Bodó Sándor (Fidesz)

BODÓ SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Kedves Képviselő-kollégák! Hát, valóban így van: amikor a magyar valóságot éljük, akkor azért a napi problémák, gazdasági kérdések hajlamosak, hogy eluralják gondolatainkat, és méltatlanul szorul a második, harmadik helyre, hogy hogyan is lesz a jövő, hogyan és miképpen kell a kulturális kérdéseinkkel, lehetőségeinkkel, oktatási-képzési lehetőségeinkkel foglalkozni. Ezért aztán különösen öröm számomra, hogy most egy ilyen törvényjavaslatról tárgyalhatunk, merthogy üzen az élet. Üzen az élet bizony, mert ezen a területen is nagyon gyorsan változnak a dolgok, nagyon nagy kihívások elé nézünk, és amennyiben lemaradnánk ebben a versenyben ‑ amiről természetesen nincs is szó ‑, komoly hátrányba kerülhetne az egész nemzetünk. Kiművelt emberfőkről hallottunk, tudunk. Én hiszem, hogy a magyar nemzet aranykora mindig is akkor jött el és akkor jön el, amikor ezeket a kérdéseket méltán tesszük az első helyek egyikére. Ha ezeket a részletszabályokat, amelyekről ma is döntenünk kell, a helyén és méltósággal kezeljük, akkor biztos vagyok benne, hogy sikeres évek, évtizedek következnek erre az ágazatra.

Ágazat ‑ talán nem is jó szó ez, hiszen mondhatom azt nyugodtan, hogy életünk szerves része, amit egyébként mindannyian megélünk vagy a gyermekeink által, vagy a mi magunk életében, vagy a következő korosztály, vagy csak ismerősök által. Ha mélyebben belegondolunk, egy-egy embernek az életét az oktatás ‑ akár középszinten, akár a felsőoktatás ‑ bizony nagyon markánsan meghatározza, ezért aztán a felelősségünk óriási, hogy milyen környezetet is tudunk eköré biztosítani.

De nézzük a részleteket, tisztelt képviselőtársaim! Ahogy elhangzott államtitkár asszony felvezetőjében, felsőoktatási, kulturális és kapcsolódó törvények módosításáról van szó, ami több törvényt is érint, több törvényt is módosít. A javaslat célja a felsőoktatási, innovációs és kulturális szakterületen az ágazatok elmúlt időszakának tapasztalatai és a hatósági jogalkalmazás során felmerült törvényi szintű szabályozási szükségletek rendezése.

Most pedig kicsit részletesebben is beszélnék a javaslatban szereplő módosításokról az egyes területeken. A javaslat a magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességéhez kapcsolódó, azt erősítő intézkedéseket vezet be. Egységesíti a külföldi és hazai oktatók címadományozásához kapcsolódó fogalomhasználatot, és további, az egyetemek működését támogató szabályozásokat tartalmaz. A javaslat tehát lehetőséget biztosít a felsőoktatási intézmény számára a tiszteletbeli professzori, valamint a vendégprofesszori cím adományozására, tekintettel arra, hogy az alacsonyabb szintű jogszabályban, a doktori kormányrendeletben szabályozott doktori és professzori cím nemzetközileg nehezen értelmezhető.

Tisztelt Ház! A diplomás pályakövetési rendszerre vonatkozó szabályok módosítása révén és az adatok összekapcsolása által lehetővé válik a végzett hallgatók foglalkoztatási, kereseti, szociális és vállalkozói státuszának rendszerszintű, megbízható elemzése oly módon, hogy az adatátadás térítésmentesen, a közérdekű adatfelhasználás elvei mentén történjen. A szabályozás továbbá megerősíti az adatkezelés jogszerűségét, biztonságát az adatok átnevesítésével és a személyazonosítás kizárásával. A diplomás pályakövetési rendszerből származó információk nélkülözhetetlenek a felsőoktatási és szakképző intézmények működésének értékeléséhez, a pályaorientációs tevékenységek támogatásához, valamint az intézményi és állami finanszírozási rendszerek megalapozásához, különös tekintettel a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott felsőoktatási intézményekre, ahol az adatokon alapuló indikátorok a finanszírozás meghatározó elemei. A publikus adatok az interneten mindenki számára elérhetőek. Az, hogy ezen a területen abszolút átláthatóságra van szükség, nem is lehet kérdés, és az is teljesen értelmezhető, hogy itt az egyén szabadságára maximálisan figyelnünk kell.

A felnőttképzésről szóló törvény módosítása technikai módosításokat tartalmaz az egyértelműsítés céljával, értelmező rendelkezések kerülnek bevezetésre. A képzési formák, valamint az új szabály biztosítja, hogy a képzés megkezdésének és befejezésének ideje a különböző képzési formákhoz és az esetleges számonkéréshez igazodjon.

