Jámbor András Imre (Párbeszéd)

JÁMBOR ANDRÁS IMRE, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Pár napja egy ismerősömmel beszélgettem, aki egy fodrászatban dolgozik, és ő mesélte el, hogy az egyik kollégája egy olyan nő, aki a gyermekvédelmi rendszerből jött, és ki tudott törni abból a sorsból, amit a gyermekvédelmi rendszer sokakra ráró, akik végigmennek ezen a rendszeren. És akkor gondoltam bele abba, hogy hány olyan ismerősöm van, aki a gyermekvédelmi rendszerből jött, miközben egyébként az elmúlt 35 évben százezrek mentek végig ezen a rendszeren. Számoljunk, mondjuk, azzal, hogy csak 250 ezer ember volt a rendszerváltás óta, aki végigment a gyermekvédelmi rendszeren, aki ott nőtt fel, abban ‑ az minden negyvenedik magyar állampolgár.

Mi 200-an vagyunk itt a parlamentben. Hányan vagyunk, akik a gyermekvédelmi rendszerből jöttek? Hányan vannak olyanok, akik sikeres vállalkozók tudnak lenni, akik a gyermekvédelmi rendszerből jönnek? Hányan vannak bírók? Hányan vannak vezető pozícióban, minisztériumi pozícióban, akik a gyermekvédelmi rendszerből jöttek? És, hát, amikor ezt végiggondolja az ember, és önök is végiggondolják, hogy hány olyan ismerősük van, aki a gyermekvédelmi rendszerből jön ‑ nekem csak olyan ismerősöm van, aki ott is dolgozik egyébként jelenleg, tehát ez az a karrierút, amit én leginkább látok a gyermekvédelmi rendszerben ‑, akkor nézzük meg, hogy mi van a másik oldalon, milyen számok vannak a másik oldalon! Ott van az a szám, hogy a budapesti, 40 év alatti hajléktalan embereknek a fele a gyermekvédelmi rendszerből kerül ki. Tudjuk azt, hogy a gyermekvédelmi rendszerből kikerülőket az átlagnál súlyosabban érinti a prostitúció, főleg a Szőlő utcai ügyből tudjuk például. Tudjuk azt, hogy átlagon felül érinti őket a szerhasználat.

Vegyük ezt a két gondolatsort egymás mellé! Ma a gyermekvédelmi rendszer nem testesíti meg, nem teljesíti be azt a szerepet, amit el kellett volna látnia. Nem juttatja el odáig azokat az állampolgárokat, azokat a gyerekeket, akik bekerülnek oda, hogy esélyt kapjanak arra, hogy egy jobb élettel jöjjenek ki onnan. És azt gondolom, hogy ennek a vitanapnak kb. ez kéne hogy legyen a fő kérdése, hogy hogyan tudunk olyan gyermekvédelmi rendszert csinálni, amelyből hogyha kikerülnek állampolgárok, akkor ők azonos eséllyel kerülnek ki, mint azok, akik a saját szüleikkel nőnek fel. De mégis, ez a vita minthogyha kicsit egy másik irányba ment volna el az utóbbi két órában, pedig az önök dolga is az lenne, hogy ebbe az irányba induljon el, és nyilvánvalóan a mi ellenzéki javaslataink is erre kéne hogy irányuljanak.

Én nagyon köszönöm azt, hogy 4 ezer forintra megemelték azt az 1500 forintot, amely a gyermekvédelemben reggelire, ebédre, vacsorára jut, csak ezt két éve kérem gyakorlatilag, és két év után most jutottak el oda, hogy ezt megemelik. És először emelik ezt az összeget úgy, hogy egyedüliként emelik, hogy a fogyatékosintézményekben és az idősellátásban nem emelik mellé ugyanezt az összeget; ez azért erősen mutatja azt, hogy ez egy politikai döntés a jelenlegi helyzetben, amely egy politikai problémára próbál megoldást adni, és nem az intézményrendszer problémáira. Ezt a többi, nem létező intézkedés is jól mutatja.

Amikor itt a 10-20 százalékos béremelésről beszélünk, akkor azért látni kell azt, hogy a szakma egy nagyon jó részének a 10 százalékos béremelés egyenlő a minimálbér-emeléssel és a garantáltbérminimum-emeléssel, mivel olyan alacsonyak ezek a bérek. Hoztam pár kommentet az egyik szociális szakmai csoportból, ahol arra reagáltak, hogy 10-20 százalékos béremelésről van szó, és azt kérdezték tőlük, hogy mennyit keresnek most, és mennyit kéne keresniük:

Családsegítő 14 éve, szakvizsga és három diploma, fizetés családi adókedvezmény mellett 368 ezer; 600 ezer nettó bérrel talán hó végén is maradna valami.

