Steiner Attila

STEINER ATTILA energiaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr, és köszönöm szépen a hozzászólásokat, és engedjék meg, hogy részletesen válaszoljak azokra, annak ellenére, hogy amúgy Barkóczi képviselő úr és Tordai képviselő úr már nem tartózkodik a teremben, de annyi mindent mondtak, hogy muszáj lesz tételesen kommentálnom, illetve bizonyos állításokat cáfolnom.

Barkóczi képviselő úr egy új függőséget vizionál: teljesen gyarmatosítják a külföldi erők Magyarországot a magyar energiapolitika esetében. Nem tudom, hogy a DK milyen energiaellátást képzel el Magyarország számára, hogy képzeli el a diverzifikáció kérdését, mert én azt gondolom, hogy a több lábon állás jó dolog. Az, hogy itt egy erőművi technológián gondolkodunk, ami nagyon ígéretes, az egész világ most erre fókuszál, hogy ezt az erőművi technológiát hogyan lehet használni, és én azt gondolom, ennek a folyamatnak Magyarország is részese kell legyen.

Ha megnézik magát a határozati javaslatot, egy elvi hozzájárulásról van szó ebben az esetben. Úgyhogy nem arról döntünk, hogy hol és mekkora erőmű fog épülni, hanem hogy egyáltalán ennek a munkának hogyan induljunk neki, mert ez egy nagyon ígéretes technológia. Egész Közép-Kelet-Európában minden ország ezzel a technológiával foglalkozik, nagyon sok előnye lehet ennek a technológiának. Amiről ez a törvényjavaslat szól, az alapvetően egy típusengedély. Ez nem arról szól, hogy már holnap itt a szomszédban letelepítek egy ilyen erőművet. Többfajta technológia versenyzik egymással, és ki kell használni ennek a versenynek az előnyeit, és meg kell nézni, hogy ezek közül a típusok közül melyik az, amelyik a magyar energetikai hálózatba beleilleszthető. Erről szól az engedély.

Javaslom Barkóczi képviselő úrnak és Tordai képviselő úrnak is, hogy olvassa el az egész atomtörvényt, ugyanis abban benne van, hogy telephely-engedélyezés. Az egy teljesen külön engedélyezési folyamat, azt nem húzzuk át. Ez most egy telephelytől független típusengedély, hogy ez a típusú SMR-technológia, amit még kevésbé ismerünk, alkalmazható‑e Magyarországon. Lehet, hogy az fog kijönni, hogy nem, és akkor lehet, hogy jön majd egy másik szállító, és ő is bead egy engedélykérelmet, és lehet, hogy az igen. Úgyhogy itt még több technológia versenyben van, de alapvetően egy típusengedélynek a lehetőségét vezetjük be, mert ezek nem hagyományos atomerőművek, hanem ez egy új technológia, és pont ezért szeretnénk azt, hogy ez is kellő alapossággal meg legyen vizsgálva.

Nem rohanunk előre sehova. Pont akkor rohannánk előre, ha a régi eljárásrendet használtuk volna, mert akkor már arról menne a vita, hogy hol, mekkora, milyen technológiájú erőművet telepítünk. Nem erről van szó. Megnézzük, hogy egyáltalán melyik típus, ami a magyar, illetve az európai uniós biztonsági előírásoknak megfelelő technológia. Itt van egy egészséges verseny, és itt amúgy az amerikai technológiák ‑ igenis van több technológia ‑ elég versenyképesnek tűnnek. Nem csoda, ugyanis az Egyesült Államokban van a legtöbb atomreaktor a világon, egy nukleáris nagyhatalomról beszélünk. Én azt gondolom, ha Románia, Csehország, Szlovákia, Lengyelország vizsgálja ezeket a technológiákat, akkor meg majd azért kapjuk a kritikát, hogy mi miért nem vizsgáltuk. Itt a lehetőség most, hogy megvizsgáljuk.

Az eladósodás. Itt is nem tudom, hogy milyen dimenziókról beszél Barkóczi képviselő úr. Van körülbelül 15 ezer megawattnyi erőművi kapacitás Magyarországon, most arról beszélünk, hogy mondjuk, SMR-technológiából pár darabot letelepítsünk. SMR-technológia egyébként a 77 megawattos NuScale-reaktor is, ha abból letelepítünk, mondjuk, ötöt, akkor ott vagyunk 3000-3500 megawattnál, és én azt gondolom, az nem jelenti azt, hogy akkor teljes mértékben eladósítjuk az országot. Ez egy kis szelete a magyar energiamixnek, a magyar villamosenergia-mixnek.

