Dr. Répássy Róbert

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt szeretném jelezni önöknek, hogy a kormány álláspontját három felszólaló fogja ismertetni.

Tisztelt Ház! Az ellenzéki frakciók által kezdeményezett politikai vita az egykori devizahitelesek ügyéről szól, ezért engedjék meg, hogy először is rendet tegyünk a tények és a fogalmak között. A devizahiteleket tíz évvel ezelőtt kivezettük egy, az Országgyűlés által 2014-ben elfogadott törvény alapján és 2015 év elején mintegy 500 ezer devizaalapú lakáscélú jelzáloghitel forintosítására került sor. 2015 év végén sor került a fennmaradó gépjármű- és személyi hitelek forintosítására is, ami mintegy 250 ezer szerződést érintett.

A forintosítási törvények jogszabály útján végrehajtott szerződésmódosítást valósítottak meg, amely alapján a korábban devizában fennálló tartozások forinttartozássá változtak a törvényben meghatározott árfolyamon. Ez az árfolyam euróban 25, svájci frankban 50 százalékkal alacsonyabb volt a jelenlegi árfolyamnál. A forintosításnak köszönhetően a lakossági devizahitelek változó kamatozású forinthitelekké változtak, pontosan ugyanolyan kölcsönök lettek, mint azok a hitelek, amelyeket eredetileg is forintban vettek fel. Tehát több mint tíz éve az egykori devizahitelesek ugyanolyan feltételekkel törlesztik a lakáskölcsöneiket, mint azok, akik forinthitelt vettek fel.

Az árfolyamkockázat több mint tíz évvel ezelőtt megszűnt, az ellenzék ma mégis vitázni szeretne a devizahitelekről. Rendben, akkor el fogjuk mondani, hogy hogyan jutottunk odáig, hogy a baloldali kormányok alatt 2010-re a magyar háztartások hitelállománya elérte a 10 600 milliárd forintot, és ennek 70 százaléka, 7300 milliárd forint devizában állt fenn. És el fogjuk mondani, hogyan segíti és segítette a családokat az otthonteremtésben a nemzeti kormány, mit ajánlunk mi a saját lakásra vágyó fiataloknak vagy családot alapító leendő szülőknek, otthonaikat felújító lakástulajdonosoknak, lakáskölcsönüket törlesztő állami alkalmazottaknak és mindenkinek, akinek korábbi devizaalapú vagy forintalapú lakáshitele van jelenleg is.

A több százezer családot érintő devizahitelezés ugyanis nem 2010 után keletkezett, hanem 2010 előtt; a baloldali kormányok hibás döntései, mulasztásai és közömbössége miatt okozott elviselhetetlen terhet a lakásvásárlóknak. A devizahitelezés felfutását nem 2010 után kellett volna kezelni, hanem 2004-2008 között kellett volna megakadályozni. A magyar családok nem a saját döntésük miatt sodródtak veszélybe, hanem azért, mert a 2000-es években gyakorlatilag minden kormányzati intézkedés a devizahitelek irányába tolta őket.

A baloldali kormányok a forinthitelek támogatását drasztikusan leépítették, a lakossági terheket megemelték, a felügyelet tétlen volt, a bankok pedig gyakorlatilag ellenőrzés nélkül adták az olyan termékeket, amelyeket még szakemberek is nehezen láttak át. A baloldal tehát nem egyszerűen hibázott, hanem magára hagyta a családokat. Mi viszont a devizaválság kezelését vállaltuk, és vállaltuk, hogy megszabadítjuk a családokat a baloldal felelőtlensége és megszorító intézkedései miatt kiszámíthatatlanná és drámai mértékben nyomasztóvá vált hitelektől.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A nemzeti kormánynak 2010 után egyetlen célja volt: megakadályozni, hogy a magyar családok elveszítsék az otthonaikat, mert amikor átvettük a kormányzást, magyar családok tízezrei voltak naponta ennek a veszélynek kitéve.

