓRA (Mi Hazánk): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Migránst fogott a Mikulás Ásotthalmon. Ez nem valami tréfás mese, hanem a magyar valóság, erről számolt be ugyanis Papp Renáta polgármester asszony, aki azt is hozzátette, hogy a mezőőrség természetesen rövid időn belül a helyszínre érkezett, és átvette az ügyet, hogy azt hatóságilag is kezelni tudják. Ez a viccesnek tűnő jelenet azonban egy nagyon súlyos problémára hívja fel a figyelmet, különösen, ha Nyugat-Európára tekintünk, illetve a karácsony közeledtével, az adventi időszakban szintén nagyon fontos felhívni arra a figyelmet, hogy Magyarország keresztény és magyar identitásának megőrzése elsődleges feladataink egyike.

Nyugat-Európában sajnos nem tudták ezt megtenni, így nem is csoda, hogy például Németországban félelem árnyékolja be a karácsonyi készülődést, több nagy múltra, nagy hagyományra visszatekintő városban sorra mondják le az adventi vásárokat, ezek egyre inkább háttérbe szorulnak, mert a terrorveszélyeztetettség okozta intézkedéseknek, illetve biztonsági előírásoknak egyre több város nem tud már megfelelni. Emlékezhetünk rá, hogy 2016-ban Berlinben és 2024-ben Magdeburgban is terrortámadások érték a karácsonyi vásárokat.

Olaszországban talán ennél is durvább a helyzet, hiszen ott öncenzúrával élnek több településen is, és egész egyszerűen a betlehem állítását tiltják be. Genova baloldali polgármestere szakítja meg azt a hagyományt, amely évtizedekre tekint vissza: a Szent Ambrusról elnevezett templom minden évben betlehemet készített a polgármesteri hivatal számára, ennek a felállítását most megtagadták, és ehelyett Télapó-falut fognak nyitni.

Egy toszkán faluban, amely mindössze háromezer lakosú, az általános iskolában bejelentették, hogy a karácsonyi énekekből eltávolítják Jézus nevét. Arra hivatkoztak az indoklásban, hogy ez megosztónak számít.

De már tavaly is keresztényellenes támadásoknak lehettünk szemtanúi Olaszországban: egy baloldali lap a betlehemállítás hagyományát egész egyszerűen kirekesztő és idegengyűlölő társadalomra jellemző esetként írta le. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy a betlehemezés hagyománya a XIII. századra nyúlik vissza, és Assisi Szent Ferenc volt az, aki ennek hagyományát meghonosította a katolikus egyházban.

Bécsben az iskolás gyerekeknek már a 41 százaléka vallja magát muzulmán hátterűnek, miközben ennél kevesebben vannak azok, mindössze 34 százaléknyian, akik keresztény hátterűnek vallják magukat. Angliában már 2024-ben a leggyakoribb fiú babanév a Muhammad lett, úgy, hogy ugyanennek a névnek még két másik verziója is szerepel a top 100-as listán.

Talán a legfájóbb lehet a keresztényeknek, hogy Rómában is öncenzúrát gyakoroltak, és már novemberben az egyik oktatási intézményben bejelentették a szülőknek, hogy nem tartanak karácsonyi ünnepséget a gyerekeknek azért, mert ez sértené a nem keresztény, migrációs hátterű gyerekek érzékenységét.

De a kereszténység háttérbe szorulása a büntetőpolitikában is megjelenik. Egészen elképesztő eset történt meg Németországban, ahol egy 27 éves tanárnőt hatszor döfött meg egy afgán migráns egy kilenc és fél centiméteres késsel, és mivel a nő sikolya után az elkövető elfutott, a bíróság szerint ezzel visszalépett a gyilkossági szándéktól, így nem emberölésért, hanem csak súlyos testi sértésért ítélték el.

A Mi Hazánk Mozgalom szerint Magyarország keresztény hagyományait és a magyar identitását meg kell őriznünk. Nemet mondunk az illegális migrációra és a legálisan betelepített, vendégmunkásnak nevezett migránsokra is. Magyarország a magyaroké! Köszönöm a figyelmet. (Taps a Mi Hazánk soraiból. ‑ Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)