Bányai Gábor (Fidesz)

BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kétségtelen tény, hogy ez a vitanap újra olyan hangnemet hoz, amiben sosem lesz megegyezés a végére közöttünk, de azért megpróbálom a magam eszközeivel, mondjuk azt, csendesebb szólásával kicsit csillapítani a kedélyeket.

(17.30)

Én is sok mindenre szeretnék majd reagálni a beszédem végén, de előtte, ha tetszik, ha nem tetszik, Varga Ferenc képviselő úr azt mondta, hogy itt bűvészkedünk a családtámogatási rendszer adottságaival és eredményeivel, engedjék meg, hogy erről beszéljek én is, az ő akarata ellenére is. (Varga Ferenc: Megengedem, képviselő úr!) Köszönöm.

A magyar családtámogatási rendszer megerősítése a nemzeti kormány egyik legfontosabb vállalása volt 2010 óta. Amikor átvettük az ország irányítását, világos volt, hogy a korábbi baloldali kormányzás évei nemcsak a gazdaságot, de a családokat is súlyos helyzetbe sodorták. Sajnos 2010 előtt gyermeket vállalni sokszor egyet jelentett a szegénység vállalásával: a baloldal eltörölte a gyermekek után járó adókedvezményt, megszüntette az első Orbán-kormány családtámogatási rendszerét, leépítette az állami támogatású lakáshiteleket és több mint duplájára emelte a lakásáfát. A külföldi bankokkal lepaktálva olcsó otthonteremtés helyett kockázatos devizahitelekbe kényszerítették a magyar családokat, sok nőnek pedig választania kellett a munkája és a gyermekvállalás között, mert a szocialista kormányok a munka és a család összehangolását már nem támogatták.

Tisztelt Ház! A nemzeti kormány ezzel szemben 2010 óta olyan intézkedéssorozatot hajtott végre, amely mára Európa egyik legerősebb családtámogatási rendszerét teremtette meg. A legfrissebb adatok szerint 2026 költségvetésének legnagyobb nyertesei a családok lesznek, hiszen 4802 milliárd forintot fordítunk a családok támogatására, ami több mint ötszöröse a 2010-es örökölt szintnek.

Ez azt jelenti, hogy a nemzeti kormány megötszörözte a családokra fordított támogatását, miközben a gazdasági növekedés mellett képes finanszírozni ezt az európai szinten is példátlan rendszert. A gazdaságpolitikai akcióterv részeként 2025-ben jelentős béremelések valósultak meg, a minimálbér 290 800 forintra, a garantált bérminimum 348 ezer forintra emelkedett. Ezek a béremelések automatikusan növelik a családi ellátások összegét is, így a gyed maximuma eléri a 407 ezer forintot, a diplomás gyed pedig a 203 ezer, illetve a 244 ezer forintot. A súlyosan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelő családok támogatását célzó gyod összege szintén a minimálbérhez igazodva emelkedik. Mindez azért fontos, mert világos üzenet: Magyarországon a gyermekvállalás nem jelenthet anyagi hátrányt vagy szegénységet.

A kormány 2025. július 1-jétől bevezette a csed, a gyed és az örökbefogadói díj teljes személyijövedelemadó-mentességét. Ez a mindennapok szintjén azt jelenti, hogy egy édesanya, aki visszatér a munkába vagy otthon marad a gyermekkel, havonta akár 78 ezer forinttal járhat jobban, és összességében a gyermek kétéves koráig 1,2 millió forint marad a családjánál. Ez azért európai mércével is kiemelkedő támogatás.

2026. január 1-jétől újabb jelentős lépés történik, megháromszorozzuk a családi adókedvezményt: egy gyermek után 20 ezer forint, két gyermek után 80 ezer forint, három vagy több gyermek esetén 198 ezer forint kedvezmény jár havonta. Ez a változás közel egymillió szülőt érint. Emellett fennmarad a fiatalok adómentessége is; a 25 év alattiak 2022 óta szja-mentesek, és eddig 652 milliárd forint maradt náluk. 2025-től a háromgyermekes anyák teljes szja-mentességet élveznek, 2026-tól pedig a kétgyermekes anyák adómentessége is lépcsőzetesen bevezetésre kerül egészen 2029-ig. 2026-tól minden 30 év alatti édesanya teljes adómentességet kap, ez azt jelenti, hogy 2029-re egymillió magyar nő lesz szja-mentes.

Tisztelt Ház! A célunk világos: Magyarország legyen Európa legcsaládbarátabb országa. A baloldal megszorításokat hozó évei után mi bővítjük a családtámogatásokat. Ahogy ők sajnos elvették a lehetőségeket, mi kiszámíthatóbb jövőt adunk a magyar családoknak.

