Szolga József

SZOLGA JÓZSEF nemzetiségi szószóló: Poštovani Gospodine Predsjedniče! Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Poštovani Dome! Tisztelt Államtitkár Úr! Poštovani Gospodine Državni Tajniče! Magyarország Kormánya benyújtotta az egyes választási tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/367. számú törvényjavaslatot, amelynek beterjesztését követően a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága kezdeményezte a tervezet nemzetiségi napirendi pontként történő tárgyalását. Bizottságunk 2022. június 27-én megtartott ülésén a határozati házszabály 32. § (2) bekezdése alapján döntött, hogy a törvénytervezet egészére vonatkozóan részletes vitát kíván lefolytatni, és a határozati házszabály 36. § (5) bekezdése alapján a vitához kapcsolódó bizottságként kialakította álláspontját, amelynek az ismertetésére felkért.

Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztett T/367. számú törvényjavaslat nemzetiségeket érintő jogszabályi módosításai közül elsőként a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény ‑ a továbbiakban: Ve. ‑ változtatásra javasolt szakaszait véleményezem.

Bizottságunk egyetért a Ve. területi hatályának kiszélesítésével és pontosításával, amely lehetőséget biztosít a Magyarországon kívüli jogsértések minden választási eljárásban való kivizsgálására és elbírálására. A tervezet 3. §-a az átlagbér helyett a választásokon közreműködő bizottsági tag számára fizetendő távolléti díj nevesítésével összhangot teremt a munkaviszony szabályozására vonatkozó rendelkezésekkel.

A módosítás alapjaiban szabja át a Nemzeti Választási Bizottság összetételét és a tagok jogosultságát. Az országos nemzetiségi önkormányzatnak mint az országgyűlési választásokon országos listát állító jelölőszervezetnek megmarad a tagdelegálásra vonatkozó megbízási joga. Igaz, a megbízottnak nem kell egyetemi diplomával rendelkeznie, de ezáltal szavazati joga nincs, a határozatképesség szempontjából nem kell számításba venni, és tiszteletdíjra sem jogosult. A hatálybalépésig érvényben lévő Ve. 45. § (5) bekezdése szerint „a Nemzeti Választási Bizottságnak az országos nemzetiségi önkormányzat által megbízott tagja csak a nemzetiségeket érintő ügyekben rendelkezik szavazati joggal, egyéb ügyekben tanácskozási joggal vehet részt a Nemzeti Választási Bizottság ülésén”. Véleményünk szerint az új rendelkezések jogszűkítést eredményeznek a jelölőszervezeteink vonatkozásában. Kezdeményezzük ezen rendelkezések nemzetiségi érdekekre való figyelembevételével való átgondolását.

A Ve. különös részében, a nemzetiségi önkormányzati képviselők választása fejezetében a választási eljárás költségei pontjának újraszabályozása költségvetési kondíciókhoz köti az időközi nemzetiségi önkormányzati választások megtartását. A rendelkezés alapján a nemzetiségi önkormányzatnak saját költségvetéséből kell majd megelőlegezni a választási irodának az időközi választás költségeit, amennyiben az önkormányzati testületet feloszlatták vagy kimondta a feloszlását. Egyetértünk azzal, hogy a közpénzekkel való felelős és hatékony gazdálkodás elvárására tekintettel az említett okok miatti időközi választás költségeit a helyi nemzetiségi önkormányzat viselje, de ismereteink szerint a nemzetiségi önkormányzatok nem rendelkeznek elegendő forrással az időközi választás lebonyolításához. A tervezet szerinti állami költségvetés fedezetként való kivonása majdnem minden esetben a nemzetiségi önkormányzat megszűnését fogja eredményezni. Nem hisszük, hogy az önkormányzatisághoz való jogot mindenképpen felül kell írnia fiskális szempontoknak. Ezért javasoljuk ennek a szakasznak az újragondolását is.

Egyben kezdeményezzük, hogy a központi költségvetés biztosítson fedezetet a törvényben szabályozott egyéb időközi választások megtartásához, így ha a képviselők száma a szükséges létszám alá csökken, az általános választás eredménytelen, ha az általános választást követően az önkormányzat nem alakult meg.