12 éve dolgozom a szociális szakmában, voltam esetmenedzser, családsegítő anno családgondozó diplomával, egyetem után egyből a szakmámban elhelyezkedve 303 ezer nettót keresek; 500-600 ezret éreznék reálisnak.

415 ezer nettó a bérem integrált intézmény vezetőjeként, négy diplomával, szakvizsgával. A kollégáim ennek sajnos a töredékét keresik, de ez nem vigasztaló ettől függetlenül. A bruttó lenne az a nettó, amivel elégedett lennék.

19 év után fejlesztő pedagógus munkakörben 328 ezer forint a nettó bérem egy bentlakásos ápoló-gondozó otthonban. Legalább 500 ezer forintos bérrel lennék elégedett.

35, négy éve vagyok közalkalmazott, ebből 27 éve családsegítő. Két diplomám van, 350 ezer forint a bértábla szerinti nettó bérem. Minimum nettó 800 ezer forint lenne az elfogadható.

25 év, E9 kategória, 400 ezer. Aminek örülnék, az kb. 650-670.

És tényleg lehetne sorolni több száz kommentet, amelyben a szociális dolgozók leírják, hogy az a béremelés, amit önök javasolnak, az a 10-20 százalékos béremelés nem lesz elég ennek az ágazatnak. Gondoljanak bele ezekbe a bérekbe, számolják ki, hogy mit jelent 10 százalék ezekre a bérekre, és gondoljanak bele abba, hogy meg lehet‑e ebből élni!

Az egyik kommentár egyébként arról írt, hogy ő gyermekvédelmi dolgozóként nagyon örül annak, hogy megemelték 4 ezer forintra ezt az összeget, nagyon örül a 4 ezer forintnak, csak számoljuk ki, hogy több jön ki az ő családjában arra, hogy mennyit kell a gyerekek napi étkezésére költeni, hogyha 4 ezer forintot kapnának napi étkezésre, mint amennyi a fizetése. Ez az ágazat óriási bajban van, és ennek a bajnak az egyik fő okozója az alacsony bérszint.

De itt volt szó arról is, hogy a 2017-es törvény, amely a jelzőrendszer átalakításáról szól, milyen sikeres volt. Hát, egyrészt azóta eltelt nyolc év, és hogyha megnézzük Miskét, megnézzük Szolnokot, megnézzük Szekszárdot ‑ és lehetne folytatni a sort, és egyébként ez az önök átvilágítási törvényére is vonatkozik ‑, akkor azért itt nem a sikerjelentéseknek lenne a helye.

A Szőlő utca kapcsán én meg akartam dicsérni Rétvári államtitkár urat ‑ legyen ilyen is ellenzékből ‑, hogy nem Szőlő utcai álhírbotrányról beszél, csak simán álhírbotrányról, a Semjén Zsolttal kapcsolatos ügyek kapcsán. Én ennek nagyon örülök, ezt már elég régóta kérem. Annak nem örülök, hogy Selmeczi Gabriella és Hollik István is „Szőlő utcai álhírbotrányozott”, mert ami a Szőlő utcában történt, az nem egy álhírbotrány, és az a kormányzati kommunikációs keret, amelyben az álhírbotrányt csatoljuk a Szőlő utca mellé, az szerintem súlyos probléma, sérti azokat, akik ott elszenvedtek eseteket, és azt gondolom, hogy nem vezet ahhoz, hogy jobban működjön a gyermekvédelmi rendszer. És nagyon vicces módon Nagy Feró is ennek az áldozata egyébként. Merthogy ő azt hallja, amit önök mondanak, és önök Szőlő utcai álhírbotrányról beszélnek, és ő nem ismeri a történetet, mert az önök propagandájából, az önök médiájából nem jut el hozzá más, csak az, hogy itt egy álhírbotrány van, nyilván nem jutnak el hozzá a tények, hogy mi történt a Szőlő utcában, hogy négy be- és feljelentés volt, hogy 14 év alatti gyerekeket a gyermekvédelmi rendszerből szervezett be Juhász Péter Pál, és akkor utána hülyeséget mond, hogyha hülyeséget hall.

