Dr. Nagy István (Fidesz)

DR. NAGY ISTVÁN agrárminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Akik figyelemmel kísérik és szívükön viselik a magyar agrárium ügyét, egyszersmind érzékelik a rohamosan átalakuló világunk kihívásait, azok számára nem hat meglepetésként, hogy a mostani törvényalkotási ciklusban újfent időszerűvé vált az agrárágazat vonatkozásában egy átfogó törvénymódosítás összeállítása. Ezt a munkát az Agrárminisztérium elvégezte, amelynek eredménye a tisztelt Ház előtt fekvő, az agrárminiszter feladatkörét érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, amely több mint egy tucat törvény módosítását irányozza elő.

A benyújtott javaslat fő célkitűzése, hogy az érintett törvényekbe beépítse mindazokat a változásokat, amelyek kidolgozása az elmúlt időszak jogalkalmazása során összegyűlt tapasztalatok alapján vált indokolttá. Ezen törvénymódosító csomag legfontosabb elemeiről szeretnék most önöknek néhány áttekintést nyújtani.

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény módosításai közül meghatározó elem, hogy a gyakorlatban előforduló jogértelmezési bizonytalanságok, valamint a párhuzamos haszonbérleti jogviszonyok lehetőségének kiküszöbölése érdekében egyértelmű rendelkezés fogja kimondani, hogy egy adott vadászterület vadászati jogára vonatkozóan kizárólag egy haszonbérleti szerződés köthető érvényesen. Továbbá ez a szabály irányadó a vadaskert alhaszonbérbe adása esetén is.

A zárttéri vadtartó létesítmények rendezett működtetése érdekében a jelen módosítás e létesítmények engedélye visszavonásának eseteit is részletesen szabályozza, orvosolva ezzel a jelenlegi rendelkezések eddigi hiányosságait.

Mindemellett világos szabályozás fogja rendezni azt a helyzetet, amikor a zárttéri vadtartó létesítmény vadászatra jogosultja a felszámolással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti. Azaz egyértelműen előírásra kerül, hogy ilyen esetben szükségszerűen minden költség és minden felelősség azt a vadászatra jogosultat terheli, aki a felszámolási kötelezettségeit nem teljesítette.

A visszatérő madárinfluenza és az évtizedek óta nem látott száj- és körömfájás év eleji megjelenése miatt a kormány fokozott figyelmet fordít a hazai állatállományra és annak biztonsága megóvására. Ennek érdekében a vadászterületen létesítendő tartós telepítésű kerítések engedélyezésére vonatkozó szabályozásban is speciális rendelkezésekre van szükség, ha a kerítést az állattartó telephez vagy annak legelőjéhez tartozóan létesítik. A törvényjavaslat ez irányú részletszabályai a járványvédelmi szempontok fokozottabb érvényesülését fogják megkönnyíteni a jövőbeni engedélyezési eljárásokban.

A javaslat alapján az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyásának szabályai is módosulnak azzal a céllal, hogy a vadászati hatóság ne kizárólag a populációra vonatkozó paramétereket vegye figyelembe a terv jóváhagyásakor, hanem a vadállomány környezeti hatásait is értékelje. Tekintettel arra, hogy az állomány túlszaporodása jelentős hatást gyakorolhat az erdőfelújításokra, védett növényfajokra és az élőhelyek biodiverzitására is, így ezen hatások figyelmen kívül hagyása hosszú távon nagyon negatív következményekkel járna. Ezért a kormány célja, hogy az ökológiai egyensúly megőrzését elősegítse, egyszersmind a természetvédelmi érdekek és a vadgazdálkodási ágazat közötti lehetséges konfliktusokat is csökkentse a jövőben.

Az az iram, amit a digitális vívmányok térnyerése diktál, a közelmúltban megkerülhetetlenné tette az elektronikus vadászati napló és a teríték-nyilvántartás szabályainak lefektetését. Igazodva azonban a vadászati szezon márciustól februárig tartó időszakához, az ide vonatkozó új rendelkezések alkalmazását egy átmeneti szabály beépítésével elegendő csak 2026. március 1-jével megkezdeni.

