Toroczkai László (Mi Hazánk)

TOROCZKAI LÁSZLÓ (Mi Hazánk): Köszönöm a szót, elnök úr. Valami egészen elképesztően undorító és visszataszító, amit a kormány minden választás előtt a nyugdíjasokkal művel. Azt, hogy milyen méltatlanul alacsonyak a nyugdíjak Magyarországon, azt gondolom, hogy nem kell ecsetelni itt az Országgyűlésben, azzal mindenki tisztában van: méltatlan azokkal az emberekkel szemben, akik a két kezükkel építették ezt az országot, és évtizedeken keresztül becsületesen, tisztességesen éltek.

Arról kellene beszélnünk az Országgyűlésben, illetve az Országgyűlésen kívül is a választások előtt, és nem csak a választási kampányban, hogy ha szeretnénk ezen a méltatlan helyzeten változtatni, akkor mégis hogyan, milyen forrásból szeretnénk azt megtenni. Amit a kormány jelenleg csinál, hogy 14. havi nyugdíjat ígér, vagy akár 15. havi nyugdíjat ígér, vagy élelmiszer-utalványokat ígér, még egyszer mondom, az méltatlan, főleg akkor, ha nem teszi mellé a költségvetési fedezetet. Mindannyian tudjuk, hogy a költségvetés bajban van: nemhogy 14. és 15. havi nyugdíjra nem telik, hanem lassan ezeket az elképesztően alacsony nyugdíjakat sem fogják tudni majd kifizetni, ha nem változtatnak a gazdaságpolitika irányvonalán.

A Mi Hazánk Mozgalom szokásához híven ‑ ellentétben más ellenzéki pártokkal és ellentétben a kormánypártokkal ‑ dolgozik, és olyan konkrét javaslatokkal áll elő, olyan innovációkkal, politikai innovációkkal, amelyeket senki más nem tesz meg. Azok az öncélú politikusok, azok az öncélú pártok, amelyek csak saját magukra fókuszálnak most is, a kampányban, nyilván nem gondolkodnak valós megoldásokban.

Szeretnénk ezért most egy olyan konkrét javaslatot tenni, amelyről nagyon egyszerű lesz majd a kormánynak nyilatkozni: támogatja vagy követve a globalista gazdaságpolitikáját már megint a nagy, globális multicégek oldalára áll a magyar nyugdíjasokkal szemben. Ugyanis a mi innovációnk az… ‑ tapasztalható, és szerintem Magyarországon mindenki látja, aki bemegy, mondjuk, egy hipermarketbe vásárolni, hogy egyre több helyen önkiszolgáló, automata kasszákkal lehet találkozni. Ez azt jelenti ‑ általában jellemző ez a globális nagyvállalatokra, nagy cégekre, hipermarketekre ‑, hogy szépen lecserélik a magyar élő munkaerőt, és helyette önkiszolgáló automatákat alkalmaznak.

Mi ezzel a probléma? Kettő, illetve legalább három probléma van. Az egyik az, hogy a magyarok elveszíthetik emiatt, mondjuk, a munkahelyüket, vagy éppen azért nem emelik a fizetésüket, mert azt mondják, hogy jöhet helyettük, ha nem vendégmunkás, akkor majd egy automata kassza. Ráadásul a magyar vásárló, akivel megetetik sokszor a silány minőségű élelmiszer-hulladékot, még dolgozik is a hipermarket tulajdonosának, a globális nagy cégnek, hiszen ő maga dolgozik a kasszások helyett, és a végén pedig a globális nagy cégek nem fizetnek semmiféle járulékot, nem fizetnek munkabért.

Így aztán a Mi Hazánk Mozgalom innovációja az, hogy minden egyes regisztrált önkiszolgáló kassza esetében kötelezni kell a cégtulajdonost arra, hogy fizesse meg ‑ nagyon egyszerű: a pénztárosok átlagjövedelme vagy a KSH adatai alapján ‑ azokat a járulékokat, amelyeket így nem fizet be a magyar államkasszába. Tehát: fizesse meg minden egyes regisztrált önkiszolgáló kassza után a 15 százalékos személyi jövedelemadót, a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, illetve még a 13 százalékos szociális hozzájárulást is, ebből az összegből pedig lehet a nyugdíjakat, méghozzá minden nyugdíjasnak a nyugdíját tisztességes módon emelni. Nem 16. havi nyugdíjról kell beszélni a választások előtt néhány hónappal, hanem folyamatosan, mindig, minden hónapban tisztességes nyugdíjat kell fizetni azoknak a magyaroknak, akik a saját kezükkel építették becsületesen ezt az országot.

Erre teszünk egy olyan javaslatot, amelyet Magyarországon még senki más nem tett meg. A világon azért nem mi vagyunk az egyedüliek, hiszen például Dél-Koreában jelenleg azon gondolkodnak, hogy hogyan tudják befizettetni a járulékot az ilyen globális nagy cégekkel. Ott egyelőre azt alkalmazzák, hogy az adó-visszatérítéseket nem tudják ezek a nagy cégek igénybe venni. Tehát élen járhatna Magyarország egy olyan politikai innovációval, amelyen egyelőre még csak gondolkoznak nagyon sok országban, de sehol még nem alkalmazták. Itt a lehetőség arra, hogy tisztességesen emeljék minden magyarnak a nyugdíját, és ne csak felelőtlen, mindenféle költségvetési fedezet nélküli választási ígérgetésekről szóljon a nyugdíjasokkal való törődés, a gondoskodás az idősekről, szüleinkről, nagyszüleinkről.

Várom a konkrét válaszát a kormánynak. Mellébeszélés helyett tehát ne az élelmiszer-utalványokról, ne a 15. havi nyugdíjról beszéljen (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), hanem arról, hogy ezt a konkrét javaslatunkat befogadja‑e és megvalósítja‑e a kormány. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)