Nacsa Lőrinc (KDNP)

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő törvényjavaslat számos módosítást vezetne be a polgári törvénykönyv és egyéb ehhez kapcsolódó törvények esetében. A ma hatályos, megújult polgári törvénykönyvet 2013-ban fogadta el az Országgyűlés, több mint tíz éve, az azóta eltelt időszak, a Ptk. alkalmazása során szerzett tapasztalatok megmutatták, hogy egyes helyeken szükségessé vált a Ptk. pontosítása, az esetleges gyakorlati problémák kiküszöbölése érdekében.

Három-négy módosítást emelnék ki. Államtitkár úr részletesen elmondta a módosítás irányait. A jogi személyeket érintő módosítások a pontosítások mellett a jogszabályi előírások konzekvens alkalmazását segítik elő, így annak érdekében, hogy megkönnyítse a tényleges vállalatcsoportra vonatkozó szabályok alkalmazását, a törvényjavaslat tisztázza a jogi érdekeltek körét, valamint kiegészíti az átalakulás során megváltozó tagi helytállási kötelezettség felelősségi szabályait is. A pótbefizetések tekintetében, amelyek a közelmúltban váltak általános társasági jogi intézménnyé, néhány általános érvényű rendelkezést a gazdasági társaságok közös szabályává tesz, valamint beiktat egy új kisebbségvédelmi normát is azzal, hogy az elrendelni kívánt pótbefizetéshez valamennyi részvényes egyhangú döntése szükséges.

A javaslattervezet felülvizsgálja a jelenleg hatályos törvényt az öröklési jog egyes rendelkezései esetén, így a szerzőképesség hiánya kiesési okká válik az öröklésből. A közjegyzőnél letett írásbeli magánvégrendelet érvényességét is pontosítja. A több lapból álló végrendelet esetében felmentést ad a tanúk alkalmazásának kötelezettsége alól, valamint kitér az öröklési szerződés megszűnésére és az ági öröklésre annak érdekében, hogy az esetleges jogviták a jövőben elkerülhetőek legyenek.

A törvényjavaslat elfogadása esetén maga után vonná az ügyvédi tevékenységről szóló törvény módosítását is annak érdekében, hogy a letétkezelési rendszer megbízhatóságát biztosító garanciák tovább erősödjenek. A javaslat érinti az ügyvédi letétkezelésre vonatkozó szabályozást is. Az átláthatóság növelése érdekében kötelezővé válik a jövőben a letétenkénti elkülönült alszámlás letétkezelés. Ez a lépés kiemelten fontos az Alkotmánybíróság 17/2024. számú határozata alapján, mely az ügyvédi letétek kifizetésének garantálása körében a jogszabályalkotás elmulasztásából fakadó alaptörvény-ellenességet állapított meg.

Ebből kifolyólag indokolttá vált az ügyvédi letét törvényi fogalmának pontosítása. Mi volt a mi célunk? A letétkezelés biztonságának erősítése és az ügyféli bizalom erősítése. Ennek érdekében a jövőben megszűnik a gyűjtőszámlás letétkezelési gyakorlat. Ez alól a költségletétek képeznek kivételt csak, míg a teljesítési és őrzési letétek esetében kötelezővé válik a letétenkénti önálló alszámla nyitása. Így a letétkezelés átláthatóbb lesz, és az ügyfél által is könnyebben, sokkal könnyebben ellenőrizhető. A fennálló igények kielégítése miatt fennmarad az a gyakorlat, hogy az ügyvéd a letétbe vett összeget letétkezelési célra szolgáló betéti számlán kezelje, azt lekösse, ugyanakkor a banki kockázatokról és az OBA által biztosított kártalanítási fedezetről tájékoztatnia kell az ügyfelét. Ezen túl az állampapír-vásárlás nem jelent majd a letét céljával ellentétes hasznosítást, amennyiben az garantálja a névérték visszafizetését.

A Magyar Ügyvédi Kamara elnökének javaslata alapján a jövőben ügyvédi tevékenységnek minősülne az ügyvéd által készített elektronikus okiratokról történő hiteles papíralapú másolat készítése, valamint a kiegészítő tevékenységek listája bővülne az oktatói tevékenységgel is.

Mindezek fényében elmondható, hogy a Ptk. mostani módosításai hozzájárulnának annak hatékonyabb gyakorlati alkalmazásához, így a KDNP-frakció támogatja az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Köszönöm a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)