(14.10)

A programkövetelmények miniszter általi felülvizsgálata idejére felfüggesztésre kerülnek a programkövetelmény nyilvántartásba vételére, módosítására és törlésére benyújtott javaslatok eljárásai. Emellett a felnőttképzések minőségi javítását szolgáló olyan intézkedések megalapozását jelentik a módosítások, mint a képzési és vizsgasikerességi mutatók közzétételének, valamint az egyéni tanulási számlarendszer kialakításának előkészítése.

A vizsgasikerességi mutató bevezetésének célja a felnőttképzésben részt vevő személy képesítő vizsgán, szakmai vizsgán való sikerességének elemezhetősége, elősegítve az állampolgárok által történő, számukra legmegfelelőbb képző kiválasztását. Ez a képzők oldaláról nem jelent több adminisztrációt, ahogy az elhangzott, a felnőttképzési adatszolgáltatási rendszer végzi el automatikusan ezen mutatók számítását. Az egyéni tanulási számlarendszer kialakításával pedig közelebb kerülünk ahhoz, hogy a felnőtt lakosság számára olyan személyre szabott képzési lehetőségek nyíljanak meg, amelyek ösztönzőleg hatnak a tanulási motivációra, és egyben elősegítik a pénzügyi akadályok leküzdését.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mára a szakképzés Magyarország egyik legnagyobb ereje lett ‑ hiszem, hogy az is volt ‑, amely nemcsak munkát, hanem méltóságot, biztonságot és jövőt is ad. Olyan erő, amely nemcsak a fiatalokat, a családokat, hanem az egész nemzetet tartja és emeli fel. A fiatalok körében a szakképzés népszerűsége töretlen, ezt magam is meg tudom erősíteni, tízből hat fiatal már ma is a szakképzést választja hivatásul. A szakképzés, mint tudjuk, nemcsak a vállalati teljesítmény és a versenyképesség javulásához járul hozzá, hanem támogatja a kutatást és az innovációt is.

Gazdasági és társadalmi jelentősége kiemelkedő, emellett a minőségi szakképzés lakosságmegtartó erővel is bír, hiszen helyben teremti meg a jól képzett munkaerőt, vagy éppenséggel ott tartja. Az előterjesztésben szereplő módosító rendelkezések pontosítják a szakmai vizsgáztatás rendszere ellenőrzésének, valamint átmeneti időszakának egyes szabályait, meghatározzák a digitális bizonyítványok kiadásával kapcsolatos egyes eljárási szabályokat, továbbá lehetővé teszik a szakképzésben dolgozók és tanulók számára a hozzáférést a Nemzeti Köznevelési Portálhoz. A Nemzeti Köznevelési Portálhoz való hozzáféréssel a szakképzésben dolgozók és tanulók használhatják a tanulmányaikhoz, illetve feladatellátásukhoz szükséges, akár szerzői jog által is védett tartalmakat.

A szakképzésben tanulók jelentős része már vizsgaközpontokban vizsgázik, azonban szükséges az átmeneti időszak meghosszabbítása, hogy az akkreditált szakképzési vizsgaközpontok zavartalanul és maradéktalanul átvehessék a vizsgáztatási feladatokat a szakképző intézményektől úgy, hogy az ne okozzon zavarokat a vizsgafolyamatokban, a vizsgázókat hátrány ne érje, a vizsgázók felkészülésében és a vizsgatevékenységben semmi probléma ne lehessen.

Tisztelt Ház! Végül pár mondatban szólnék a Nemzeti Kulturális Alapot érintő módosításokról is. Mint ismert, az NKA működésének lényege, hogy a pályázati rendszeren keresztül támogatásokat nyújtson a kulturális szektor szereplőinek különböző művészeti és nem művészeti tematikájú kollégiumokon keresztül. Az NKA terhére történő éven túli kötelezettségvállalás időtávja három évben, mértéke pedig három év összességében a bevételi előirányzat 50 százalékában, az érintett egyes éveket tekintve pedig 20-20-10 százalékában korlátozott a hatályos jogszabály alapján.

Ez első hallásra is bonyolultnak tűnik, ezért egyértelmű, hogy az előttünk fekvő módosítás célja, hogy az éven túli kötelezettségvállalás lehetőségének mértékét megváltoztassuk az előretervezhetőség érdekében, vagyis nagyobb mozgásteret tudjunk biztosítani a pályázóknak. Ez egyértelműen azt jelenti, hogy a következő évekre is biztonsággal tudnak tervezni, és ezt gyakorlati példán keresztül is tudom igazolni, hiszen választókerületünkben nagyon sok és eredményesen, hatékonyan működő civil szervezet van, akik bizony fogadóórán gyakran fordulnak hozzám azzal a megkereséssel, hogy valamilyen, ilyen-olyan indok miatt, de teljesen jogosan, értelmezhető indokok miatt az adott programok megvalósítása csúszik, esetleg következő évet érinthet; vagyis életszerű ez a problémafelvetés, és lehet életszerű a javaslat is, ami a törvénytervezetben megjelenik.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy a javaslatok kifejezetten hasznosak, előremutatóak. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, támogassák a törvényjavaslatot a következő időszakban, illetve ezek végrehajtásában is aktívan vegyünk részt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)