Z. Kárpát Dániel (Jobbik)

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az év során nagyon-nagyon sokat beszéltünk a devizahitelezés kérdéséről, és bár Marczingós Lászlóval folyamatosan járjuk az országot, és a banki károsultaknak már 31 települési csoportja alakult meg, 2 ezer felé tart a devizás egyesület taglétszáma, azért az év vége is tartogat meglepetéseket.

Múlt héten a Gazdasági Bizottságban a szokásos éves miniszteri meghallgatáson Lázár miniszter urat kérdeztem arról, hogy mégis mi várható devizahiteles fronton, mert nagyon-nagyon elégedetlenek vagyunk a kormányzat álláspontjával a tekintetben, hogy egyénenként akarja bíróságra küldeni a devizahiteleseknek csak egy kisebb részét, aki egyáltalán ki tudja fizetni ezt a procedúrát, vagy még idegekkel bírja, és meglepetésemre Lázár János azt mondta, hogy szerinte fizetniük kell a bankoknak a devizahiteleseknek, és egy törvénnyel kell rendezni ezt a kérdést. Tehát gyakorlatilag azt az álláspontot artikulálta, amit én hónapok óta erőltetek, miszerint ha az Unió bírósága kimondta az ítéletét, ezt erősítse meg a magyar parlament, kötelezzük a bankokat egy tisztességes elszámolásra, ne könyörögjenek nekik, ne alkudozzanak a bankokkal, kötelezzék őket egy tisztességes elszámolásra.

Mivel most már a kormányzati álláspont is többféle mondanivalót foglal magába, érdemes tisztán látni ebben a kérdésben. Kérdezem tehát miniszterhelyettes urat, támogatják‑e azt, hogy az egyénenkénti pereskedés kényszere nélkül egy törvénnyel tegyük rendbe ezt az egészet. Mi a lex Marczingóst, a megoldási csomagot megosztjuk az egész parlamenttel, bárkinek odaadjuk, csak végre valósítsák meg.

Éppen azért szeretnénk ezt, mert a pokoli nyár után pokoli őszünk volt. Rengeteg kilakoltatásra hívtak bennünket jogsegélyezni, és bár a jogszerűtlen folyamatok egy részét sikerült visszaszorítani, nyilvánvaló módon nem tudunk a kormány helyett eljárni ebben a kérdéskörben, márpedig a kormánynak biztonságot kellene szavatolni a kifosztott embereknek. Hiszen azon ügyleteknek az egész létalapja vált kérdésessé vagy vált egészen egyértelművé, hogy érvénytelen folyamatokból alakult ki ez az egész, amelyek oda vezettek, hogy 38 ezer magyar ember vesztette el az ingatlantulajdonát, és itt a családtagok számával nyugodtan fel lehet szorozni ezt a katasztrofális helyzetképet.

Azt is szeretném megkérdezni a miniszterhelyettes úrtól, hogy miközben a bankokat nem kötelezik egy tisztességes elszámolásra, hanem alkudoznak velük, mennyire tartja fenntarthatónak azt, hogy a banki ágazati különadó és a tranzakciós illeték egészét áthárítják ezek a pénzintézetek a magyar emberekre. Miniszterhelyettes úr, ön is tudja és én is, ez 1300 milliárd forintot meghaladó összeg. Milyen alapon hárítják át ezt a bankok az emberekre? Milyen jogszabály alapján tehetik meg? Én úgy gondolom, hogy ez nettó jogsértés. Hogyan fordulhat elő, hogy a kormány a füle botját sem mozdítja, és nem tesz semmit a minősített jogsértés ellen, ha az elkövetők bankok? Nem ugyanez történt a devizahitelezést követően is? A 2010 előtti kormányok bűnös módon hagyták brutálisan felszaporodni azt a devizahitel-állományt, amely magyar családok tízezreinek a megnyomorításához vezetett. De 2010 óta az önök felelőssége a rendezés elhibázott mivolta, és akkor is félrenéztek, amikor a bankok a magyar emberek ellen pénzügyi merényleteket követtek el. Nem ugyanez történik most, amikor ezermilliárdos terheket hárítanak át az emberek nyakába, és Európa legdrágább bankrendszerét üzemeltetik a mai napig?

Amikor a devizás igazság napján ötezer károsulttal együtt, óriási demokratikus legitimációval, közfelkiáltással elfogadva a devizások 12 pontját, letesszük az asztalra a követeléslistát, akkor azt kapjuk, hogy ezzel kapcsolatban nincs egy egyértelműen artikulált kormányzati álláspont. Ezért kérdezem önt: támogatja‑e a devizások 12 pontjának azon passzusait, amelyek egyértelműen megvizsgálnák nemcsak a végrehajtói, de a közjegyzői túlkapásokat is? Támogatná‑e ennek az egész helyzetnek a tisztességes módon történő rendezését? Támogatná‑e a banki áthárítások, a különadó, a tranzakciós illeték emberekkel való megfizettetésének a leállítását? Támogatná‑e, hogy legalább átlagbérig ingyenes bankolásra kerülhessen sor Magyarországon, hogy ne mi finanszírozzuk az adófizetők zsebéből Európa legdrágább bankrendszerét? S ami a legfontosabb kérdés: támogatják‑e a lex Marczingóst, támogatják‑e, hogy erősítsük meg, mondjuk ki ezeknek a szerződéseknek az érvénytelenségét, kötelezzük a bankokat egy tisztességes elszámolásra, és végső soron a nap végén adják vissza az embereknek azt a pénzt, ami az övék, összességében tehát hogy fizessenek a bankok? Kérdés, hogy végre-valahára a kormány is fogja‑e egyszer így gondolni. Köszönöm a türelmét. (Taps a Jobbik soraiban.)