A Ve. hatályát vesztő rendelkezései közül kiemeljük a 307/D. § (2) bekezdésében foglaltak kivezetését, amely alapján a Választási Bizottságnak már nem szükséges ellenőriznie a nemzetiségi egyesület alapszabályát abból a szempontból, hogy a nemzetiségi önkormányzati választások vonatkozásában nemzetiségi szervezetnek minősül-e. Megítélésünk szerint a választási eljárásban a jelölőszervezet nyilvántartásba vételének eldöntésekor a tervezett új szabályozás problémákat fog eredményezni, amelyekre a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény ‑ a továbbiakban: Nyjtv. ‑ módosító rendelkezéseinél térnék ki majd részletesebben.

Az eddig elmondottakon túlmenően tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága a 2022. évi országgyűlési választások során tapasztalt problémák jövőbeni elkerülése érdekében napirendre tűzi a Ve. nemzetiségekre vonatkozó eljárási rendelkezéseit, és szövegszerű javaslat kidolgozását kezdi meg többek között a névjegyzéki regisztráció időpontjainak harmonizálása, a névjegyzéki leiratkozási eljárás szempontjainak figyelembevételével, a kampányidőszak meghatározásával.

(21.10)

Tisztelt Államtitkár Úr! A következőkben a törvényjavaslat 2. pontjában meghatározott Njtv. tervezett módosításaira és annak nemzetiségi hatásaira térnék ki.

A tervezet 38. §-ára vonatkozó indoklás szerint a módosításra a nemzetiségi önkormányzati választáson a nemzetiségi szervezet nyilvántartásba-vételi eljárásának egyszerűsítése érdekében kerül sor. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXIV. törvény 95. § a-e) pontja szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell, hogy az egyesület formája nemzetiségi egyesület, vagyis a szervezet kimeríti az Njtv. 2. § 15. pontjában foglaltakat, idézem: alapszabálya szerint adott nemzetiségi érdekvédelmet, érdekképviseletet, a nemzetiségi kulturális autonómiával közvetlenül összefüggő tevékenységet ellátó egyesület.

Felmerül a kérdés, hogy a választási eljárásban a nyilvántartásban szereplő nemzetiségi egyesület mint forma szövegszerű megjelenítése keletkeztet‑e jelölőszervezeti jogosultságot, vagy a szervezet bíróság által befogadott, alapszabályban leírt, a nemzetiségi egyesületre vonatkozó feltételeket teljesítő megfogalmazások.

Továbbá megválaszolandó kérdés, hogy a nyilvántartás hároméves időtartamát a jelen törvény hatálybalépését követően kell számítani, vagy a 2024-es nemzetiségi önkormányzati választások vonatkozásában a most érvényben lévő szabályok szerint kell meghatározni a jelölő szervezet jogosultságát.

Az előttünk lévő javaslat 39-40. §-ának módosításai koherenciát teremtenek a Ve. azon szakaszaival, amelyek a nemzetiségi önkormányzat testületeinek önfeloszlatása esetén követendő új eljárási szabályokat rögzítik, amelyek az 1. ponttal kapcsolatosan már ismertetésre kerültek. Az Njtv. hatályát vesztő rendelkezéseinek egy része ugyancsak az előzőekben foglaltakkal való összhangot teremti meg. Az Njtv. 149. §-ának kivezetésére az előterjesztésben nem lelhető fel indokolás, amelyre választ szeretnénk kapni.

Továbbá ki kell térnünk viszont az Njtv. 75. § (1) bekezdésére, amely szerint a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének, közgyűlésének megbízatása a nemzetiségi önkormányzati képviselők következő általános választásáig tart.

A mai második napirendi pont tárgyalásánál a Nemzetiségek Bizottságának felszólalója jelezte, hogy az alaptörvény-módosítási javaslat 1. és 2. cikke úgy fogalmaz: a választást a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek előző általános választását követő ötödik év április, május, június vagy július hónapjában, az európai parlamenti képviselők választásával egyidejűleg kell megtartani, ugyanakkor a képviselő-testület tagjainak, valamint a polgármesternek a mandátuma a javaslat szerint a választás évének októberéig tart.

