Novák Előd (Mi Hazánk)

NOVÁK ELŐD, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A magyar és a szerb kormány közötti, a közúti, a vasúti és a vízi határforgalom ellenőrzéséről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslathoz szeretnék egyetlen ellenzéki képviselőként hozzászólni az e heti törvényjavaslat-dömpingben, a határt védő rendőr, illetve határvadász bajtársak, illetve határ menti övezetben lakó honfitársaink nevében is.

Miközben az embercsempészeket a börtönökből kiengedik ‑ a jogerősen elítélt embercsempészeket ‑, a hazájukat védő mezőőröket elítélik Magyarországon, ahogy azt láthattuk sajnos Ásotthalom esetében, a kormányzat megtorló intézkedései keretében. Több ezer jogerősen elítélt embercsempészt engedtek szabadon; ezt normális esetben amnesztiának kellene nevezzék, de a kormány inkább azt hazudja, hogy úgynevezett reintegrációs őrizetbe kerülnek az embercsempészek, de közben külföldre távozhatnak. Hát, miféle őrizet volna ez? Többségük román, szerb állampolgár, akik ott folytatják, ahol abbahagyták: a magyar határon.

De minimum az az üzenete ennek a szomszédos országok embercsempészei számára például, hogy egyszer mindenki megpróbálhatja, akkor tuti, szabadon engedik, még ha jogerősen el is ítélik. Ez a magyar állam tekintélyének a roncsolása is. Az Európai Unió által hazánkra erőszakolni szándékozott migránsokat Afrikába küldené inkább a Mi Hazánk Mozgalom. A Nagy-Britannia és Ruanda között született megállapodást tekintjük követendő példának, mert mi komolyan gondoljuk azt, hogy Magyarország a magyaroké.

A kormány azonban sajnos az embercsempészek szabadon engedése mellett támogatja a legális bevándorlást is, tehát a különböző kontinensekről hozzánk érkező vendégmunkások letelepedését; sőt, Orbán Viktor minapi videóinterjúja alapján láthattuk, hogy a magyar miniszterelnök legalábbis külföldön, ugye, elárulta, hogy állampolgárságot is adna előbb-utóbb ezeknek a vendégmunkásoknak. (Rétvári Bence: Nem igaz!)

Az illegális migránsokkal szemben is csak félmegoldás van. A Toroczkai László által, Ásotthalom polgármestereként már 2015 elején elsőként javasolt határkerítés ugyan később megépült, de az áttörő migránsokat csak visszakísérgetik, hogy újra próbálkozhassanak. Nemhogy ruházatátvizsgálás nincs, még csak igazoltatás sincs, tehát tulajdonképpen nem is tudjuk, hogy akiket visszakísérgetnek, azok hányadszorra próbálkoznak. Persze a strigulákat lehet húzni, lehet a társadalmat riogatni, lehet sikerpropagandát, kormányzati sikerpropagandát folytatni, hogy hány migránstól mentették meg az országot, akár ugyanattól a migránstól negyedjére-ötödjére, míg aztán át nem jut, mert ez a vége mindig. Már több mint 700 milliárd forintot költött a magyar állam az illegális migránsok elleni déli határvédelemre, és a kormány hiú ábrándja, egy kicsit azt gondolom, hogy a társadalom felé hitegetése is, hogy ezt majd az EU egyszer kifizeti.

Különösen fájó számomra tartalékos honvédként, a határon határvédelemben is részt vevő honvédként, illetve a Mi Hazánk Mozgalom képviselőjeként kimondani, hogy nem a magyar honvédek vagy rendőrök védik meg a migránsoktól a magyar embereket, nem is a határkerítés, hanem mondjuk ki: az alacsony bérek. Ez azonban nem tartható fenn a Mi Hazánk Mozgalom szerint, éppen ezért mi másfajta határvédelmet képzelünk el. Nemcsak kerítésre volna szükség, hanem többször szorgalmaztuk, hogy helyszíni bírságot szabjanak ki a határkerítésen erőszakosan átjutókra, hiszen a migránsok zsebében sokszor több ezer euró lapul, amely jellemzően az embercsempészeknél kötne ki, és az elkobzásukkal hamar elmenne a kedvük a Magyarországon való próbálkozástól, így milliárdokat spórolhatnánk meg a határvédelem terén az elrettentő hatású szankciókkal, és eredményesebb is volna a kontinenshódítók visszaszorítása.