Közben építünk erőműveket, akkor azzal is eladósítjuk Magyarországot, merthogy építünk erőművet. Erőművekre pedig szükség van, mert közben áramot fogyasztunk, és nemcsak a nagy gyárak fogyasztanak több áramot, hanem egy elektrifikáció folyik. Egyre több elektromos autó van a magyar utakon. Több mint százezer ilyen autó van Magyarországon, ezek villannyal működnek értelemszerűen. Eddig üzemanyaggal működtek, most villannyal működnek, akkor ehhez valahonnan villamos energia kell. De ugyanúgy egy hőszivattyú. Egyre több hőszivattyú van Magyarországon, ezek is gáz helyett villanyt használnak fel, persze, hogy kell hozzá villamos energia.

Én azt gondolom, hogy az energiaszuverenitás szempontjából sokkal jobb, ha villamos energiát fogyasztunk, mert azt itt helyben meg tudjuk termelni, nem több ezer kilométerről kell idehozni. Úgyhogy én nem gondolom azt, hogy az elektrifikáció egy rossz irány, szerintem egy jó irány, de értelemszerűen nem az egyedüli irány, más folyamatok mellett egy energiaszuverenitást növelő irány.

Fölmerült a lakossági kontroll, hogy közelebb kerülhet a lakossághoz. Telephely-engedélyezési eljárások vannak. Ez arról semmit nem mond, az ugyanúgy létezik, az ugyanúgy le lesz folytatva. Nemcsak egyszer, egyik pillanatról a másikra gombaként fog kinőni egy ilyen SMR-technológia, hanem ott lesz egy telephely-engedélyeztetés, nagyon komolyan meg lesz vizsgálva, hogy egyáltalán lehet‑e, mik ezek a biztonsági zónák és a többi, ezt nem fogjuk annulálni ezzel. Sőt, én azt gondolom, hogy sokkal több lesz, és sokkal alaposabb lesz ez az eljárás, mert több eljárásban meg tudjuk vizsgálni ezeket az új technológiákat. Amúgy nagyon sok ilyen új technológiában már nem aktív biztonsági rendszerek vannak, hanem passzívak. Ez azt jelenti, hogy semmilyen emberi beavatkozás nem kell, így kvázi a nukleáris baleset esélye minimális. Én azt gondolom, ez egy jó hír, hogy egyre biztonságosabb technológiák vannak, de természetesen ezt majd a hivatal megvizsgálja, és ha a hivatal úgy látja, hogy a legszigorúbb követelményeknek megfelel, akkor fog csak jóváhagyást adni ezekre a technológiákra.

Úgyhogy én azt gondolom, hogy pont az ellenkezője van, mint amit Barkóczi képviselő úr mondott, erősebb hatósági kontroll van. Igen, ez egy új technológia, pont ezért is indokolt az erősebb hatósági kontroll. Nem húzunk ki semmilyen más engedélyt, hanem itt most egy általános típusengedélynek az eljárását vezetjük be, és én azt gondolom, ez egy prudens megoldás.

Tordai képviselő úr is nagyon sok mindent mondott, sok állítását akár a fake news kategóriába is sorolhatnám; én legalább hatot jegyeztem fel itt a felszólalása kapcsán. Tordai képviselő úr szerint energiaválság van Magyarországon, 60 százalékos az energiaimport, de 28 százalék biztos. Ehhez képest ezen a nyáron 15 százalék volt a villamosenergia-importunk.

(17.10)

Soha nem volt az utóbbi években ilyen jó számunk, mint most, és a tendencia csökken. Pont akkor lenne energiaválság, ha azt mind megvalósítanánk, amit Tordai képviselő úr mond. Ebben a teremben sem ülnénk most ‑ mert most épp nem süt a nap, akkor itt nem lenne világítás meg fűtés sem ‑, ha az mind megvalósulna, amit Tordai képviselő úr mond.

Az, hogy nem teszünk semmit a megújuló energia elterjedéséért, nem igaz. Napelemekben világelsők vagyunk, több mint 8000 megawattnyi napelemes kapacitásunk van.