Az első lépés a kilakoltatási moratórium volt. Míg a baloldal éveken át hagyta, hogy a végrehajtások kiszolgáltatott helyzetbe hozzák a családokat, addig mi megállítottuk a tömeges kilakoltatásokat, időt adtunk az adósoknak, és időt adtunk az országnak is, hogy tisztességes megoldásokat dolgozzunk ki a válság kezelésére.

Ezt követte az árfolyamgát, amely több mint 170 ezer családnak adott azonnali segítséget. A baloldal ezt annak idején támadta, úgy, mint most a rezsicsökkentést vagy az árstopot. Akkor is úgynevezett szakértők magyarázták el minden csatornán, hogy miért lehetetlen az árfolyamok maximálása. Mi viszont az árfolyamkockázat megszüntetésével több mint 50 milliárd forintnyi kamatterhet vettünk le a magyar emberek válláról.

A következő lépés a végtörlesztés volt, 170 ezer adós élt a lehetőséggel, és 370 milliárd forinttal kevesebbet kellett visszafizetniük, mint amennyit a bankok követeltek. Ez volt az a döntés, amely valóban százezrek életét könnyítette meg, egyszeri és megismételhetetlen alkalom volt arra, hogy a kölcsönfelvevők újratervezzék a családi háztartásukat és szabaduljanak a rossz hitelektől.

Tisztelt Országgyűlés! Közben a kormány nem hagyta magukra a legnehezebb sorsúakat sem, ezért hoztuk létre a Nemzeti Eszközkezelőt. A programnak köszönhetően 36 ezer család maradhatott az otthonában, 150 ezer ember, akiknek életét megváltoztatta az, hogy nem kellett az utcára menniük, a baloldal idején ezeket az embereket egyszerűen kilakoltatták volna, mi pedig nem engedtük ezt.

Ezután jött a banki elszámoltatás. Kimondtuk: a bankok tisztességtelenül jártak el, és vissza kell adniuk, amit jogtalanul elvettek. 185 milliárd forintnyi túlfizetést kaptak vissza a magyar családok. Ezek, tisztelt Ház, tények, nem pedig politikai lózungok.

A leglényegesebb intézkedés a devizahitelek forintosítása volt. Félmillió családot érintett, és pontot tett egy korszak végére, kivezettük a devizahiteleket Magyarországon. Ha akkor nem lépünk fel, ma a svájci frank árfolyamának elszállása miatt újabb százezer család lenne nagyon nagy bajban, mi ezt megakadályoztuk.

Ezek az intézkedések nem csupán pénzügyi beavatkozások voltak, ezek a lépések magyar családok tízezreinek adtak új esélyt. A kormány szándéka világos volt: a magyar embereket soha többé nem szabad olyan kockázatok közé taszítani, amelyek tönkretehetik az életüket. Ennek jegyében hoztuk létre az adósságfékszabályokat, amelyek korlátozzák, hogy ki milyen hitelt vehet fel. Ennek jegyében tettük kötelezővé a hitelképesség vizsgálatát, és ennek jegyében tettük átláthatóvá a hitelintézeti szabályokat.

Tisztelt Ház! Az ellenzék ma politikai hasznot akar húzni egy olyan válságból, amelyet részben ők okoztak. Azt a válságot próbálják ma itt a nyakunkba varrni, amelyet az ő kormányzásuk alapozott meg, de mi nem engedjük, hogy átírják a történelmet. Az ellenzék ma azt fogja állítani, hogy a kormány nem tett és nem tesz eleget a devizahitelesek érdekében. Mi azonban nemcsak megtettük, amit lehetett, hanem azt is megtettük, amit más európai országokban nem mertek, vagy nem tudtak megtenni.

(15.20)

Európa egyik legkiterjedtebb devizahitel-mentő programját valósítottuk meg, és ma már ott tartunk, hogy Magyarország sikeresen megoldotta a devizahitel-válságot.