(9.40)

Persze a liberális nemzetközi jogvédő, szerintem inkább bűnpártoló szervezetek majd sipítoznának, hogy Magyarország kirabolja a migránsokat, de legalább majd messze elkerülnek minket. Miért mi fizessük a sorozatosan megrongált határkerítés javításait például? Amikor ezt a helyszíni bírságot javasoltam, akkor Orbán Viktor azt válaszolta itt egy azonnali kérdésemre, hogy őt nem viszi rá a lélek, hogy ezeket a nyomorult helyzetben lévő embereket megbírságoltassa. De, könyörgöm, egyrészt nem annyira nyomorult helyzetben lévő emberek, hanem ilyen javakorabeli férfiakról van szó, nem nőkről, gyerekekről, másrészt nem azt mondtam, hogy félmeztelenre vetkőztetve, a cipőjüket is lehúzva dobjuk át őket a határon. Pusztán azt mondtam, hogy a zsebükben lapuló, jellemzően több ezer euróból helyszíni bírságot fizettessünk velük, ami miatt önmagában is elmenne a kedvük, hamar elterjedne a híre, hogy Magyarországon nem érdemes próbálkozni. Azt is hiába szorgalmaztam, hogy a határkerítésen áttörők mobiltelefonjait foglalják le bűnjelként például, hiszen azzal az embercsempészek felderítését is megkönnyítenénk. Ráadásul az szintén elvehetné a migránsok kedvét attól, hogy nálunk próbálkozzanak.

A magyar történelemben a legtöbb rendőrségi eljárás megindítására nem az ötvenes években vagy 2006-ban került sor, hanem 2021. március 15-én, a Mi Hazánk Mozgalom lezárásellenes, Covid-diktatúra elleni tüntetésén; akkor számos zászlónkat, transzparensünket is elkobozták. Ugyanezt miért ne tudná megtenni a kormányzat, a rendőrség a déli határkerítésen áttörő migránsok mobiltelefonjaival, bűnjelként lefoglalva azokat?

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy Magyarországon kellene őket tartani. Természetesen vissza lehet őket toloncolni, sőt rögtön vissza lehet őket kísérni, nem úgy taxiztatva őket, mint ahogy azt most szokás, hiszen ahogy mondtam, mi minimum egy igazoltatást, ruházatátvizsgálást várnánk, sokszor ugyanis nemcsak az a több ezer euró lapul a zsebükben, hanem drog, fegyver, és ezeket nem vizsgálják át a határt védő, most épp rendőrök, határvadászok sem. Ezen tehát változtatni kellene, de ez a megállapodás, amely előttünk fekszik, szintén nem tér ki sajnos ezekre.

Tisztelt Országgyűlés! Viszont a magyar és a szerb kormány közötti megállapodás a határforgalom ellenőrzéséről, úgy tűnik, a kölcsönösség elvét többnyire tartalmazza. Bár olyan határátkelőhely nincs a két ország között, amely kizárólag Szerbia területén lenne, a megállapodás kitér arra is a 4. cikkben.

Az 5. cikk helyzete áll fenn többek közt az Ásotthalom-Királyhalom átkelő esetén is. Királyhalom és nem Bácsszőlős, tisztelt államtitkár úr! Jó lenne, ha a magyar fél a település hivatalos magyar nevét a magyar jogba ültetné; a 15. cikknél is ezt javaslom. Ugyanezt taglalja a 6. cikk Szerbia területére nézve. Ezek eddig is így történtek a gyakorlatban: amelyik fél ellenőriz, területtől függetlenül annak van jogköre eljárni az átlépővel szemben.