A szélenergia tekintetében nem teszünk semmit. Képviselő úr elaludt, ugyanis pár hete itt voltam a parlamentben, és pontosan elmondtam, hogy hogyan módosítjuk a szélszabályozást annak érdekében, hogy még több szélerőmű tudjon Magyarországon létesülni. Tordai képviselő úr nem volt sehol ezen a vitán. Pont most nyitjuk meg a szélenergia esetében a nagyobb teret, mert már most odaértünk, hogy napelemekből már elértük azt a kapacitást, ami fontos, hogy energiaszuverenitás szempontjából Magyarországon már elérhető legyen, és ezt szépen ki tudja egészíteni a szélerőmű.

Hogy a Westinghouse-zal SMR-szerződést kötöttünk 3000 megawatt tekintetében, ez szintén egy fake news. Semmilyen ilyen szerződés nincsen. Keveredik nagyon sokszor a szerződés és az együttműködési megállapodás fogalma. Igen, együttműködési megállapodásokat több céggel is írtak már alá magyar cégek, de ez semmilyen szerződéses kötelmet nem jelent. Ez azt jelenti, hogy beszélgetnek arról, hogy milyen ez a technológia, nagyjából erről, és még bizonyos műszaki adatokat is megosztanak egymással. Semmilyen szerződést nem írtunk alá a Westinghouse tekintetében SMR-re, és főleg nem 3000 megawatt SMR telepítésére. Tordai képviselő úr azt mondta, hogy mindkettőre, a GE-re is aláírtunk, illetve a Westinghouse-ra is. Ez nem igaz.

Tíz darab, több darab. Miniszterelnök úr is kapott egy ilyen kérdést. Ez egy tól-ig határ, ilyen nagyságrendben gondolkodunk, de ez nem azt jelenti, hogy azonnal tíz darabot már le is fogunk telepíteni, hanem ezeket az engedélyeztetési eljárásokat szépen le fogjuk folytatni.

Az is fake news, hogy egy évre kötöttünk a Westinghouse-zal üzemanyag-szerződést. Nem igaz! Az üzemidő végéig érvényes ez az üzemanyag-szerződés, sőt még opcionálisan tovább is nyúlhat azon. A 2028-as évektől kezdődően kezdődik a szállítás. Azt a matematikát pedig, amit képviselő úr mondott mögötte, nem szeretném kommentálni.

Szintén fake news, hogy a Framatome 2029-től szállít. Tavaly bejelentettük, amikor a szerződést aláírtuk, hogy 2027-es szállítást vállalt a Framatome. Úgyhogy nem úgy van, hogy be fog előzni a Westinghouse, és majd jön a Framatome, hanem pont fordítva.

Szintén nem igaz az, hogy Paks II. nem rendelkezik engedélyekkel. Rendelkezik engedélyekkel. Amire utalhatott Tordai képviselő úr, az a versenyjogi jóváhagyással kapcsolatos bírósági döntés, amely megsemmisítette a versenyjogi döntést. A versenyjogi döntés az Európai Bizottság versenyjogi döntése. A bíróság nem azt mondta, hogy itt bármilyen illegális dolog történt, hanem azt mondta, hogy amikor az Európai Bizottság megvizsgálta ezeket az érveket, hogy összeegyeztethető‑e az uniós joggal ez az állami támogatás, amit nyújtunk a projekt tekintetében, ebben az eljárásban nem vizsgálta meg kellő alapossággal a közbeszerzési pontokat. Amúgy ezt egy más eljárásban megvizsgálta, de nem ebben az eljárásban vizsgálta meg. Emiatt semmisítette meg az Európai Bíróság az Európai Bizottság döntését. Úgyhogy az szintén nem igaz, hogy Paks II. nem rendelkezik engedélyekkel.

A geotermiával nem csinálunk semmit. Nem igaz! Az elmúlt években több mint száz darab geotermikus kutatási engedélyre vonatkozó kérelmet kaptunk. Ebből nagyon sok projekt elindult. Ebben már nagyon sok projektfejlesztés is történt. Ott van például a LEGO esete, akik már a saját hőellátásukat száz százalékban geotermikus kútból látják el, de emellett ott van még több mint száz projekt.

Itt is egyszerűsítettük az engedélyezési eljárásokat, illetve most fogunk kiírni több pályázatot is, hogy hogyan tudjuk pénzügyileg is segíteni a geotermikus energia elterjedését. Akkor nem lennénk Európában a top 5-ben a geotermia használatában, hogyha annyira nem tettünk volna semmit a geotermia esetében. Ez nem jelenti azt, hogy nem lehetne magasabb arányt elérni Magyarországon. Ezen fogunk dolgozni az elkövetkezendő időszakban.