Tisztelt Képviselők! A mai vita nem arról szól, hogy ki tud jobban aggódni a devizahitelesekért, hanem arról, hogy ki tett valamit a magyar emberekért és ki nem. A nemzeti kormány 2010 óta mindig a magyar családok oldalán állt. Ma is ott állunk, és ott is fogunk állni. Nem engedjük újraállítani a devizaadósság csapdáját, és nem engedjük vissza azt a baloldali politikát, amely egyszer már csődbe vitte a magyar családokat.

Ma, egy európai háború árnyékában, a háborús gazdasági kockázatoknak kitett világban egy dolog biztos: a magyar emberek számíthatnak a kormányra, a kormány erőteljesen fellép a bankok és a multinacionális vállalatok profitéhsége ellen, és megvédi a magyar családok otthonát. Ezeket a kormányzati intézkedéseket az utánam szóló kormánypárti felszólalók be fogják mutatni önöknek.

Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásom elején azt mondtam, hogy az egykori devizahitelesek ugyanolyan feltételekkel törlesztik a jelzáloghiteleiket, mint azok, akik eredetileg is forintban vették fel a lakáskölcsöneiket. Ennek megfelelően az egykori devizahitelekre is érvényes a kamatstop, amivel a kormány 2022-től megvédi a magyar családokat a háborús inflációra hivatkozó kamatemelésektől. November elején a kormány úgy döntött, hogy 2026. június 30-áig meghosszabbítja a kamatstop-intézkedést.

A kamatstopot azért vezettük be, mert a változó kamatozású jelzáloghitelek törlesztőrészletei akár egyik napról a másikra kezelhetetlenné váltak volna. A kormány intézkedése egyértelmű volt most is, megállítjuk azt a folyamatot, amely több százezer családot bajba sodorhatott volna. Ezért rögzítettük a referencia-kamatlábat a 2021. október 27-ei szinten, hogy a bankok ne háríthassák át a teljes háborús felárat a családokra.

Mit jelent ez pontosan? 2022-es bevezetésekor több mint 300 ezer, 2025 közepén 286 ezer lakáscélú hitelszerződés, mintegy 1200 milliárd forintnyi hitelállomány tartozott a kamatstoprendelet hatálya alá. A 300 ezer szerződés 300 ezer családot jelent, akik a kormány döntése nélkül havonta több tízezer forinttal magasabb törlesztőrészletet fizetnének. Egy átlagos lakáshitel-tulajdonos számára a kamatstop havonta több mint tízezer forint megtakarítást jelent, egy év alatt ez több mint 120 ezer forint, a teljes időszakot nézve pedig egyetlen család több mint 1,5 millió forinttal járt jobban. Ezek nem ígéretek, ezek tények, kézzelfogható, forintban mérhető segítség.

Tisztelt Ház! Az ellenzék azzal vádol majd bennünket, hogy mi a bankok oldalán állunk. Ha valakit az általam eddig elmondottak nem győztek volna meg ennek az ellenkezőjéről, akkor íme a kamatstop-intézkedés szaldója a bankok nézőpontjából: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a bankszektor bevételkiesése 2022 és 2026 júniusa között 460-480 milliárd forint között lesz. Ekkora extraprofittól esnek el a bankok a kamatstop miatt. De a családok kormányának álláspontja világos, a magyar családok védelme előbbre való, mint a bankok profitja. A pénzügyi rendszer stabil, a bankok még így is nyereségesek, a társadalmi cél pedig ennél is fontosabb.

Ne felejtsük el azt sem, hogy a kamatstop eredményessége szorosan összefügg a 2015-ös forintosítással. Akkor döntöttünk úgy, hogy a forintosított hitelek kamatát a háromhavi BUBOR-hoz kötjük, és ma ez az intézkedés véd meg több százezer családot az indokolatlan kamatemelésektől. Ez is azt bizonyítja, a családokat támogató gazdaságpolitika nem választási ígéret, hanem valóság, hosszú távú elköteleződés a nemzeti kormány részéről. A kamatstop meghosszabbítása tehát nemcsak átmeneti segítség, hanem a kormány vállalása a pénzügyi kiszolgáltatottság ellen, egy eszköz, amely egyszerre védi a családokat, stabilizálja a hitelpiacot, és megelőzi, hogy százezrek kerüljenek fizetésképtelen helyzetbe.