A nevelőszülői rendszerről kéne még beszélni kicsit hosszabban, mint az a pár perc, amely itt a rendelkezésemre áll, de Fülöp államtitkár úr Facebook-oldaláról szeretnék felolvasni egy kommentet:

Ők is állami gondozásban részesülnek, csupán családi környezetben kapnak otthont és törődést. A nevelőszülő egyértelműen kipótolja a hiányzó pénzt a saját fizetéséből az étkezéshez, hisz nem tud mást tenni. Erre számítanak? Amellett próbálnak kampányolni, hogy legyen több nevelőszülő, hiszen ezeknek a gyerekeknek családban kellene élniük. Miért remélik, hogy ez valaha meg fog történni? Hisz a nevelőszülőknél élő gyermekek ellátása terén hátrányos megkülönböztetés érvényesül. Kérem, szíveskedjen tájékozódni, hogy a nevelőszülőknél élő gyerekek esetében is várható‑e az étkezési ellátmány emelése, vagy ez már nem képezi részét a választások előtti kampánynak, hisz annyira kevesen vagyunk, hogy nem számítunk.

Az a helyzet, hogy ez egyébként a top komment Fülöp államtitkár posztja alatt, és szerintem egy elég jogos komment, amely arról szól, amit az előbb is mondtam, hogy ez a 4 ezer forint csak a gyermekvédelmi intézményekre vonatkozik, és a többi intézményrendszerre, amely a szociális ellátásban van, nem vonatkozik.

(17.00)

Márpedig ezek az intézmények összefüggenek, ezek a hálózatok összefüggenek, és ha önök politikai döntést hoznak, és nem a rendszert akarják megjavítani, akkor lesznek olyan emberek, akik rosszabbul járnak, és pont ebben az esetben az a szándék, amit az államtitkár úr is mondott ‑ mindkét államtitkár úr mondott ‑, hogy a nevelőszülői hálózat felé kéne a gyerekeket terelni, nem az intézményekben tartani egy politikai döntés alapján, amit az aktuális hatalmi érdekek vezérelnek, hoz egy rossz megkülönböztetést ebben a rendszerben.

Szerintem a 4000 forint, vagyis hétköznaponkénti 2700 forint ‑ itt említsük meg, hogy azt az 1300 forintot elég sok önkormányzat maga adja oda a gyerekek iskolai étkeztetésére, nálunk, Józsefvárosban is így van ez az iskolai, az óvodai étkeztetéssel ‑ járna a fogyatékosintézményeknél, járna az idősgondozásban és járna a nevelőszülőknél is pluszpénzként.

Végezetül pedig ez az egész Szőlő utcai álhírbotrányozás, meg ez az egész Szőlő utcai ügy arra kéne minket elvezessen, hogy lássuk azt, hogy vannak problémák ebben a rendszerben. Én elhiszem az önök jó szándékát, de ha végignézzük az elmúlt hetek, hónapok, évek eseményeit, akkor azért azt látjuk, hogy létezik az intézményeken belüli bántalmazás, és létezik egyébként az intézményeken kívül is bántalmazás. Ha álhírbotrányról beszélünk, ha arról beszélünk, hogy itt csak valami ellenzéki vádaskodásról van szó, akkor bizony nem abba az irányba fogunk eljutni, hogy megjavítsuk ezt a rendszert, márpedig ez javításra szorul.

Végezetül pedig Hollik Istvánnak: én támogatom mindkét ön által említett ügyben, hogy legyen vizsgálóbizottság. Derüljön ki az igazság! Szerintem ez minden magyar állampolgár érdeke. (Nacsa Lőrinc: Puzsér?) Ha ön Puzsér Róbert kijelentéseiről akar vizsgálóbizottságot létrehozni, akkor az elég vicces lenne. (Nacsa Lőrinc: Mi a véleményed Puzsérról? ‑ Nacsa Lőrinc és Hollik István közbeszól.) Én azt szeretném kérni a beüvöltő Nacsa képviselő úrtól, hogy ön viszont cserébe támogassa azt, hogy a Szőlő utca kapcsán legyen vizsgálóbizottság, mert mégiscsak arról van szó, hogy ha sorban jönnek esetek Miskétől Szekszárdig, Szolnoktól Bicskéig, és ezek az esetek egy irányba mutatnak, hogy baj van a rendszerrel, akkor nemcsak büntetőügyről beszélünk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hanem arról is beszélünk, hogy a rendszer nemműködését ki kell vizsgálni és át kell alakítani. Köszönöm szépen. (Kunhalmi Ágnes tapsol.)