Barkóczi Balázs (DK)
2025-11-20 · 178. ülésnap · felszólalás · 7:28 · jegyzőSzöveg6 801 karakter · 12 bekezdés · JSON
BARKÓCZI BALÁZS (DK): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! A benyújtott törvényjavaslat egy látszólag technikai módosító csomagként érkezett ide elénk. Ahogy azt Salacz képviselőtársam és Nacsa Lőrinc is elmondta, a polgári törvénykönyv tízéves gyakorlati tapasztalatainak összegzésére, pontosítására vállalkozik, és külön fejezetben foglalkozik az ügyvédi letétkezelés szabályainak a szigorításával.
Engedjék meg, hogy rögtön itt az elején rögzítsem, hogy a jogbiztonság, a kiszámítható polgári jogi gyakorlat és az ügyvédi letétek védelme olyan célok, amiket természetesen mi is támogatunk és mi is osztunk. A Ptk. tízévnyi alkalmazása óhatatlanul felszínre hozott olyan értelmezési bizonytalanságokat, amiket orvosolni kellett, és természetes, hogy a jogalkotó ezt rendezni kívánja.
Ugyanígy egyetértünk azzal, hogy az Alkotmánybíróság 17/2024. évi határozatára reagálni kell, az AB ugyanis világosan megfogalmazta, az ügyvédi letét rendszere csak akkor felel meg az Alaptörvénynek, ha az ügyfél, a letevő valódi, tényleges jogvédelmet élvez akkor is, ha az ügyvéd hibázik, visszaél, vagy a biztosító szerződés záradékára hivatkozva kibújna a fizetés alól. Az Alkotmánybíróság, emlékezzünk rá, három tényre mutatott rá: 1. ma a biztosítók szabadon alkalmazhatnak korlátozó záradékokat; 2. ezek a záradékok sok esetben épp a letéti károk megtérítését zárják ki vagy korlátozzák; 3. ez sérti a jogbiztonságot és az ügyfelek tulajdonhoz való jogát.
(13.30)
Másképpen fogalmazva, tisztelt képviselőtársaim: a tét nem kisebb, mint az ügyfél pénzének alkotmányos védelme. A letét polgári jogi értelemben a letevő tulajdona. Ha ez a pénz elveszik, elsikkad vagy biztosítói kiskapuk miatt, ne adj’ isten, nem térül meg, az tulajdonelvonásként hat, még akkor is, ha az eljárási szabályok papíron nyilvánvalóan szigorúak.
Tisztelt Ház! Ehhez képest mit tesz a javaslat? Elsősorban a letétkezelés technikai szabályait szigorítja. Kötelezővé teszi az egyedi, önálló alszámla megnyitását minden letétre; lehetővé teszi, hogy az ügyfél lekérje a saját letétének az egyenlegét; tájékoztatási kötelezettséget ír elő az ügyvéd számára a banki kockázatokról; valamint megnyitja az utat az ügyfél hozzájárulásán alapuló állampapír-vásárlás előtt. S mindez nem rossz irány, tisztelt Ház, nyilvánvalóan növeli az átláthatóságot, segíti a visszaélések megelőzését, erősíti és erősítheti az ügyfelek bizalmát. Ezért ezt mi nem kívánjuk sem bagatellizálni, sem elvitatni.
De ‑ és akkor itt jön a „de” ‑ az Alkotmánybíróság határozata, mi úgy gondoljuk, nem technikai korrekciót kért, nem azt mondta, hogy nyissunk több alszámlát, írjunk több tájékoztatót és fektessünk állampapírba, hanem azt, hogy garanciális szinten kell megerősíteni az ügyvédi letétek biztosítói védelmét. Vagyis a biztosítói felelősségnek ki kell terjednie az ügyvédi letét jogellenes kezelésére is, valamint nem lehet ezt szerződéses kikötésekkel kiüresíteni. Ezzel szemben mi úgy látjuk, hogy a mostani javaslat a biztosítók felelősségi köréhez, a kártalanítás garanciális szabályaihoz egyáltalán nem nyúl hozzá, magyarul: a probléma gyökerét nem érinti ez a törvényjavaslat. Gyakorlatilag az az üzenet az ügyfélnek, hogy tisztább lesz az elszámolási felület, átláthatóbb lesz a számla, több papírt kap, de ha baj van, továbbra is a biztosító által írt apró betűk döntik el majd, hogy kap‑e pénzt, avagy sem.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ez az, amit mi, a Demokratikus Koalíció képviselőcsoportja, kevésnek tartunk. Mert egy alkotmánybírósági határozat mögött emberi sorsok vannak, olyan ügyfelek, akik életük megtakarítását bízták egy ügyvédi letétre, olyan családok, amelyek egy lakásvásárlás teljes vételárát letéti számlán parkoltatták, és olyan helyzetek, ahol egyetlen rossz döntés vagy egyetlen visszaélés, biztosítói kizáró záradék miatt ezeknek az embereknek mindenük odaveszhet.