Tisztelt Ház! Az elmúlt hónapokban többször hallottuk az ellenzék és egyes jogi képviselők részéről, hogy százezrek, akár milliók lehetnek az érintettjei egy bizonyos európai uniós bírósági ítéletnek. Igaz, hogy nem a bíróságtól várják a megoldást, hanem a törvényhozástól, mert olyan egyszerű, mondják, foglaljuk törvénybe, hogy a bankok adják vissza a kamatokat, és mindenki ingyen használta a bankok pénzét 15-20 évig; nyilván a lakások értéknövekedését meg mindenki megtarthatja magának.

Nos, tisztelt képviselő hölgyek és urak, ki kell ábrándítanom önöket, az Európai Bíróság ítéletét a bíróságoknak kell végrehajtaniuk, akik csak olyan ügyekben tudják azt figyelembe venni, amely ügy egyáltalán eléjük kerül. Más szóval, csak azok hivatkozhatnak sikerrel az Európai Bíróság ítéletére, akik pert indítottak vagy pert indítanak a nekik kölcsönt nyújtó bankok ellen, a bíróság pedig csak akkor fogja érvényteleníteni a szerződést, ha a hitelező nem adott megfelelő tájékoztatást az árfolyamkockázatról. Mivel tíz éve mindenki forintban tartozik, tehát az árfolyamkockázat régen megszűnt, finoman szólva sem garantált egy ilyen per sikere.

A tényszerű tájékoztatás érdekében engedjék meg, hogy a vita elején rögzítsem, az Országos Bírósági Hivatal 2025. áprilisi adatai szerint összesen 782 első- és másodfokú, úgynevezett devizahiteles per van folyamatban. Ez a szám azóta valószínűleg nem emelkedett. Bizonyára vannak még végrehajtási szakaszban lévő, úgynevezett devizahiteles ügyek, ezek száma, az éves ingatlannal kapcsolatos végrehajtási cselekmények mintegy ezres számára figyelemmel nem haladja meg a néhány száz ügyet. Összesen alig több mint ezer úgynevezett devizahiteles ügyet érinthet elvileg az Európai Bíróság ítélete, feltéve, ha egyáltalán változást eredményez az ügy megítélésében; az esélyekről az előbb már beszéltem.

A mai vitában szóba fognak kerülni a kilakoltatások. Tudniuk kell, hogy a kilakoltatások száma évek óta folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Ez annak köszönhető, hogy a kormány a válságkezelés során több egymásra épülő intézkedést vezetett be, a moratóriumtól kezdve a Nemzeti Eszközkezelő programján át egészen a végrehajtási szabályok módosításáig. Mindezek alapján kijelenthetjük, a kormány célzott lépései érdemi eredményeket hoztak, és ma már egy stabilabb, átláthatóbb, kiszámíthatóbb környezetben kezelhetők az egyedi ügyek. A vitában ezért különösen fontos, hogy mindannyian a valós, hiteles adatokból induljunk ki.

Tisztelt Ház! Arra kérem az ellenzéki képviselőket, hogy ne tápláljanak alaptalan reményeket az egykori devizahitelesekben sem politikai számításból, sem egyébként. Az alaptalan remények csalódáshoz vezetnek, ez pedig embertelenség azokkal szemben, akik már többszörösen megbánták, hogy egykoron devizahitelt vettek fel, és elhitték az akkori baloldali kormányoknak, hogy biztonságban vannak, és nem kell félniük a jövőtől. De mindenkinek félnie kell a jövőtől, ha a baloldalra szavaz. Egyszer már rossz vége lett a kormányzásuknak. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)