Dr. Varga-Bajusz Veronika

DR. VARGA-BAJUSZ VERONIKA kulturális és innovációs minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ma kijelenthetjük, hogy a magyar felsőoktatás az aranykorát éli, amit az eredmények is alátámasztanak. Hazánk az egyre erősödő nemzetközi versenyben a brüsszeli blokkolások ellenére megtartotta a Times Higher Education rangsorban a pozícióját. Míg 2019-ben hat, mára pedig már tizenkét magyar egyetem szerepel a ranglistákon. A másik, nemzetközileg is elismert QS-rangsor alapján pedig három magyar egyetem kifejezetten a világ legjobb hatszáz intézménye közé tartozik, azaz a legjobb 2 százalékba.

Az elmúlt években azonban nemcsak a nemzetközi rangsorokban történt előrelépés, hozzáférhetőségi fordulat is megvalósult a felsőoktatásban. Immár harmadik éve, hogy 120 ezer feletti jelentkezőnk volt, az MTMI plusz szakokon 63 százalékkal nőtt a jelentkezők száma, és minden második hallgató vidéki egyetemen kezdi meg tanulmányait.

Ezért is valljuk azt, hogy a felsőoktatás kiemelt stratégiai ágazat, amit mutat, hogy a kormány uniós átlag felett fordít arra, hogy a versenyképességet még tovább növelje. 2010 óta több mint 600 milliárd forintot fordítottunk a felsőoktatási beruházásokra hazai forrásból. Ennek keretében számos felsőoktatási komplex campusfejlesztés és az egyetemek számára a korábbi hátrányos PPP-konstrukciók kiváltása is megtörtént.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Azon dolgozunk, hogy a magyar felsőoktatás elérjen oda, ahová tartozik: a legjobbak közé. Stratégiai célunk, hogy 2030-ra legalább egy magyar intézmény legyen a világ legjobb száz egyeteme között. Büszkék lehetünk a Semmelweis Egyetemre, amely már most is a világ legelismertebb 1 százalékába tartozik.

Azonban nemcsak a magyar felsőoktatás újult meg a szemünk láttára, hanem a szakképzési rendszer is fokozatot váltott. Már most is a magyar szakképzési rendszer a világon az egyik legerősebb, amely a modern munkaerőpiac kihívásaira érdemi választ tud adni, hiszen a duális képzésből kikerülő fiatalok olyan szakmai és gyakorlati tudással rendelkeznek, ami minden munkahelyen érték. Az OECD-nél ez a teljesítmény bronzérmet jelent.

A megújult magyar szakképzési rendszer eredményességét igazolja, hogy a szakképzésben tanuló diákok, illetve az itt végzettséget szerzett fiatalok egyre jobb eredményeket érnek el, nemzetközi versenyeken és európai viszonylatban is kiemelkedően teljesítenek.

A fiatalok körében a szakképzés népszerűsége töretlen. 2025-ben ismét az ötéves, érettségit és szakmát adó technikumok voltak a legnépszerűbbek a nyolcadik osztályt befejezők körében. Összességében tízből hatan a szakképzést választják.

Ezért is fejlesztjük tovább az iskolákat. Összesen 400 milliárd forintból újultak és újulnak meg a szakképző iskolák, a felújítások országszerte jelenleg is zajlanak. A korszerű oktatási épületekben modern felszereltségű tantermek kerülnek kialakításra. A fejlesztés része az épületek infrastrukturális és műszaki állapotának, eszközfejlesztésének javítása az informatikai és az oktatásra használt eszközök tekintetében is.

Hisszük, hogy a munkának azonban nincs vége, mert célunk itt sem kisebb, mint a felsőoktatásnál: a jelenlegi szakképzési erőcentrumból a jövő szakképzési nagyhatalmát kívánjuk megvalósítani.

Tisztelt Képviselők! Ebben a munkában fontos, hogy a tapasztalatok alapján folyamatosan az igényekhez igazítsuk a szabályozást. Az önök előtt lévő törvénytervezet a felsőoktatás területén is megfogalmaz olyan javaslatokat, amelyek Magyarország tudásgazdagságát tovább segítik.

(A jegyzői székben dr. Aradszki Andrást Földi László, Barkóczi Balázst Berki Sándor váltja fel.)

A törvényjavaslat rendezi a felsőoktatásban adományozható tiszteletbeli címek rendszerét is, a korábbi, alacsonyabb szintű szabályozás pontosításával lehetővé teszi a nemzetközileg ismert és elismert tiszteletbeli professzori, valamint vendégprofesszori cím adományozását. A módosítás a Magyar Rektori Konferenciával egyeztetetten kerül átvezetésre, és erősíti a magyar felsőoktatás nemzetközi beágyazottságát, hozzájárul intézményeink nemzetközi versenyképességének növeléséhez.

A benyújtott törvénymódosítás fontos célja, hogy a diplomáspálya-követési rendszer adatkörét és működését egységes, biztonságos és átlátható keretek között erősítse meg. Az oktatási és munkaerőpiaci nyilvántartások elektronikus összekapcsolásával ugyanis lehetővé válik, hogy a felsőoktatásban végzett hallgatók foglalkoztatási, kereseti, vállalkozói adatai megbízhatóan elemezhetők legyenek.

