Kósa Lajos (Fidesz)

KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársak! Az előttünk fekvő törvényjavaslat tulajdonképpen azt a problémát orvosolja, hogy a tavaszi törvénymódosításkor nem a nemzetiségi, hanem a magyar utónévjegyzékkel kapcsolatos feladatokat jól körülírtuk, de a nemzetiségi önkormányzatok esetében nem volt arra lehetőség, és nem is adtuk meg azt a jogot nekik, hogy úgymond, felülvizsgálják az utónévkincsüket. Ami azt jelenti egyébként, hogy ők nemcsak felvenni tudnak, hanem törölni is tudnak az utónévjegyzékükből, amit aztán később egyébként a többségi utónevekre jellemző eljárásrendben a kulturális miniszter rendeletben meg tud jeleníteni. Most ezt a hiátust pótoljuk tulajdonképpen ezzel.

Egyébként én ezt fontosnak tartom, és ezért kértem szót. Azt szeretném hangsúlyozni, hogy ezzel a nemzetiségi és etnikai kisebbségek utónévvel kapcsolatos feladatai teljes egészében ugyanazt a státuszt, eljárást bírják, mint a többségi névjegyzék esetében, tehát nincs különbség. Ezt én rendkívül fontosnak tartom, ezért kezdeményeztem az elnök úrnál, hogy amennyiben ezen kérdés körül konszenzus alakul ki, tehát mindegyik nemzetiségi és etnikai kisebbség azt mondja, hogy ezt csináljuk meg, akkor természetesen erre nyitottak vagyunk, de az a helyes, ha ők maguk terjesztik elő, mert nem kell fogni a kezüket a nemzetiségeknek ilyen kérdésekben. Tehát ez teljesen rendben van szerintem, és ezt jó, ha hangsúlyozzuk, hogy nem egyszerűen támogatjuk, hanem kezdeményeztük is ezt a javaslatot. Külön köszönöm, hogy mindenki, tehát a nemzetiségek és az etnikai kisebbségek, mindenki mellé állt.

Ugyanakkor a vita során, mert ez mindig így szokott lenni, persze felvetődik még ezer más kérdés. Ezeket itt nem tudjuk most mind megoldani, mégpedig azért nem, mert egész egyszerűen le kell egyeztetni ezt a közigazgatási kérdésekért felelős minisztérium embereivel, mert egy sor olyan eljárási kérdést vet fel, aminek a megoldása egyáltalán nem könnyű. Ugyanakkor, ha már belekezdtünk ennek az egész utónévjegyzéknek a rendezésébe, akkor helyes, ha ebben a ciklusban vagy ebben a törvénykezési szakban ezt teljessé tesszük.

Úgyhogy én csak annyit szeretnék mondani, hogy most már normál eljárásban nem tudunk előterjeszteni javaslatot, tehát ez az utolsó dátum szerinti pillanatban jött be, tavasszal pedig lesz két hét az ülésszak, mert választás van, tehát meglehetősen rövid, de mindenképpen szeretném azt vállalni, hogy az új parlamenti ciklusban ezt kezdeményezzük valamilyen formában, mármint azoknak a kérdéseknek a megoldását, amit most Ritter úr vetett fel.

Illetőleg még egyéb nyitott kérdések is vannak. Most csak egy problémára szeretnék utalni, ami szintén megoldásra vár, hogy az utónévjegyzék esetében nem lehet olyan utónevet adni valakinek, ami a személyiségét sérti, veszélyezteti a személyiségfejlődését ‑ főleg gyerekkorban ‑ és a többi. Tudnék erre rossz meg még rosszabb példákat mondani, most ezt nem teszem. Viszont a probléma az, hogy azt a kérdést nem vizsgáljuk egyáltalán az anyakönyvvezetésnél, hogy sajnos vannak olyan névpárosítások, amelyek egy teljesen normális családnevet egy olyan utónévvel párosítanak, amiből aztán nagyon mókás kihallások is jöhetnek, teljesen mókásak meg brutálisak is. És akkor el tudjuk képzelni, hogy mondjuk egy Végh Béla névvel mit lehet kalandozni, mondjuk, óvodáskorban a szegény gyereknek, és ennél még durvábbak is vannak. Úgyhogy ezt még nézni kellene.

Illetőleg az a probléma is felvetődött megint a vezetéknevek helyesírásánál, illetőleg a magyar nyelv helyesírási szabályainak alkalmazásánál, hogy sajnos néhány alkalmazás esetében a nemzetiségi családneveket olyan mértékben eltorzították, ami már bántó. Erre is tudnék példákat mondani. Úgyhogy ezeket szeretnénk rendezni, de ehhez viszont ki kell találni egy olyan eljárásrendet, amiben egyébként ott van a gyerek, az anyakönyvvezető, ott van a családnév, az adni szándékozott keresztnév, és valakinek pillanatok alatt el kell döntenie, hogy ez stimmel‑e, vagy sem, mert ezt még nem találtuk ki.

Vannak jó megoldások, például az előzetes nyilatkozat, hogy milyen névvel szeretnénk a gyereket. Általában a szülők, amikor közeledik a gyermekáldás, akkor már nagyjából sejtik, hogy milyen neveket adhatnak, és akkor lehet erről konzultálni. Tehát vannak jó megoldások, csak szeretném Ritter képviselőtársamat megnyugtatni, hogy foglalkozunk ezzel, csak nem akartuk ezt a kérdést nyitva hagyni. Tehát mindenképpen vissza fogunk térni azokra a problémákra meg az egyebekre is, amelyeket ön említett. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)