Korlátozottan rendelkezésre álló természeti kincsként a vizeink, vízkészleteink megóvása prioritást élvez a kormányzati cselekvések sorában. Emiatt is a vízkészlet ‑ elválaszthatatlan egységet képezve a termőfölddel ‑ Magyarországon alkotmányos védelmet élvez. Figyelemmel erre, és szembesülve a ténnyel, hogy időjárásunkban növekszik a vízhiányos, aszályos időszakok gyakorisága, a vízmegtartás kérdését a termőföldre ‑ mint korlátozottan rendelkezésre álló természeti erőforrásra ‑ vonatkozó előírásokkal összhangban, törvényi szinten szükséges rendezni. A termőföld védelméről szóló törvény módosítása keretében ezért a törvényjavaslat több, a mezőgazdasági vízellátás hatékonyságának növelésére vonatkozó rendelkezést is tartalmaz. A legfontosabb, hogy a vízkivételt biztosító és a mezőgazdasági vízellátást, öntözést szolgáló vízi létesítmények és a hozzájuk kapcsolódó műtárgyak létesítése esetében a termőföld-igénybevétel földvédelmi szempontból megkülönböztetett elbírálás alá fog esni, ami meghatározott esetekben magába foglalja az ingatlanügyi hatósági engedély alóli mentességet is. Ez kiemelten a csapadékvíz összegyűjtésére szolgáló víztározók építése, üzemeltetése, valamint bővítése során jelent majd könnyítést és ösztönzést az érintetteknek.

A földforgalmi szabályozás módosítása folytatja az elmúlt éveknek azt az ambiciózus kormányzati törekvését, amely a földforgalmi előírások egyszerűsítésére és gyorsítására irányul. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény, illetve az e törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény módosítása ‑ igazodva ahhoz a világszerte tapasztalható tendenciához, hogy az állam és az állampolgár kapcsolata egyre inkább a digitális térbe helyeződik át ‑ azt célozza meg, hogy a földforgalmi szabályozásban is lendületet kapjon a digitális felületek és szolgáltatások kialakítása.

(9.40)

Ezért a konkrét módosítás értelmében a földeket érintő adásvételi és haszonbérleti szerződések közlésére, valamint az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása esetén az elfogadó nyilatkozat megtételére a jövőben már nem a települési jegyzők bevonásával kerül sor, hanem közvetlenül az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszeren keresztül, azaz elektronikus úton. Összegezve: ezzel jelentős lépést teszünk az adminisztrációs terhek csökkentésére irányuló erőfeszítések sorában.

Jóllehet a rizstermesztés a hazai mezőgazdasági termelés egy speciális divíziójának tekinthető, a földforgalomról szóló törvények módosításai a rizstelepekre mint ezen ágazat alapegységeire vonatkozólag is előremutató kiegészítéseket fogalmaznak meg.

Végezetül: a földforgalmi szabályozás keretében a módosítás egy speciális rendelkezést is bevezet arra az esetre, ha állatjárványügyi veszély megfékezése érdekében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által elrendelt állatleölést kellett végrehajtani. A törvényjavaslat értelmében az állatállomány létszámának átmeneti jelentős csökkenése nem fogja az állattartók esetében a rájuk vonatkozó kedvezményes birtokmaximumra meghatározott előírások alkalmazhatatlanná válását eredményezni -nagyon fontos kiegészítése ez ennek a törvénynek.

A Nemzeti Földalapról szóló törvény jelenleg lehetőségként rendelkezik arról, hogy a bevett egyházak számára a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet oktatási, hitéleti és szociális feladatok ellátása érdekében térítésmentesen tulajdonba vagy vagyonkezelésbe adható. A helyi közösségek fejlődésének elősegítése érdekében a kormány úgy döntött, hogy ezt a lehetőséget a törvényjavaslat módosítása által kiterjeszti. A jövőben tehát az illetékes önkormányzattól átvállalt feladatként temető létesítésére, bővítésére vagy üzemeltetésére is átadható lesz földrészlet a bevett egyházak számára, ami magától értetődően az önkormányzati feladatoptimalizálás lehetőségeit is szélesíteni fogja tudni.

