Dr. Répássy Róbert

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Valószínűleg nem fogok tudni mindenre válaszolni most itt az ülés során. Előre szeretném jelezni, hogy Szolga József szószóló úr részletes felvetéseire írásban fogok válaszolni. Nem minthogyha lenne ilyen kötelezettség, de úgy gondolom, hogy elég fajsúlyos kritikákat fogalmazott meg.

De térjünk vissza a javaslat elejére, hogy hogyan is született ez a javaslat. Említettem az expozé során, hogy a Nemzeti Választási Iroda elnöke már az Országgyűlés alakuló ülésén jelezte, hogy közzé fogja tenni a javaslatait. Ez elérhető a Nemzeti Választási Iroda honlapján, a kormány ezt a javaslatot nyújtotta be lényegi változtatás nélkül. Tehát ez a javaslat elég hosszú ideje ismert a Nemzeti Választási Iroda honlapján.

(21.20)

Amiről még szeretnék beszélni, az az, hogy természetesen nehéz úgy vitatkozni, hogy azt feltételezem, hogy bármit is mondanék, az ellenzéki pártok úgysem fogják megszavazni ezt a javaslatot. Tehát ahogyan az előbb Vajda Zoltán fogalmazott, hogy játsszuk el, hogy ez most egy komoly vita, én meg eljátszom azt, hogy én válaszolok önöknek, esetleg meggyőzöm önöket, és ezek után megszavazzák a törvényjavaslatot, hátha ez a játék is legalább annyira érdekli önöket, mint az a játék, amit ön javasolt. Tehát én igyekszem meggyőzni önöket.

Itt van például az az ügy, hogy vajon a választókerületek sokszor kerültek‑e módosításra, azt hiszem, hogy ezt Sebián-Petrovszki képviselő úr vetette föl. Nem így van, képviselő úr, mert a szavazókörök kerültek módosításra, és a választókerületeken belül ez nem érintette a választók számát, a szavazókörök kerültek módosításra, a szavazókörökhöz tartozó polgárok kerültek másként kialakításra. Tehát ez egyáltalán nem függ össze azzal, hogy egy választókerületben milyen választási eredmény született.

A másik az a felvetése Sebián-Petrovszki képviselő úrnak, hogy ez egy politikailag elfogult javaslat ‑ vagy valahogy hasonlóan mondta ‑, de úgy egyébként egyetlenegy elemére, egyetlenegy részletkérdésre nem mutatott rá, hogy az politikailag kinek kedvez és kinek nem kedvez. Tehát jó lett volna, ha alátámasztja valamilyen indokokkal, hogy politikailag elfogult‑e önök szerint, és ez a kormánypártoknak kedvez. Egyetlenegy ilyet hallottunk ‑ egyébként nem önnél, vagy ön is felvetette, de igazából Vajda Zoltán fejtette ki ‑, a Nemzeti Választási Bizottság összetételére vonatkozóan. De, képviselő urak, miért is lenne egyedül tisztességes az, ha az ellenzéki pártok vannak többségben a Nemzeti Választási Bizottságban? Önök azt fejtegették, hogy ha szavazati joguk lenne, akkor előállhatna az a helyzet, hogy az ellenzéki többség leszavazza a kormánypártokat. De ez miért tisztességes? Ez milyen sztenderd? Mi írja ezt elő, hogy az ellenzéki pártoknak többségbe kéne kerülnie?

Tehát maximum azt lehetne elérni, hogy ez egy paritásos bizottság legyen, ehelyett ez a javaslat nem ezt fogalmazza meg. Azt fogalmazza meg, hogy a választott, az Országgyűlés által választott tagok melletti pártképviselők, pártdelegáltak, akár kormánypártiak, akár ellenzékiek, vagy akár parlamenten kívüliek, ők ne rendelkezzenek szavazati joggal, hanem csak tanácskozási joggal rendelkezzenek. De ez a megoldás legalább annyira tisztességes, mint az a megoldás, hogy mondjuk, paritásos lenne egy ilyen bizottság. Megjegyzem, hogy nem lehet kialakítani a paritást, hiszen azt nem tudhatjuk előre, hogy kik fognak indulni a választáson, tehát sosem lehet paritásos ez a bizottság, ez mindig valaki számára kedvezne. Tehát mégiscsak azt gondolom, hogy nem a tisztesség szempontjából kell ezt mérlegelni, hanem a működés szempontjából kell mérlegelni, hogy vajon hány szavazati joggal rendelkező taggal működik ez a bizottság hatékonyan és a demokratikus választás szabályainak megfelelően.

Ami a jogi végzettséget illeti, megint csak visszautalnék arra, hogy ez a Nemzeti Választási Iroda elnökének a javaslata, és nyilván abból a tapasztalatból indulnak ki, hogy a Választási Bizottság döntései ellen jogorvoslatnak van helye, sőt bírósági útnak van helye. Tehát ezért nem feltétlenül hibás az az elgondolás, hogy jogászoknak kellene ülnie ebben a bizottságban. Én azt gondolom, hogy minden parlamenten induló, listát állító párt képes arra, hogy egy-egy jogász delegáltat delegáljon, tehát ez nem olyan nagy teher egy párt számára, hogy jogász legyen az a tag, aki majd részt fog venni a bizottságban.