(Folytatás 177/2-ben!)

2022-2026. országgyűlési ciklus Budapest, 2025. november 19. szerda 177/2. szám

Országgyűlési Napló

(14.00)

Ez az adatbázis kulcskulcsszerepet tölt be a hazai oktatás és foglalkoztatáspolitika megalapozásában, valamint a képzési kínálat és a munkaerőpiaci igények összehangolásában. A rendszerből nyert információk elengedhetetlenek a felsőoktatási intézmények teljesítményének értékeléséhez, a jelentkezői és finanszírozási döntések megalapozásához, valamint a pályaorientáció támogatásához, ezáltal hozzájárulva a magyar felsőoktatás versenyképességéhez. Nem utolsósorban ebből az adatbázisból tudjuk, hogy milyen erősek és minőségiek a felsőoktatási képzéseink. Ne felejtsük el a diploma értékét, hiszen átlagosan másfélszeres bérszorzót és közel egy hónapon belüli elhelyezkedést garantál, és a műszaki-természettudományos végzettségűek esetében ez még jobb eredménnyel jár.

Tisztelt Országgyűlés! A szakmaszerzésre felkészítő szakmai képzésekre való jelentkezéskor könnyebbé válik a döntés: a jövőben elérhetők lesznek a felnőttképzők vizsgasikerességi mutatói, amelyek a már végzett résztvevők statisztikai adatain alapulnak, így minden érdeklődő valós, megbízható információk alapján választhatja ki a szakmát, a számára alkalmas felnőttképzőt. Ezt egyébként algoritmussal fogjuk végezni, így a felnőttképzési szolgáltatókra ez nem jelent pluszterhet. A felnőttképzők munkáját támogatjuk, hiszen a szakmai képzések alapdokumentumaként ismert programkövetelmények módosítása esetén türelmi időt biztosítunk a felnőttképzők számára, hogy a változásokat gördülékenyen, a minőség megőrzésével lehessen bevezetni.

Tisztelt Képviselők! A szakképzés folyamatosan kulcsszerepet játszik abban, hogy a tanulók számára vonzó karrierlehetőséget, biztos egzisztenciát, magas jövedelmet nyújtó állások, tevékenységek elérhetőek legyenek. Folyamatosan dolgozunk azon, hogy a képzési struktúra, a szakmai tartalmak és a megtanítandó és egyben elsajátítandó kompetenciák kövessék, kiszolgálják a gazdaság dinamikusan változó igényeit. Mára a szakképzés Magyarország egyik legnagyobb ereje lett: nem csak munkát, méltóságot, biztonságot és jövőt ad; olyan erő, amely nemcsak a fiatalokat, családokat, hanem az egész nemzetet tartja és emeli föl. Tehát a szakma ma már nem B terv, hanem hivatás.

A megújult magyar szakképzés eredményességét igazolja, hogy a szakképzésben tanuló diákok egyre jobb eredményeket érnek el. A dániai Herningben rendezett EuroSkillsről az idei évben 16 érmet hoztak haza a tanulóink, ráadásul úgy, hogy idén először egy teljes ágazat valamennyi szakmájában aranyérmet szereztek ‑ ez az informatikai ágazat volt ‑, emellett 2 ezüstérem, 5 bronzérem és 5 kiválósági érem illette meg őket a versenyen.

Az új szakképzés előnyeinek felismerését, a szakmaszerzés jelentőségének felértékelődését egyértelműen mutatják a beiskolázási adatok. A törvényjavaslat szakképzési vonatkozású elemeinek egyik része biztosítja, hogy a szakképzés minősége garantált legyen folyamatosan, és a vizsgaközpontok szabályozását ehhez igazítjuk. A szakképzési módosítások másik csoportja az idei tanévtől felmenő rendszerben bevezetésre kerülő digitális iskolai bizonyítványok hosszú távú tárolásához, tanulói hozzáféréséhez és ezek eléréséhez szükséges rendelkezéseket tartalmazza. Utolsó eleme pedig megteremti a lehetőséget, hogy a szakképző intézményben közismereti tantárgyat tanuló, aktív tanulói jogviszonnyal rendelkező tanulók és az oktatók elérjék és használhassák a tanulmányaikhoz, a feladatellátásukhoz szükséges, szerzői jog által védett tartalmakat.

Tisztelt Ház! Az önök előtt lévő törvényjavaslatot összegezve: szakképzési elemei segítik, hogy a szakképzés dinamikus rendszere továbbra is magas színvonalon lássa el sokoldalú szakmai, oktatási és vizsgáztatási feladatait, biztosítva az állam által elismert szakmák, szakképesítések értékének, elismertségének stabilitását. Emellett a felnőttképzésben megvalósítandó újítások a képzésben részt vevők számára az egész életen át tartó tanulás lehetőségének megkönnyítése mellett inspiráló, fejlődésüket segítő környezetet biztosítanak az ismeretek megszerzéséhez. A felsőoktatás tekintetében olyan rendelkezéseket fogalmaz meg a törvényjavaslat, amelyek segítik Magyarország tudásgazdagságának gyarapodását.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)