Az, hogy okosmérők otthon tárolása, hát, javaslom Tordai képviselő úrnak, hogy kövesse a kormányzati támogatási programokat. A Napenergia Plusz program keretein belül 66 százalékos támogatást adunk napelemek, illetve lakossági tárolók telepítésére. Több mint 20 ezer ember élt ezzel a lehetőséggel.

Akkor áttérnék Szabadi képviselő úr hozzászólására. Itt szeretném megerősíteni azt, hogy én most alapvetően a Paks I.-ről tudok nyilatkozni, ugyanis a Paks II. atomerőmű szakmai felügyelete a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz tartozik. Pont az uniós előírás volt az, hogy szeparálni kell ezt az erőművet minden mástól, ezért született ez a döntés.

De a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítása kapcsán még nem maradtak le semmiről. Ez egy nagyon hosszú előkészítő munka, ami ott folyik. Még nincsenek meg a tervek. Most fogjuk a terveket összerakni annak érdekében, hogy a környezetvédelmi engedélyeztetésre be tudjuk nyújtani ezeket a terveket. Értelemszerűen a környezetvédelmi engedélyeztetésben van egy társadalmasítás, van egy társadalmi konzultáció, úgyhogy ezek a dokumentumok mind nyilvánosak lesznek, és ezekről egy társadalmi vita fog folyni az elkövetkezendő években. Ezek még nem történtek meg, mert még nem járunk ott. Ezeket meg kell tervezni, hogy mit szeretnénk. Ez a műszaki munka folyik, ennek az előkészülete folyik.

Abban teljesen igaza van, hogy az idő szorít, de nem 2030-ban áll le az atomerőmű első blokkja, hanem 2032-ben, és utána évente mindig egy-egy blokknak is lejár az üzemideje. Úgyhogy még plusz két évünk van az ön által elmondottakhoz, de ez azt jelenti, hogy egy nagyon feszes ütemben kell továbbhaladni.

Erről tájékoztatni fogjuk a közvéleményt, de egyelőre még nem járunk ott, hogy mik a műszaki megoldások, mi az, amihez környezetvédelmi engedélyt fogunk kérni, és mi az a tartalom, amivel majd az Atomenergia Hivatalhoz fogunk fordulni országos atomenergia hivatali jóváhagyáshoz, hogy ez megtörténhessen, és hány évre kap üzemidő-hosszabbítást az erőmű. Ez a hatóság döntése lesz az elérhető műszaki adatok alapján.

Teljesen egyetértek a humán erőforrás kérdésével. Én azt gondolom, ezt a nukleáris szaktudást Magyarországon védeni kell, viszont az SMR-ek pont egy új lendületet adhatnak a nukleáris szaktudásnak. Ha most belegondolunk, hogy mit hallhattak a mostani fiatalok a nukleáris energiáról az elmúlt években, Timmermans alelnök urat tudom az Európai Bizottságból hivatkozni, hát, ha csak őt hallgatták akkor biztos, hogy nem nukleáris tanulmányokra tették a voksot a fiatalok. Azt gondolom, ez egy nagyon káros vonal volt.

A nukleáris energiára igenis szükség van. Vannak olyan földrajzi adottságok, ahol egyszerűen nem tudunk más megoldást, mint a nukleáris energiát, és Magyarország az ilyen országok közé tartozik. Úgyhogy az a 40 százalék villamos energia, amit az atomerőmű megtermel, én azt gondolom, hogy nem helyettesíthető.

Kanász-Nagy Máté pontjaira rátérve: azt gondolom, hogy Magyarország számára nincs választási lehetőség. Tetszik vagy nem tetszik, de valahonnan ezt az áramot elő kell állítanunk. Az egy következő kérdés, hogy akkor itt milyen iparpolitika volt, milyen iparpolitika van. De én azt gondolom, ha nincs olcsó és állandóan elérhető áram, akkor ez az ipar is, amiből Magyarországon nagyon sok ember él, ki fog vonulni Magyarországról. Ezt látjuk Németország esetében. Ugyanez a trend pillanatok alatt el fog indulni Magyarországon. Szerintem ez nem magyar érdek.

