Paulik Antal

PAULIK ANTAL, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának előadója: Ďakujem za slovo pán predseda! Köszönöm a szót, elnök úr. Vážený pán predseda, a vážení páni poslanci, vážení pán štátny tajomník, vážení pán hovorcovia! Pozdravujem účastníkov plenárneho zasadnutia parlamentu. Aók národnostným výborom poverený hovorca oboznámim Vás so stanoviskom Výboru národností Maďarska k návrhu zákona o mikrocenzu v roku 2027.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Szószóló Úr! A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága felkért előadójaként köszöntöm az Országgyűlés plenáris ülésének résztvevőit. Felszólalásomban megismertetem önökkel a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának a 2027. évi mikrocenzusról szóló törvénytervezettel kapcsolatos álláspontját.

A tízévenkénti rendszerességgel ismétlődő népszámlálások fontos forrásai a társadalmi mozgások, népmozgalmak folyamata megismerésének. Nyilvánvaló, hogy a mindenkori kormány, a politika általában általuk szerezhet képet a lakosságszám alakulásáról, a lakosság gazdasági helyzetéről, nemzetiségi összetételéről vagy egészségügyi állapotáról. Ezek az információk szükségesek ahhoz, hogy a mindenkori kormány össze tudja állítani a társadalom elvárásainak és irányultságának megfelelő kormányzati politikák rendszerét.

A magyarországi népességen belüli nemzetiségi közösségek gyakorlatilag az általuk lakott települések túlnyomó részében is számbeli kisebbséget alkotnak. Ugyanakkor az 1993 óta töretlenül fejlődő, nemzetiségeket támogató jogszabályi környezetnek köszönhetően létrejött nemzetiségi önkormányzati rendszer, a nemzetiségi önkormányzatok által működtetett intézményhálózat fejlődése szükségessé teszi, hogy az egyes közösségek érdekeit regionális vagy országos szinten képviselő, választott szervek átfogó képpel rendelkezzenek a közösségükön belül játszódó folyamatokról. Éppen ezért a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának tagjai is kiemelt fontosságot tulajdonítanak minden olyan információnak, amelyet a népszámlálás, illetve a két népszámlálás közötti mikrocenzus biztosíthat számukra.

Ahogyan azt a most tárgyalt előterjesztés preambulumában olvashatjuk, a hivatalos statisztikákról szóló 2016. évi CLV. törvény értelmében a Központi Statisztikai Hivatal feladata a népesség adatainak összeírása céljából tízéves időszakonként törvényben meghatározott módon népszámlálás, illetve mikrocenzus végrehajtása és az ezekből származó adatok közzététele.

Mint tudjuk, a legutóbbi népszámlálásra az eredetileg tervezett időpont, 2021 helyett a Covid-19-vírus okozta pandémia hatására 2022-ben került sor. Emlékeztetnék rá, hogy a népszámlálásra való felkészülésnek kétszer futottak neki az érintettek, egyszer még a tervezett 2021. évvel kapcsolatban, majd az egyéves csúszást követően újra 2022 első félévében. Ez a megszakított, kétszer megkezdett felkészülési folyamat, ahogyan azt a népszámlálás vonatkozó adataiból is látjuk, igen rossz hatással volt egyebek mellett a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó kérdéssorból ‑ amelyek, mint tudjuk, nem tartoznak a kötelezően megválaszolandó kérdések közé ‑ kialakult eredményekre. A legtöbb nemzetiségi közösség létszáma, a nemzetiségi nyelvet anyanyelvként beszélők száma és a nemzetiségi nyelveket családi, baráti körben beszélők száma a megelőző évtizedben a népszámlálás adatai alapján markánsan csökkent.

Csak kiegészítő információként említem, hogy a 2022. évi népszámlálás során az adatlapokat kitöltők 11 százaléka, tehát nagyjából egymillió ember nem válaszolt a nemzetiségi hovatartozást pontosító kérdésekre. Ez az arány egyébként korábban még magasabb volt.

Fontos információ a népszámlálások jövőjével kapcsolatosan, hogy a 2022-ben végrehajtott népszámlálást követően a KSH megkezdte a felkészülést, hogy adminisztratív adatok felhasználásával tegye nyomon követhetővé a népesség számának és számos jellemzőjének az alakulását, és ezzel biztosítsa a következő népszámlálás adminisztratív adatokon alapuló végrehajtását. Az adminisztratív adatforrások azonban jelenleg nem tartalmazzák az elvárt népszámlálási adatok teljes körét, így például a nemzetiséghez tartozók számát felmérő kérdésekre vonatkozó adatokat sem.

