Varju László (DK)

VARJU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Alkalmunk van arra, hogy a gazdaságról beszéljünk, és erre okunk is van. Ezer dolgot lehetne említeni, amit, azt gondolom, hogy tehetnének. Önök mégis kiválasztottak egy olyan szerény kört, ahogy itt hallottuk is képviselőtársaimtól, hogy lényegében a magyar GDP 0,1 százalékát sem elérő impulzussal szeretnének segíteni a gazdaságnak.

Ez jól jellemzi azt a helyzetet, amit gondolok önökről, hogy próbálkoznak ugyan, de azt gondolom, hogy az elkövetett politikai hibák helyrehozatala vagy annak kezdeményezése még nem eredmény, még nem teljesítmény. Itt próbálkoznak azzal, hogy kedvezmények biztosításával vagy alanyi adómentesség bővítésével, vagy a havi helyett negyedéves beszámolóval segítsék a vállalkozásokat. Hát, mondhatnám úgy is, hogy ennek itt volt az ideje. Örülök, hogy megvilágosodtak, és előre jelzem, mint ahogy nem csak mondással, tegnapi napon magam is támogattam a bizottsági ülésen, hogy ennek a törvénynek az elfogadására sor kerüljön.

De azért már ne próbálják meg elhitetni itt a világgal önök, amit a vezérszónokuk állított, hogy hisznek abban, hogy a teljesítmény számít. Hát, tisztelt hölgyeim és uraim, az önök gazdaságában, a Fidesz, a NER gazdaságában a teljesítmény nem számít, csak a kapcsolatok, és az a haveri kapitalizmus, amit kiépítettek, az bizony sajnálatosan nagyon visszavetette a vállalkozások indításának, a vállalkozás lehetőségének kedvét.

Ráadásul politikájukkal még azt is akadályozzák, hogy az európai szövetségünkben meglévő lehetőségeket ki lehessen használni, az európai uniós forrásokat ebbe be lehessen vonni. Egészen visszamehetünk a járványig és annak következményeiig; annak forrásait sem tudták az újrakezdéshez, az újraindításához biztosítani. Ezermilliárdokat hagynak parlagon, amit most megpróbálnak amerikai hitelből fedezni, és úgy csinálni, mintha egyébként a gazdaságot e tekintetben valóban ezzel tudnák segíteni. Én továbbra is azt gondolom, hogy önök rendkívül keveset tesznek azért, hogy a magyar vállalkozások lehetőségei bővüljenek.

Az előbb említettem azt, hogy milyen példákat terjesztettek itt elő. Emellett azzal segítik őket, hogy nem kell általános forgalmi adót fizetniük, vagy azzal ‑ és ezt büszkén kiemelik ‑, hogy az adóemelést fél évvel elhalasztják, és majd csak később kerül erre sor. Szóval, én azt gondolom, hogy ez a szegénységi bizonyítványuk, és érdemi lehetőséget a vállalkozásoknak e tekintetben nem tudnak biztosítani.

Az, hogy ebben a helyzetben vannak, ebbe lényegében önök saját magukat kormányozták. Belevitték egy olyan zsákutcába a magyar gazdaságot, amelyben az önök által kedvelt vállalkozások és cégek tudnak működni, és most azzal próbálkoznak, és azt próbálják meg elhitetni néhány hónappal a választás előtt, hogy önöket bármilyen módon is érdeklik a kisvállalkozások lehetőségei.

(11.40)

Ezzel együtt továbbra is azt gondolom, szükség van arra, hogy akármennyire kicsi lépést is tesznek, azt tegyék meg. Ezt biztosan nem fogjuk akadályozni, támogatni fogom, támogatni fogjuk azért, mondjuk úgy, hogy fel lehessen villantani ‑ akár itt a vita keretében, bár csodálkoznék, ha államtitkár úr a vitában felszólalna, és azokkal az állításokkal kapcsolatosan, amelyeket akár képviselőtársam elmondott, válaszolna és vitában reflektálna erre, mert akkor érdemi párbeszéd is kialakulhatna ‑ alapvetően a tekintetben, hogy rendkívül kevés az, amit a vállalkozások érdekében ebben a nagyon nagy kihívásos helyzetben önök most tesznek.

Az igazi problémát azonban fel kell vetni, hiszen a hazai gazdaság számára a legsürgetőbb feladat a lejtmenet megállítása lenne. Néhány perccel vagy egy órával ezelőtt arról beszéltem, hogy önök a növekedést sajnos évek óta nem képesek előidézni, és nem képesek előállítani. A gazdaság nem növekszik. Múlt évben annak a teljesítménye nem érte el a két évvel korábbi szintet sem, és idén sem várható, hogy érdemben meghaladja a három évvel korábbi szintet.

Államtitkár úr, tudja, miről beszélünk? Ilyen helyzetben és ilyen körülmények között kell a gazdaság kisebb szereplőinek, a kisvállalkozásoknak működni. A kormány nem hajlandó és ma már nem is képes a gazdaság fejlődéséhez érdemi előrelépést hozó intézkedéscsomagot összeállítani. Örülnék annak, ha ennek a vitának a hatására önök észbe kapnának, és érdemi lehetőséget adnának ‑ mondhatnám: stimulust ‑ a gazdaságnak, mert különben ebből így nagyon nagy baj lesz.

Gyakorlatilag azt kell hogy mondjam, hogy az államháztartás a 2022-es országgyűlési választások óta olyan helyzetben van, ami nem teszi lehetővé egyébként ezt, amiben önök is gondolkodnak, nem képesek ezt megoldani. Éppen ezért nem lehet arról az oldalról nézni, hogy a világgazdaság kihívásai vagy a magyar gazdaság helyzetének szempontjából mit kellene tenni, hanem csak onnan tudom nézni, hogy a vállalkozásoknak, a kisvállalkozásoknak segít‑e az a néhány lépés, ez a 80 milliárdos csomag, amire önök most vállalkoznak. Segít, az ő szempontjukból ezt támogatni kell, de az önök felé meglévő elvárásunkat és elvárásomat messze nagyobb megfogalmazással kell meghatározni, mert amit önök tesznek, az édeskevés ahhoz, hogy a vállalkozások jobban tudjanak működni.

Úgyhogy legyen szíves, államtitkár úr, válaszoljon a kérdésekre, és folytassunk érdemi vitát arról, hogy a vállalkozások érdekében mit kellene tenni. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a DK soraiban.)