Bánki Erik (Fidesz)

BÁNKI ERIK, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja ‑ ahogy azt az imént miniszterhelyettes úr is elmondta ‑, hogy az állami építési beruházások esetében azon gazdasági társaságok és kapcsolt vállalkozásaik, amelyek ezen beruházások tekintetében a közbeszerzési szerződéseket súlyosan megszegik, és jótállási kötelezettségüknek nem tesznek eleget, ne lehessenek sem fővállalkozók, sem alvállalkozók, sem pedig erőforrást biztosító szervezetek.

Vannak bizonyos feltételek az állami beruházásoknál, amelyeket bizony minden pályázónak és minden kivitelezőnek be kell tartania. A változtatás nagyon helyesen már a folyamatban lévő közbeszerzésekre is vonatkozna, és előírná, hogy csak azok a vállalkozások vehetnek részt állami építési beruházásokban, amelyek folyamatosan eleget tesznek jótállási kötelezettségeiknek.

A mostani példa, a Strabag negatív példája felhívta a figyelmet arra, hogy milyen súlyos következményei lehetnek annak, ha egy nagyvállalkozó, egy kivitelező nem tartja be az építés során azokat a feltételeket, amelyek a megfelelő műszaki állapot kialakításához szükségesek lennének, majd miután kiderül, hogy ezt nem megfelelő módon építette meg, vonakodik a jótállásnak megfelelni, és kijavítani ezeket a hibákat.

Mint ismeretes, még 2021-ben 180 milliárd forintos költségvetéssel adták át az M30-as autópálya Miskolc feletti, Kassa és a szlovák határ felé vezető 57 kilométeres szakaszát. Miskolc és Szikszó között azonban az út egy 150 méteres szakaszon megcsúszott, így az autópálya egyik részét már két és fél évvel az átadás után le kellett zárni 2024 február végén. Idén februárban a Strabag megkezdte ugyan a javítást, amely 4-5 milliárd forintba kerül a hírek szerint. Lázár János építési és közlekedési miniszter úr október 31-ét határozta meg a hibák kijavítására és az érintett autópálya-szakasz újabb átadására vonatkozóan, a Strabag azonban, mint látjuk, még mindig nem készült el ezekkel a munkákkal, csúszásban van, és nem tudjuk, hogy egyáltalán mikorra fogja tudni befejezni ezeknek a hibáknak a kijavítását.

Minden felelősség egyértelműen a kivitelezőt terheli, hiszen ahogy az a Gazdasági Bizottság ülésén is elhangzott Lázár János miniszter úrtól mint a törvényjavaslat egyik benyújtójától, nemcsak a kivitelezést végezte a Strabag ezen az autópálya-szakaszon, hanem magát a tervezést is. Tehát magyarul: minden körülménnyel pontosan tisztában volt a tervezés során, tudta, hogy milyen kockázatokat rejt magában ez a beruházás, mégsem mondta azt, hogy az a technológia, amellyel a kiírás történt, nem megfelelő, abban változtatás kellene, hanem megcsinálta a kivitelezést hibásan, így egyértelműen őt terheli a felelősség azért, hogy ez az autópálya-szakasz most nem működik.

Tisztelt Ház! 2010 óta elkötelezetten dolgozunk a modern, gyors és biztonságos közlekedés alapjainak, a magyar út- és vasúthálózat korszerűsítésének megvalósításán. Hiszünk abban, hogy egy ország versenyképességét nem csupán az adók, a gazdasági szabályozás vagy az oktatás határozza meg, hanem az is, hogy a választópolgárok, a vállalkozások és a termékek milyen gyorsan és milyen biztonsággal tudnak eljutni az ország területén egyik helyről a másikra.

Nézzük az eredményeket, amiket 2010 óta elértünk! 2010-ben mindösszesen három autópálya érte el az országhatárt ‑ ez ma már 10 autópályára vonatkozik. 2010-ben kevesebb mint 1300 kilométernyi gyorsforgalmi út volt Magyarországon, ma pedig a hosszuk meghaladja az 1900 kilométert. Magyarországon az elmúlt 15 évben annyi autópálya és autóút épült, amennyivel a hazai gyorsforgalmi úthálózat lakosságarányosan mára eléri a legfejlettebb nyugati országok szintjét. Az ellenzéki képviselőtársaimnak, különösen a baloldali képviselőknek szeretném felhívni a figyelmét, akik a „bezzeg Románia” ideidézését gyakran hozzák, hogy Románia mennyivel jár Magyarország előtt, ami természetesen hazugság. Nézzük meg a gyorsforgalmi út- és az autópálya-építéseket! Lakosságarányosan Magyarországon 3,5-szer annyi autópálya van, tisztelt képviselőtársaim, mint például Romániában.

2010 óta mintegy 4200 milliárd forintot fordítottunk közútfejlesztési beruházásokra. A gyorsforgalmi útszakasz hossza, ahogy említettem, már közelíti a 2000 kilométert, ezenbelül 740 kilométer gyorsforgalmi út épült vagy bővült, mintegy 1000 kilométernyi főutat fejlesztettek, emellett 240 kilométernyi csomópont, híd, illetve alsóbbrendű út fejlesztése valósult meg.

És hogy ne csak a közutakról beszéljünk, tisztelt képviselőtársaim, 2010 óta több mint 2000 kilométernyi kerékpárút épült vagy újult meg Magyarországon. Azt gondolom, hogy erre a teljesítményre méltán lehetnek büszkék a Fidesz és a KDNP képviselői.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalásként azt szeretném mondani önöknek, hogy ez a törvényjavaslat minden elemében támogatott a Fidesz-frakció részéről. Köszönöm képviselőtársaimnak, hogy benyújtották ezt a javaslatot. Érdemes lenne megfontolni majd ‑ ez már egy későbbi vita tárgya lesz ‑, hogy amellett, hogy példát mutatunk az állami beruházásokból való kizárással azoknál a vállalkozásoknál, amelyek nem teljesítik a jótállási kötelezettségeiket, javaslom, hogy bizonyos értékhatárral akár a magánberuházások esetében nem teljesítő cégeket is zárjuk ki a közbeszerzések hatálya alól, és próbáljuk ezzel védeni minden hazai vállalkozás és minden magyar állampolgár érdekeit. Támogatjuk tehát a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet, tisztelt képviselőtársaim. (Taps a kormánypártok soraiban.)