Dr. Fónagy János (Fidesz)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Kezdjük talán az elején. Ön azt mondja, hogy a kormány nem tárgyal a taxisokkal. Tájékoztatom önt, hogy mind az Építési és Közlekedési Minisztérium, mind a Nemzetgazdasági Minisztérium folyamatosan tárgyal a különböző taxis csoportok képviselőivel, akár a Metál Zoltán által vezetett régebbi taxis érdekszövetséggel, mind a független taxisokkal, mind az egyébként rendszeresen újraszerveződő különböző taxis szervezetekkel. (Novák Előd: Még sincs eredmény!) Jómagam évtizedek óta tárgyalok velük, ezért is vállaltam én, hogy válaszolok önnek.

Az ön által felvetett problémakörök annyiban valósak, hogy a taxis tevékenységet részben a kormány, tehát részben állami intézkedések, részben a főváros szabályozza. Minden, ami a taxizáshoz, a díj ellenében végzett taxis személyszállítási tevékenységhez kötődő személyi és technikai feltétel, tehát a gépkocsi műszaki állapota, felszereltsége és a többi biztosítása, mind a taxisoknak, tehát a személyeknek az erre való alkalmassága, vizsgáztatása egy állami feladat, ugyanakkor a fővárosi taxisok ‑ és hangsúlyozni szeretném: a fővárosi taxisok ‑ működésével kapcsolatos kérdések, tehát a drosztok, a drosztengedélyek, a drosztok száma és az ön által is említett alapvető kérdés, a fuvardíj fővárosi szabályozási körbe tartozik, ergo ehhez a kormánynak legjobb szándékunk ellenére sincs köze.

A problémát egyébként alapvetően nem a párbeszéd hiánya okozza. Mondom: folyamatos a párbeszéd. A magam részéről a problémát abban látom, hogy Magyarországon hosszú évtizedekig nagy átlagban mintegy tízezer taxis működött, abból durván ötezer vidéken, ötezer a fővárosban, illetve a főváros közvetlen környezetében.

(9.10)

Ez az utóbbi időben mintegy 12 000-12 500-ra gyarapodott, ennyire pedig piaci igény nincs, ergo kiújul egyes taxis szervezetek és taxis cégek között a piacért folytatott harc. Mondhatni erre, hogy ez szabadpiac, verseny van, ugyanakkor a magyar társadalomnak, a fővárosnak, a főváros hírnevének, a főváros ezzel kapcsolatos forgalombiztosításának vagy például a Ferihegyre érkező utasok kulturált fogadásának körülményei nyilvánvaló, hogy fontos érdek. Ezért a kormány a korábbi években, a korábbi évtizedekben mindig igyekezett odafigyelni a taxis szabályozásra a saját körünkben annyiban, amennyiben nekünk jog- és hatáskörünk van, és igyekeztünk adott pillanatban a fővárossal is együttműködni a korábbi években. Az utóbbi években, bevallom, ritkábban fordul elő ‑ nem a mi hibánkból ‑, nehezebb együttműködni.

Ami az ön által említett multinacionális beavatkozást illeti, ha jól gondolom, ön az Uber újbóli megjelenésére gondolt. Annak idején, amikor a régi, valóban külföldi tulajdonban lévő és külföldről működtetett Uber megjelent, és semmiféle magyar működési, eljárási, adózási szabályt nem tartott be, annak a Magyarországról való kiszorításában a magyar közlekedési kormányzat akkor meggyőződésem szerint ‑ magam is részt vettem benne ‑ tevékenyen részt vett.

A most megjelent Uber és a most Uber címszó alatt futó taxik nem a régi Ubert jelentik. A Főtaxival ‑ amely egy színtiszta magyar vállalat ‑ állapodtak meg abban, hogy részben a cégnevet átveszik, hiszen a Ferihegyre érkező utas az Uber nevet keresi, és az applikációt átveszik, amely kétségtelenül egy fejlettebb dolog volt. Tehát a jelenlegi Uber nem a régi Uber. Ez egy magyarosított Uber ‑ magyar szabályok szerint ‑, és betartja a dolgokat. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Elnézést, elnök úr, befejezem a mondatot, ha megengedi! A díjszabásra pedig a Fővárosi Önkormányzat az illetékes. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)