A javaslat pozitívuma ‑ és ezt el kell ismerni ‑, hogy javítja a Ptk. egyes szabályainak az értelmezhetőségét, tisztább, egységesebb polgári jogi gyakorlatot szolgál, valamint valóban lépéseket tesz az ügyvédi letétkezelés átláthatóvá tételére. Ebben abszolút nincs közöttünk vita. De közben ‑ és ezt szerintem hangsúlyoznunk kell az előbbiek miatt is, az előbb elmondottak miatt is, hogy nagyon sok embernek, nagyon sok családnak akár egy élet megtakarítása is odaveszhet ‑ felerősít néhány másik kockázatot is. Egyrészt felerősíti az ügyvédi autonómia csorbulását, vagyis az egyre részletesebb, kötelező, felülről előírt letétkezelési szabályok azt is jelentik és jelenthetik, hogy a hivatásrend belső önszabályozása helyett egyre inkább az állami kontroll válik meghatározóvá. Ez különösen a kisebb praxisoknál jelent komoly adminisztratív terhet és emellett működési terhet. Másrészt ott van a közvetett nyomásgyakorlásnak a veszélye, vagyis ha a letétek banki kezelésének részletszabályait, a betétkonstrukciókat, az állampapír-kötelezettségeket, a pénzmozgások láthatóságát az állam írja elő és felügyeli, akkor a jogászi függetlenség intézményi alapjai is sérülhetnek. Lehet, hogy ma nincs ilyen szándék ‑ legyünk jóakaratúak, és feltételezzük, hogy ma nincs ilyen szándék ‑, de a jogalkotó felelőssége nemcsak a ma, hanem egyben a holnap is.
És végül: ez egy olyan törvénycsomag, amely több ezer ügyvédet, bírót, jogászt, gazdasági szereplőt érint, tehát elvárható lett volna, mi legalábbis úgy gondoljuk, egy széles körű társadalmi és szakmai egyeztetés, mielőtt ezt a törvényjavaslatot általános vitára idehozzák a tisztelt Ház elé. Ennek részleteiről azonban mi legalábbis keveset tudunk. A folyamat nem volt igazán átlátható, ami gyengítheti a módosítás tartalmi legitimitását is.
Tisztelt Országgyűlés! Összefoglalva: értjük és támogatjuk a polgári törvénykönyv gyakorlati tapasztalatainak a beépítését; fontosnak tartjuk az ügyvédi letétek átláthatóságát és biztonságának növelését; ugyanakkor úgy látjuk, hogy a törvényjavaslat nem teljesíti az Alkotmánybíróság valódi garanciális elvárását, nem rendezi megnyugtató módon az ügyfelek kártalanításának biztosítói hátterét. Ezért a Demokratikus Koalíció részéről azt mondjuk, hogy ez a javaslat egy fél lépés a jó irányba ‑ nem egy egész, de egy fél, ezt el kell ismerni ‑, de nem az a garanciális szintű rendezés, amit az Alkotmánybíróság elvárt volna, és amit az ügyfelek a saját pénzüket és nyilvánvalóan tulajdonukat féltve szintén joggal várnak el tőlünk, döntéshozóktól.
Ha a kormány valóban komolyan gondolja az ügyfelek tulajdonhoz való jogának a védelmét és az ügyvédi letétek teljes körű garanciális biztosítását, akkor mi, legalábbis a Demokratikus Koalíció részéről készen állunk egy olyan módosító indítványra, amely a biztosítói felelősséget is egyértelműen alkotmányos szinten rendezi. Szerintem gondolkodjunk el erről. Köszönöm szépen a figyelmet, elnök úr.
HivatkozásJSON
karzat: Barkóczi Balázs — 2025-11-20, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/178-124.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-178-124,
title = {Barkóczi Balázs — 2025-11-20, felszólalás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/178-124.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}