Én azt gondolom, hogy Magyarországon a gazdasági alapokat meg kell teremteni hosszú távon is. Itt vannak olyan technológiák, a zöldtechnológiák ‑ például elektromosautó-gyártás ‑, amikben nagyon jó, hogyha benne vagyunk, és igenis ennek van energiaigénye. Korábban volt, nem tudom, acélgyártás, most már kevésbé van Magyarországon, de most van helyette egy más technológia, és hogyha villanyt használnak fel ezek a gyárak, az sokkal hatékonyabb, és sokkal több energiát sokkal hatékonyabban használnak, mint ha földgázt vagy olajat kellene ezeknek a technológiáknak felhasználni. Ezek kellenek ezekhez az új technológiákhoz, a zöldmegoldásokhoz, különben nem lesznek zöldmegoldások sem.

Ezzel egyáltalán nem vagyunk egyedül Magyarország tekintetében. Van a pronukleáris tagállamoknak ez a csoportja az Európai Unióban. Ez egy egyre bővülő tagállamcsoport. A legutóbbi ülésen amúgy most már Németország is részt vett megfigyelőként. Valószínű, nem véletlen, hogy a németek is azt látják, hogy persze lehet zöldátmenetet hirdetni, egy Energiewendét hirdetni, de ha túlzottan egyoldalúan csináljuk, akkor oda juthatunk, hogy tényleg nem lesz fogyasztó, akit kiszolgáljunk, mert egyszerűen bezár minden, minden gyár.

(17.20)

Amúgy a német Energiewende úgy sikerült, hogy a német villamosenergia-ipari szektornak az éves átlagos szén-dioxid-kibocsátásintenzitása 332 gramm/kilowattóra ‑ ehhez képest a magyar amúgy 226, úgyhogy egyharmaddal jobbak vagyunk az Energiewende ellenére, mint a németek. Nem csekély mértékben amúgy ez a nukleáris energiának köszönhető.

Atomhulladék kapcsán merültek fel még kérdések. Én ténylegesen hosszú távon ‑ ahogy Bánki képviselő úr is említette ‑ hiszek az innovációban, ami nem azt jelenti, hogy nem marad a végén atomhulladék, de messze nem akkora mennyiség, vagy nem olyan felezési idővel, vagy nem olyan veszélyességű atomhulladék marad. Ebben azért vannak ígéretes technológiák, például Amerikában is, de ezek még messzebb vannak, ez tény, ezek még kutatási fázisban vannak. Illetve nem is kell annyira messze mennünk amúgy, ha kutatásról beszélünk: a szegedi ELI lézerközpontban is van egy nagyon érdekes technológia, ahol a felezési időt tudják nagyon radikálisan lecsökkenteni ezekkel a nagy teljesítményű lézersugarakkal, úgyhogy erre is érdemes külön figyelmet szentelni. De én azt javaslom képviselő uraknak, hogy higgyenek az innovációban.

Az SMR-ek kapcsán még szerintem az egy nagy előnye ennek a technológiának, hogy tényleg decentralizált módon lehet telepíteni, így ahol szükség van arra az energiára, sokkal kevesebbet kell azzal foglalkozni, hogy az ország egyik feléből a másikba szállítsuk át azt az energiát. Nagyon sok felhasználási módja van. Itt a csehek, lengyelek gondolkodnak, főleg a távhőellátás tekintetében, de sok olyan megoldási javaslatról is hallunk, hogy például nagy privát cégek, akiknek van egy nagy gyáruk, a gyár mellé szeretnének egy SMR-blokkot telepíteni, és akkor kvázi le tudnak válni a központi hálózatról, mert akkor direktben őket el tudja látni egy ilyen SMR-erőmű.

Úgyhogy én azt gondolom, nagyon sok utat meg tud nyitni ez a kérdés. És a függésünket diverzifikáljuk, igen, de egész Európa egy energiadeficites kontinens. Ebben Magyarország nem egyedülálló, az egész európai kontinens ilyen, hogy több energiát fogyasztunk, mint amennyi energiát termelünk. Magyarul: valahonnan be kell hozni azt az energiát. Akkor meg már jobb, ha több oldalról próbáljuk behozni, mert ha az egyik kiesik, akkor még ott van az összes többi másik. Én ebben nem látom a problémát, hogy miért rossz az, ha megpróbálunk több helyről, több technológiával több lábon állni. Ugyanis ez a technológiamix… ‑ igen, megújulókra is szükség van, teljesen egyetértek a képviselő úrral, de nekünk annál jobb, ha minél nagyobb a paletta. Ha valamelyik kiesik, mert éppen nem süt a nap, akkor még van ott másik. Amikor süt a nap, nagyon örülünk neki, mert akkor a napenergiából szinte teljes mértékben el tudjuk látni az országot.