Az I. rész lényegében az eddigi gyakorlatot tükrözi összességében, viszont a II. részhez van több javaslatom, főként a 17. cikkhez a Horgos-Röszke 2 közúti határátkelőhely ügyében. Sok ingázó dolgozik Szeged környékén vagy konkrétan akár Szegeden is Magyarkanizsáról, Zentáról, Szabadkáról például. Feltételezem, hogy a külön megállapodás alapján némileg hosszabbított nyitvatartást tartanának fenn a határátkelőhelyen, de ez nem hoz megnyugvást az ingázóknak, ugyanis például a reggel 7 és este 7 óra közötti nyitvatartás is ellehetetleníti a háromműszakos munkahelyek vállalását. Az ingázókat az autópályán történő átlépésre kényszerítené, mint korábban, amikor gyakran sétáltak az autópálya mentén. Tehát ebben a megállapodásban a ma is működő, hajnali 4 és este 11 óra közötti nyitvatartást javasolja megtartani a Mi Hazánk Mozgalom. Erre választ is várok most, hogy számíthatnak‑e erre a helyiek e megállapodás ratifikálása után.

A másik ugyanezen Horgos-Röszke 2 átkelőhelynél az ingázósáv kérdése. Létrehozták nemrég, a nagy vizsga viszont most a karácsonyi időszak lesz. Elképzelhető, hogy nagy sor esetén megközelíthetetlen lesz, vagy a rendszerről nem tudók agresszióját válthatja ki, hiszen egy tájékozatlan utazó illetéktelen előzésnek hiheti, ezért tájékoztató táblák szükségesek. Véleményem szerint nagyobb forgalom esetére érdemes forgalomirányítási és rendvédelmi protokoll kidolgozása is.

Az ingázók megélhetést keresnek az anyaországban, dolgozni szeretnének, egyúttal ragaszkodnak szülőföldjükhöz, ebben maximális támogatást érdemelnek. Ritkább esetben, de tudok olyan precedenst is, hogy járnak át Délvidékre is az anyaországból. Tulajdonképpen nincs is rosszabb a határon túli munkavállalás esetén, mint a határ miatti késés, sokaknak emiatt nem is opció az ingázás. Mindeközben Szegedre vendégmunkásokat hívnak, például a BYD is toboroz aktívan Délvidéken is Szegedre.

Arra kérném tehát zárásként a határrendészeti szerveket, hogy nagyobb forgalom esetén aktívan felügyeljék is a forgalmat, különösen a tapasztaltan frekventált időpontokban, hogy ne csak külön átlépési pont legyen az ingázóknak, hanem el is jussanak az ellenőrzési pontokhoz a normál forgalom kivárása helyett. Továbbá kérem, hogy a felszólalásom első részében célzott radikális változást végre a határvédelem területén foganatosítsák, végre a határt erőszakosan áttörőket igazoltassák, ruházatukat átvizsgáltassák. Helyszíni bírsággal kell sújtani az illegális határátlépőket, illetve a mobiltelefonjukat bűnjelként kellene lefoglalni.

Ezek még a legmérsékeltebb, már-már vállalhatatlanul mérsékelt javaslatok, hiszen joggal kiáltanak sokan tűzparancsért is azokkal az erőszakos határsértőkkel szemben, akik sokszor a határt őrző rendőrökre támadnak. Éppen ezért ez a minimum, hogy az előbb elmondott javaslatainkat végre megfogalmazzák, még akkor is, ha Orbán Viktor azt mondta, őt nem viszi rá a lélek, hogy ezeket a szerinte nyomorult helyzetben lévő migránsokat például megbírságoltassa. Mi viszont ezt szükségesnek tartjuk, ezért a Mi Hazánk Mozgalom gyökeres, tehát radikális változásokat szorgalmaz. Köszönöm a figyelmet. Hazámat szolgálom. (Taps a Mi Hazánk képviselői részéről.)