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület tevékenységével érintett egyes állami tulajdonú ingatlanok vagyonkezelésének rendezéséről szóló törvény módosítása egyes ingatlanok tulajdonjogának a Gyermekmentő Szolgálat részére történő átruházását szolgálja. A vagyonjuttatás az egyesület közérdekű tevékenységét, közfeladat-ellátását segíti elő. A kormányzat szándéka, hogy a hátrányos helyzetű, sérült, illetve beteg gyermekek fejlesztésével összefüggő állami feladatellátás az egyesület közreműködésével hatékonyabban mozdíthassa elő az érintett gyermekek táboroztatását, környezetvédelmi szemléletformálását, valamint a lovas parasport fejlesztését.

Tisztelt Ház! Annak tudatában, hogy a kutatás-fejlesztés milyen jelentős súllyal esik latba a XXI. század gazdaságszervezésében, a kormány elkötelezett, hogy az ilyen típusú ráfordítások a halgazdálkodás területén belül is fokozottabb szerephez jussanak. Ebbe az irányba tett lépése a törvényjavaslatnak, hogy a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény kiegészítése alapján a Halgazdálkodási és Vízi Ökológiai Kutatóintézet tevékenységének megalapozása érdekében a magyar halgazdálkodási operatív program plusz kutatásra és fejlesztésre fordítható forrásai lehívhatók legyenek.

Minőségi innovációként tekinthetünk a halgazdálkodási törvény azon módosításaira is, amelyek a horgászokmányok digitalizációjában megkezdett folyamat továbbvitelét szolgálják. Miközben a papíralapú fogási napló választási lehetőségének fenntartása továbbra is indokolt, alternatívaként bevezetésre kerül az elektronikus fogási napló használatának lehetősége a már 2023-ban bevezetett HORGÁSZ applikáció segítségével. Arról, hogy milyen típusú naplót szeretne valaki használni, szabadon dönthet a fogási naplót kiváltó személy, azonban a hatósági ellenőrzés integritásának fenntartása érdekében az éven belüli típusváltásra nem lesz mód.

Nem utolsósorban a halgazdálkodási hatóságok hatékony és szakszerű feladatellátása is fellendülhet azáltal, hogy az ágazati nyilvántartások összekapcsolásával a törvénymódosítás alapján a halgazdálkodási létesítményeken belül világosan elkülöníthetők lesznek a haltartó tenyészetek. Ez egyúttal a halgazdálkodási vízterületek hasznosítása és védelme szempontjából is hatékonyabb és kevesebb adminisztrációval járó intézkedések meghatározásához és meghozásához fog elvezetni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen a felsorolt konkrétumok mellett a javaslat több törvényt érintően még számos, kifejezetten a jogrendszeren belüli koherencia megteremtését célzó forgalmi és fogalmi helyesbítést tartalmazó, illetve az egységes jogalkalmazás zökkenőmentességét biztosító módosítást is tartalmaz. A teljesség igénye nélkül e körben említhető a szőlészetről és borászatról szóló törvény, az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény vagy éppen az agrártermékek eredetvédelméről szóló törvény, amely utóbbi esetében a módosítás célja az időközben megváltozott európai uniós előírásokkal való szabályozási összhang megteremtése volt.

Tisztelt Ház! Hadd emlékeztessem végezetül önöket arra, hogy az előttünk fekvő, az agrárminiszter feladatkörét érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslatnak mind az apróbb jogtechnikai korrekciói, mind a részletesebben is kifejtett nagyobb horderejű módosításai a magyar agrárium karakterének erősítését és versenyképességét hivatottak előmozdítani.

Befejezésképpen köszönöm, hogy ezekkel a gondolatokkal megvilágíthattam az előttünk fekvő törvénymódosítási csomag hátterét és fontosságát. Kérem önöket, hogy az előbb elmondottakat szem előtt tartva folytassák majd le a törvényjavaslat vitáját, ahol szükségesnek látják, javító szándékú ötleteikkel, javaslataikkal segítsék elő a további pontosítását, végül pedig szavazataikkal támogassák annak elfogadását. Köszönöm szíves figyelmüket, köszönöm, hogy meghallgattak. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)