Itt említette Kanász-Nagy Máté képviselő úr ezeket a számokat, az életciklus alapján a szén-dioxid-kibocsátás. Igen, én is arra szeretnék utalni, hogy azért torzít ez a számolás, mert magában a napelemek nem tudnak zsinóráramot biztosítani. Ha úgy számolunk a magyar statisztika alapján, hogy az idő 16 százalékában számolunk ezzel a 10-20 gramm/kilowattórával, de mellette mivel tudjuk most kiegészíteni: gáztüzelésű erőművekkel, 400 gramm/kilowattóra az idő 86 százalékában. Ha ezt a kettőt súlyozom, az 337 gramm/kilowattóra. Ehhez képest beszélünk az ön számai alapján 60 gramm/kilowattórás atomenergiáról. Na, ezt kell összehasonlítani, nem kiragadva, mert így almát az almával hasonlítunk össze, és nem almát a körtével.

Úgyhogy én azt gondolom, hogy igen, nagyon jó, az időjárásfüggő megújulók is természetesen kellenek, nagyon sokat haladtunk ebben, de ez nem fogja az ország teljes energiaellátását megoldani. Most 25 százaléknyi napenergiát termelünk a villamos energia tekintetében. 44 terawattóra a teljes termelésünk, ennek a 25 százaléka 10-11 terawattóra, de ha az egész országnak megnézzük a teljes energiafogyasztását, nem csak az áramfogyasztását, az több mint 220 terawattóra. Látszik, hogy nagyon messze vagyunk attól, hogy egy-egy ilyen technológia teljesen el tudja látni az ország energiaellátását. De nagyon jó, hogy van, és azon vagyunk, hogy minél több ilyen kisebb elem legyen, és természetesen minél kisebb környezeti lábnyommal.

Keresztes képviselő úr, az atomtemető kérdéskörével kapcsolatban itt már sokszor beszéltünk, de én is csak Bánki képviselő urat tudom megerősíteni: itt nem telephelyengedély van kiadva, hanem itt egy kutatási engedély van kiadva, ami alapján kutatják, hogy egyáltalán lehetséges‑e ott bármi is, és ha igen, akkor pedig milyen körülmények között; úgyhogy arról, hogy valamilyen kutatás folyik, majd annak az eredményeképpen van szerintem bárki olyan helyzetben, hogy erről bármit dönteni tudjon. (Sic!)

És igen, szerintem ez nem megy szembe egyáltalán azzal, amit Orbán Viktor miniszterelnök úr mondott; amikor már olyan fázisban leszünk, akkor természetesen be lesznek vonva az ott élők, mert tényleg ez az ott élőket nagyon érintő kérdés lesz, de egyszerűen még nem vagyunk ott, még nem tudjuk, hogy miről kellene dönteni. Addig pedig inkább riogatásnak tartom ezt az atomtemető-kérdéskört.

Amire pedig utalt ön az amerikai út kapcsán, hogy a miniszterelnök úr beszélt a kiégett fűtőelemekről, azzal kapcsolatban pedig csak azt tudom mondani, hogy ez egy átmeneti tárolási technológia, amiben az amerikaiak nagyon-nagyon jók. Ez egy konténeres technológia, ami azt jelenti, hogy nem ott, az erőmű területén kell a mostani technológiával átmenetileg tárolni a kiégett kazettákat, hanem ennek van egy sokkal hatékonyabb formája, amit amúgy Közép-Kelet-Európában is több atomerőmű már használ, és ha úgy látjuk, hogy ez költséghatékonyabb, biztonságosabb, akkor miért ne néznénk meg, hogy ez a technológia alkalmas‑e erre, hogy ezt alkalmazzuk. Úgyhogy erről van szó ebben a csomagban. Itt nem a mélygeológiai tárolásról van szó, hanem egy eleméről az egész tárolási ciklusnak, de ott nagyon sok költséget tudnánk spórolni, és még egy biztonságos, referenciákkal rendelkező technológiáról beszélünk.

Úgyhogy én köszönöm szépen az észrevételeket, és továbbra is kérem önöket, hogy támogassák ezt a javaslatcsomagot. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)