Tehát én úgy gondolom, hogy itt a Választási Bizottsággal kapcsolatban legalábbis engem nem győztek meg arról, hogy ezek a szabályok miért lennének elfogultak a kormánypártok javára. De ugyanígy igaz az összes többi javaslatnál is, tehát felmerültek a levélszavazatra, a levélcsomagra vonatkozó szabályok. Ne haragudjanak, de én nem hallottam olyan érvelést, amely azt bizonyította volna, hogy itt valamifajta, a kormánypártok számára kedvező javaslat került volna előterjesztésre. Nem hallottam ilyen érvelést. Azt egy általános kritikaként hallottam, vagy általános véleményként, hogy ez a választási rendszer úgy került kialakításra, hogy az a kormánypártok számára kedvező. (Sebián-Petrovszki László: Így van. ‑ Vajda Zoltán közbeszól. ‑ Az elnök csenget.)

Nézze, képviselő úr, én elég sokat hallgattam a mostani, a 2022-es választások előtt olyan ellenzéki szakértőket, választási szakértőket, jogász szakértőket, sőt politikusokat, akik elmondták, hogy legyőzhető a kormány ebben a választási rendszerben, vagy a kormánypártok legyőzhetők. Önök arról ábrándoztak, hogy kétharmados többséget is tudnak szerezni. Vagy amikor kiderült, hogy nem tudnak kétharmados többséget szerezni, akkor arról ábrándoztak, hogy hogyan fognak feles többséggel alkotmányt módosítani.

Tehát nézze, ez egy olyan vita, amelybe nem érdemes belemenni, hogy valójában itt a választási rendszer kinek kedvez, mert mindaddig, amíg esélyesnek tűntek arra, hogy a kormánypártokat legyőzzék egy ilyen választáson, addig magával a választási rendszerrel legalábbis olyan kritikájuk nem volt, hogy ne lehetne ebben a rendszerben legyőzni a kormánypártokat. Tehát tényleg igaza van mégiscsak Nacsa Lőrincnek, amikor azt mondta, hogy az a választás tisztességes önök szerint, ahol önök nyerik a választást. Addig fel sem merült, mondhatnám, hogy szinte a választások éjszakájáig, egészen az urnazárásig nem merült föl, hogy majd ez egy tisztességtelen választás lesz. Persze, amikor már kiderült, hogy nagy arányban győzött a Fidesz-KDNP-pártszövetség, akkor előkerültek már mindenféle tisztességtelenségi érvek.

A következő probléma, amiről itt beszélni kell, én nem hiszem, hogy meg tudom győzni a DK-t arról, hogy a kormányt ne nevezze törvénytelennek, de azért ez egy logikai bukfenc. Tehát ha az országgyűlési képviselők mandátumát törvényesnek tekintik, akkor a törvényesen megválasztott országgyűlési képviselők törvényes kormányt választanak ‑ nem? Tehát, ha a saját mandátumát törvényesnek tekinti, akkor kénytelen elfogadni, hogy az Országgyűlés döntései törvényesek. Ehhez nem kell jogásznak lenni, egy egyszerű, hétköznapi logika, hogy az, aki a saját megbízatását és a kormánypárti képviselők megbízatását ugyanúgy törvényesnek tekinti, az milyen alapon állítja azt, hogy nem törvényes az általa megválasztott kormány. De mondom, nem fogom tudni erről önöket meggyőzni, valószínűleg ez egy jól eltervezett politikai kampány, de itt, ebben a vitában is kiderült, hogy a törvényesség és a politikai szempontok folyton összekeverednek.

Amikor ezt a javaslatot egy szakmai testület, pontosabban, egy szakmai hivatal előterjesztette, akkor semmilyen politikai hátsó szándéka nem volt, ezt az Igazságügyi Minisztérium változtatás nélkül javasolta a kormánynak előterjeszteni. Azokat a felvetéseket, amelyek szakmailag egyébként komolyan megfontolandók, természetesen egyesével ellenőrizni fogjuk. Ez igaz a szószóló úrnak a javaslatára is, de igaz természetesen a képviselő asszony javaslataira is, aki kicsit megsértődött, de mégis, azért a jegyzőkönyvből el fogjuk olvasni a szabadnapra vonatkozó észrevételeit, és úgy gondolom, hogy megnyugtató választ fogunk adni.

Annyit azért még elmondanék, hogy ha jól láttam, akkor csütörtök délutánig lehet módosító javaslatokat benyújtani, tehát kérem, hogy akkor terjesszék elő a módosító javaslataikat, és akkor még részletesebben tudunk vitatkozni az egyes módosító javaslatokról.

Kérem még egyszer, fontolják meg, hogy ez a törvényjavaslat alapvetően technikai jellegű, a működő szabályokat, a választási rendszert jobbá tevő és azokat jobban működtető javaslatokat tartalmaz. Kérem, hogy szavazza meg az Országgyűlés. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)