(8.30)

A következő mikrocenzus a tervezet szerint a népszámlálás témakörébe tartozó adatok gyűjtésére terjedne ki, különös tekintettel azokra, amelyekre nem áll rendelkezésre más adatforrás. Nos, a nemzetiségek, a nemzetiségi nyelveket anyanyelvükként beszélők lélekszámára vonatkozó egyéb adatforrásunk nincs, kizárólag a népszámlálási adatok.

Itt szeretném megemlíteni, hogy a hatályos, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi XLXXIX. törvény úgy rendelkezik, hogy az önkormányzati választások során kizárólag ott kerülhet sor a nemzetiségi önkormányzati választások kiírására, ahol a népszámlálás adatai alapján a magukat valamely nemzetiséghez tartozónak vallók száma eléri a 25 főt. Igaz ugyan, hogy ebben a jogszabályban a népszámlálás adatai a meghatározók, ám minden nemzetiségi közösség elemi érdeke, hogy ne csupán a tízévenként megvalósuló adatgyűjtés nyomán tudja követni a közösségen belüli társadalmi folyamatok alakulását, hanem minden lehetséges időpontban hozzájusson azokhoz az információkhoz, amelyek elősegíthetik az adott nemzetiség fennmaradásához szükséges intézményi hálózat, a választott nemzetiségi önkormányzati rendszer megőrzését mindazon településeken, ahol ez történelmileg, illetve az adott közösség jelenléte okán indokolt.

A két népszámlálás félidejében megvalósuló mikrocenzusok az úgynevezett nagymintás adatgyűjtések közé tartoznak. A tíz évvel ezelőtti ilyen felmérés a lakosság 10 százalékára terjedt ki, ráadásul az akkori kérdéssor tartalmazta a nemzetiségi vonatkozású kérdéseket is, így az abból szerzett adatsor lehetővé tette a nemzetiségi identitás változása folyamatának nyomon követését a két népszámlálás közötti évtizedben is. A jelenleg tárgyalt törvénytervezet a 2027-ben megvalósítani tervezett mikrocenzus folyamatába bevont lakosság arányát 3 százalékosra tervezi. Ez az arány, bár még a nagymintás kategóriába tartozik, azonban tekintettel a nemzetiségek lakosságon belüli helyi és országos arányára, nemigen szolgálhat releváns adatokkal körükben a népszámlálás óta eltelt időszak folyamatairól. Feltételezem, hogy ez az egyik oka annak, hogy az előkészítők nem szerepeltetik a tervezett kérdések között felvetni a nemzetiségekre vonatkozókat.

A tervezet megismerését követően tájékozódtam a tervezet előkészítőinél, a KSH szakembereinél, hogy mi az oka a nemzetiségi kérdéskör kihagyásának. Válaszukban a bevonni szándékozott lakosság alacsony arányszáma mellett a nemzetiségi kérdéskör úgynevezett érzékeny jellegét említették. Mint azt bizonyára tudják, ezek a népszámlálások kérdéssorában érzékenynek nevezett témakörök, amelyeknek a megválaszolása nem kötelező, a nemzetiségre, az egyházi hovatartozásra és az egészségügyi állapotra vonatkoznak. A válaszadás nem kötelező jellege valóban torzítja a népszámlálás vagy a mikrocenzus folyamatában megszerezhető adatokat, ám ez nem új jelenség a népszámlálások történetében. Ugyanakkor az előttünk fekvő tervezetből kiderül, hogy az egészségügyi állapotra vonatkozó, ugyancsak érzékeny kategóriába tartozó kérdéseket tartalmazza a majdani adatlap. Feltehető, hogy a 3 százalékos részvételi arány ezen a területen sem képes torzítástól mentes kép kialakításához szükséges információkat nyújtani a népszámlálási adatokat felhasználni kívánó döntéshozóknak, vagyis emiatt is indokoltnak véljük a mikrocenzus kivitelezése során a bevonni kívánt lakosság arányszámát megemelni a tíz évvel ezelőtti szintre, vagyis 10 százalékra. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a folyamatba bevont lakosság arányának megemelése költségvetési kihatásokkal is jár, azonban tekintettel a mikrocenzus tervezett időpontjára, úgy véljük, hogy a szükséges források megteremthetők a 2027. évi költségvetés jövő évi előkészítése során.

Röviden összefoglalva: tehát a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága támogatja a 2027. évi mikrocenzusról szóló törvénytervezet elfogadását, azonban ahhoz várhatóan módosító indítványt kíván megfogalmazni, amely egyrészt kiterjeszti a vizsgálni kívánt témakörök listáját, valamint javasolja a bevonni szándékozott lakosság arányának emelését. Az ehhez szükséges egyeztetéseket megkezdjük, és bízunk abban, hogy érveink meghallgatásra találnak majd. Ďakujem Vám za pozornosť. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)