Dr. Répássy Róbert

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Két héttel ezelőtt egy ötórás vitát folytatott az Országgyűlés a devizahitelesek helyzetéről, illetve a devizahitelekről. Most nyilván nem fogom öt percben felidézni ezt a vitát, de szeretném leszögezni, hogy a devizahitelek 2015-ben megszűntek azért, mert a kormány javaslatára az Országgyűlés kormánypárti többsége kivezette a devizahiteleket. 2015-ben 500 ezer jelzáloghitel került devizából forintra átváltásra, és körülbelül 250 ezer olyan hitel, amely fogyasztói hitel vagy gépjárműhitel volt, tehát több mint 750 ezer szerződést forintosítottak 2015-ben a kormány és az Országgyűlés döntése alapján.

(13.40)

Tehát tíz éve már nincsenek devizahitel-szerződések Magyarországon, tíz éve az egykori devizahitelesek is pontosan ugyanolyan feltételekkel, forintban tartoznak a bankoknak, mint azok a kölcsönfelvevők, akik eredetileg is forinthiteleket vettek fel. Tehát tíz éve semmilyen különbség nincs a devizahitelesek és a forinthitelesek között, mert már mindannyian forintban tartoznak.

Ebből következik, hogy minden olyan döntés, amelyet a kormány a lakáskölcsönök és a kölcsönadósok érdekében meghozott, minden olyan döntés vonatkozik az egykori devizásokra is, így például a kamatstop-intézkedés, amelyet 2022-ben vezetett be a kormány, és éppen most, novemberben döntött a kormány arról, hogy ’26. június 30-áig meghosszabbítja a kamatstopot. A kamatstop értelmében befagyasztották, egy 2022-es kamatmaximumra fagyasztották be a lakáskölcsönök hitelkamatait, ezáltal a törlesztőrészleteket is befagyasztották. Ez körülbelül 280 ezer kölcsönszerződést érint, és egyébként bizonyos nézőpontból, a bankok nézőpontjából 460-480 milliárd forintnyi veszteséget okoz a bankoknak ‑ egyáltalán nem igaz tehát, hogy a kormány kesztyűs kézzel viszonyulna a bankokhoz, kesztyűs kézzel bánna velük -; nem is beszélve arról, hogy most döntött a kormány egy 190 milliárd forintos bankadó kivetéséről, tehát újabb bankadót vetett ki a kormány a bankokra. A bankok tehát igenis hozzájárulnak a közös terhekhez, hozzájárulnak a társadalmi célokhoz a jelentős profitjukból.

Tisztelt Képviselő Úr! Azok az intézkedések tehát, amelyeket a kormány 2010 és ’15 között bevezetett, megszüntették az árfolyamkockázatot, megszüntették azt az okot, amely miatt érvénytelenek lehetnének a szerződések, hiszen a devizahiteles-szerződések érvénytelenségének egyetlenegy oka lehet: hogyha nem tájékoztatták megfelelően az ügyfeleket az árfolyamkockázatról. (Z. Kárpát Dániel: Nem ez lehet az egyetlen ok!) De, ahogyan mondtam, tíz éve már nincsen árfolyamkockázat, azok a szerződések tehát forinthitel-szerződések, és így kell azokat elszámolni, így kell azokat törleszteni.

Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által említett devizahiteles 12 pontot olvastam, abban vannak megfontolandó pontok, ilyen például az első, hogy független bíróságot követelnek. Ezzel szerintem maximálisan egyet tudunk érteni. (Néhány kormánypárti képviselő bólogat.) Független bíróságot követelünk mi is, még akkor is, hogyha néha ezzel az elvárásunkkal ellentétes dolgok történnek a bíróságok háza táján. De azt hiszem, hogy a 12 pontból egyet már meg is valósíthatunk: független bíróságot követelünk, és azt kérjük egyébként a bíróságoktól, hogy bírálják el azokat a szerződéses jogvitákat, amelyek előttük vannak. Körülbelül 800 jogvita lehet még bírósági szakban, és néhány száz jogvita van végrehajtási szakban, tehát nem több mint ezer jogvita van még a bírósági vagy a bírósági végrehajtói szakaszban. Hogyha ezekben az ügyekben az ügyfelek bizonyítani tudják, hogy őket nem tájékoztatták megfelelően az árfolyamkockázatról, akkor a bíróság természetesen alkalmazhatja az Európai Bíróság ön által hivatkozott döntését. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)