Nacsa Lőrinc (KDNP)
2025-11-20 · 178. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 4:58 · Miniszterelnökség államtitkáraSzöveg4 861 karakter · 10 bekezdés · JSON
NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Szerbia Magyarország stratégiai partnere. A magyar-szerb kapcsolatok erősek, ez nagyban köszönhető a vajdasági magyaroknak. Innen is szeretnék köszönetet mondani a Vajdasági Magyar Szövetségnek, annak elnökének, politikusainak, hogy keményen dolgoznak azért, hogy ez a történelmi magyar-szerb megbékélés, amely az elmúlt tíz évben létrejött, fennmaradjon és a stratégiai partnerség, a kapcsolatok erősek legyenek, és számos területen, az innováció, a nemzetpolitika, a gazdaság, a biztonság, az energiadiverzifikáció vagy akár bármilyen más területen, a honvédelem területén is, működjünk együtt a szerb barátainkkal és szomszédainkkal.
Nagyon sok kérdésben közös álláspontot képviselünk, akár keresztény értékekről, akár migrációról, akár Európát érintő fontos sorskérdésekről van szó, de ilyen az energiabiztonság is. Az előző napirendi pontban energiáról beszéltünk; közös ügyünk Szerbiával, hogy minél több helyről, minél stabilabban, minél kiszámíthatóbban szerezzük be az országunk számára, a gazdaságunkhoz szükséges energiát, illetve a lakosság ellátásához szükséges energiahordozókat.
Magyarország támogatja Szerbia európai integrációját, és igyekszik segíteni ezt a folyamatot. Szerbia kulcsállam a Nyugat-Balkán stabilitásában és békéjében. Meg kell őrizni azt a kényes egyensúlyt, azt a mostani, talán stabilnak tűnő állapotot, amelyben Szerbia kulcsszerepet játszik. A két ország kapcsolata tehát a kölcsönös bizalomra, az együttműködésre és a közös érdekekre is épül. A magyar-szerb gazdasági kapcsolatokat jelenleg a stratégiai együttműködés jellemzi.
A kereskedelmi forgalom évről évre növekvő tendenciát mutat, ami Szerbiát Magyarország egyik legfontosabb kereskedelmi partnerévé teszi a Nyugat-Balkánon. A külkereskedelmi forgalom volumene a tavalyi évben már 5 milliárd euró volt, ami történelmi rekord. A forgalom nagyjából egyensúlyban van, tehát a magyar-szerb gazdaság kölcsönösen előnyös kapcsolatát, kölcsönösen előnyös oldalát mutatja.
Magyarország és Szerbia új megállapodást írt alá, amely egységesíti a határigazgatási eljárásokat, elősegítve a személy- és áruforgalom gyorsabb átlépését. Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja, hogy Magyarország és a Szerb Köztársaság közötti közös államhatáron megkönnyítsék és meggyorsítsák a közúti, a vasúti és a vízi határforgalom ellenőrzését. Fontos azért, mert a határokat meg kell védeni az illegális migránsok elől. A legtöbb illegális bevándorló a szerb-magyar határon próbált meg bejönni Magyarországra. Ugyanakkor a szerb-magyar gazdasági együttműködéshez fontos, hogy akik legálisan érkeznek egyik országból a másikba, azok hamar, gyorsan, egy gyors ügyintézés keretében léphessék át a határt, hiszen akár Szabadka-Szegedről beszélünk, akár a most elkészülő Budapest-Belgrád vasútvonalról, akár bármilyen más együttműködésről, fontos, hogy ez ne vegyen sok időt igénybe, a határátkelés rugalmas és gyors legyen.
(9.50)
Magyarország és Szerbia egyaránt elkötelezett a határbiztonság megerősítése és az illegális migráció elleni határozott fellépés folytatása mellett. Novák Előd képviselőtársam számos csúsztatást mondott a migrációs politikával kapcsolatban. Tény, hogy az egész Európai Unióban mi képviseljük a legszigorúbb migrációs politikát. Egyszer azt mondta, hogy miért toloncoltuk ki az illegális embercsempészeket, majd azt, hogy ne tartsuk itt és toloncoljuk ki, a „van rajta sapka, nincs rajta sapka” tipikus esete.
Azok az embercsempészek, akiket kitoloncoltunk Magyarországról, ha még egyszer belépnek, akkor az eredeti büntetésük dupláját kapják, ez elrettentő erővel bír természetesen. Továbbra is a lehető legszigorúbban fogunk fellépni az illegális bevándorlókkal szemben, az embercsempészekkel szemben, azokkal szemben, akik szerencsétlen emberek sorsából akarnak hasznot húzni, és azokkal szemben is, akik kulturális vagy bármilyen más értelemben megpróbálják elfoglalni hazánkat és Közép-Európát.
Megannyi közös magyar-szerb kétoldalú eredményt tudunk felmutatni az elmúlt években, és megannyi kétoldalú egyezményt írtunk alá a szerb partnereinkkel, de a munka nem áll meg. Európa legmodernebb, legnagyobb és legszínvonalasabb határátkelőhelye épül meg majd Röszkénél, hogy a lehető leggyorsabban lehessen közlekedni a két ország között.
Szerbia számunkra kulcsország, elsősorban a vajdasági magyarok miatt, másodsorban a szomszédi viszony miatt, a harmadik szempontból pedig a kölcsönösen előnyös együttműködések miatt; fontos erőforrás és összekötő kapocs a vajdasági magyar közösség tekintetében. A magyar-szerb kapcsolatokat tovább szeretnénk fejleszteni, és ez a határforgalom ellenőrzésében is meg kell hogy mutatkozzon, ezért a KDNP-frakció támogatni fogja a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
HivatkozásJSON
karzat: Nacsa Lőrinc — 2025-11-20, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/178-38.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-178-38,
title = {Nacsa Lőrinc — 2025-11-20, vezérszónoki felszólalás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/178-38.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}