A két rendelkezés eltérő időpontot állapít meg a nemzetiségi és a helyi önkormányzatok mandátumának lejártára. A rendelkezési információk alapján a magyarországi nemzetiségek önkormányzati tisztségviselői, illetve képviselői nem ismerik az előterjesztők szándékát. Lehet, hogy csak szövegszerűen kimaradtak a nemzetiségi önkormányzatok, vagy ténylegesen az a cél, hogy az újonnan megalakuló nemzetiségi önkormányzatok még a mandátummal rendelkező helyi testületekkel tárgyalják le a közigazgatási szerződések felülvizsgálatát és az Njtv. 80. §-ában foglaltakat.

Az előterjesztői válasz ismeretében tudjuk csak bizottságunk álláspontját kialakítani, de természetesen előtte konzultálni szükséges a nemzetiségi önkormányzatok képviselőivel, különösen az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetségével.

Tisztelt Államtitkár Úr! Itt vissza szeretnék utalni arra, ha már az Alaptörvény módosításánál szóba hozta a horvátországi berendezkedést, valóban a 800 éves perszonálunióban történő együttélésünk során a megyéket jelenleg is zsupániának hívják és az élükön pedig zsupánok állnak, de azok nem kormány által kinevezett vezetők, hanem kétfordulós választási rendszerben választottak, mint Magyarországon az elnöki funkció, igaz, itt a közgyűlés választja. Ez csak egy információ.

Visszatérve a törvénytervezethez: továbbá a bizottságunk a nemzetiségi jogok érvényre juttatása és az önigazgatás erősítése szempontjából mindenképpen támogatja a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítását, amely minden munkavállaló számára lehetőséget kíván biztosítani arra, hogy az aktív választójoga gyakorlásával élhessen minden választáson.

Nemzetiségi szempontból indokoltnak tartjuk az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény, a továbbiakban Kktv. előttünk lévő 4. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezését. Megítélésünk szerint is elegendő, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a listát állító országos nemzetiségi önkormányzatoknak járó költségvetési támogatás összegét megállapító határozatban rögzítse a központi névjegyzékben a nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok számát.

Az előterjesztésben megjelölt Kktv. új 1. számú melléklete szövegszerű tartalmát nem ismerjük, mivel az Országgyűlés hivatalos honlapján nem érhető el. A törvényjavaslat indokolási részéből viszont arra lehet következtetni, hogy a listát állító országos nemzetiségi önkormányzatoknak járó költségvetési támogatás számításánál nem kell figyelembe venni a jogerős országos listával nem rendelkező adott nemzetiség választópolgárainak a számát. Ahogy ismeretes, a magyarországi cigány közösségnek nem sikerült idén listát állítania, és a 60 ezer fölötti regisztrált választópolgár a kampánypénzek elosztásánál már amúgy sem került figyelembevételre. Ezt így helyesnek tartjuk.

Természetesen bizottságunk továbbra is fenntartja azt az álláspontját, hogy az országos nemzetiségi önkormányzatok jelölő szervezetkénti támogatása során ketté kell választani az úgynevezett választópolgári regisztrációra vonatkozó időszakot, valamint a politikai kampánytevékenységre rendelkezésre álló időt. A pártlistáktól eltérően az országos nemzetiségi listára csak a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként nyilvántartottak szavazhatnak. A nemzetiségi jelölő szervezetnek egyértelműen az a célja, hogy a hivatalos kampányidőszak kezdetéig minél több nemzetiségi kötődésű állampolgárt érjen el a névjegyzékbe történő regisztrálás érdekében. Szükséges a kampányfinanszírozás módosítása ezen a téren.

Tisztelt Ház! A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága az előzőekben elmondottak figyelembevételével támogatja a T/367. számú törvényjavaslat tárgyalásának szabályozási kérdésköreit, de az általános vitát követően megfogalmazza majd módosítási szándékait. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Hvala na pozornosti! (Taps a kormánypártok padsoraiból.)