Engedjék meg, hogy egy-két dologra hadd reagáljak! Bár Varju képviselő úr már nincs itt, de majd a jegyzőkönyvben megnézheti, hisz az ő időutazása 2002 előttre rosszul sikerült, úgy éreztem, hogy ő 2002-2010 között egy másik bolygón élte mindennapjait, miközben fejlesztéspolitikai államtitkár is volt két évig.

Azzal jöttek itt Tóth Bertalannal, hogy mi vezettük be a forintalapú hitelezés helyett a devizahitelezést ‑ ez így nem igaz. Az kétségtelen tény, amit Cseresnyés képviselőtársam elmondott, hogy hogyan történt és mi történt, mi volt a devizahitelezés alapja. De egy dolgot nem mondott el a képviselőtársam, hogy gyakorlatilag a közös európai jognak, amit át kellett vennünk az európai uniós csatlakozás előtt, az egyik eleme mindenféleképpen az volt, hogy engednünk kell a vállalkozások és a magánszemélyek devizában való hitelezését. Ez történt a Járai-féle nemzeti banki időszakban, az első Orbán-kormány alatt, de akkoriban nem volt ilyenfajta lakáshitelezés. 2003. július 1-jén, a Medgyessy-kormány döntése értelmében törölték el véglegesen, hogy forintalapú hitellel is lehet lakást venni. Jómagam is, mi magunk is 2003 tavaszán tudtunk még az utolsók között hozzáférni ehhez a hitelhez.

Láttuk azt a szenvedést, azt a kínlódást, amit azok a családok szenvedtek el, akik már bele lettek kényszerítve a devizahitelezésbe, és amikor az első nagy sokk 2006 után beindult, és majd a 2008-as valutaválság, akkor már, látjuk jól, gyakorlatilag nemzeti katasztrófába sodorták a több százezer említett magyar családot. Akkoriban, azt se felejtsék el, tisztelt baloldali képviselőtársaim, hogy 2008 és ’10 között a csőd szélére vezették az országot. Válságban volt a költségvetés, a magyar gazdaság, és válságban voltak a magyar családok is, azért ezt se felejtsék el.

A másik ilyen megjegyzés: számtalan vitánk volt ‑ beszélgetésünk is, tehát nem vérre menő volt ‑ Z. Kárpát Dániel képviselő úrral. Azért ennek a magyarországi demográfiai válságnak vannak előzményei. Ne felejtsük el 1995 márciusát, amikor be lett jelentve a fekete vasárnap. Emlékeznek rá? (Derültség a DK soraiból.) Nagyon fontos! Nagyon fontos! Több mint 70 ezerrel kevesebb úgymond szülőképes anya van azóta abban a generációban, mint előtte volt. Ez nagyon sok! (Gréczy Zsolt: Nem a taxisblokád? Valamit keressél már! ‑ Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Köszönöm a segítséget! A taxisblokád más volt, azt ön is tudja jól, az korábban volt. (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Azt is ti csináltátok!) Azt is önök csinálták!

De ami a legfontosabb, hogy előzménye van mindennek. Régi bűnnek hosszú az árnyéka. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Így van!) Ezt szenvedjük a mai napig, a ’95-ös, majd pedig a... (Varga Zoltán: Ne sározzátok már be a magyar nőket!) Köszönjük szépen a segítséget. Utána, a 2002 utáni időszakban szintén nagyot segítettek abban, hogy az országban ne születhessék több gyermek.

A történelmi mélyponton nagyon nehéz változtatni, nem is lehet adminisztrációs eszközökkel. Láthatólag a támogatás sem hozza meg azt a változást, amit vártunk tőle, úgy gondolják. De mi lett volna enélkül? Mennyire esett volna vissza a gyermekvállalási kedv? Lehet látni: minden városban egyre jobban szűkül, most még csak az óvodába és bölcsődébe járó gyermekek száma, illetve majd később, pár év múlva óriási gondok lesznek emiatt az általános iskolákban. Ez ellen nem nagyon lehet tenni biológiai eszközökkel, mert nem állnak rendelkezésre.

Apáti István képviselő úr teljes kilakoltatási tilalommal kapcsolatos ötlete. Ez egyébként szimpatikus sokaknak, azt mondom, hogy tárgyalni is kéne róla. De hogy lehet szétválasztani a jóhiszemű és a rosszhiszemű adósokat? Ha őket nem választjuk szét, akkor csak igazságtalanságot szül majd ez is. Erről érdemes lenne egy másik vitát folytatni.

Elnök úr, köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)