Dr. Szeberényi Gyula Tamás (Fidesz)

DR. SZEBERÉNYI GYULA TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány az Alaptörvény 36. cikkének megfelelően előkészítette és benyújtotta a zárszámadási törvényjavaslatot az államháztartásban előírt határidők betartásával. A 2024. évi központi költségvetés végrehajtása a jogszabályi előírásoknak megfelelt, a törvényjavaslatban szereplő pénzügyi adatok megbízhatóak és valósak. A zárszámadás kapcsán néhány fontos adónem változásáról szeretnék említést tenni, illetve szeretnék reagálni néhány ellenzéki felszólalóra.

Ezek alapvetően javították ‑ mármint az adónemek változása ‑, javították, könnyítették az életünket 2024-ben. Az adórendszer súlypontja az elmúlt évek alatt kialakított növekedésbarát adórendszer fenntartásának támogatása érdekében továbbra is a fogyasztási, forgalmi típusú, illetve a negatív környezeti hatásokat terhelő és egészségvédelmi célú adókra helyeződött.

A 2024. évi költségvetés tovább erősítette a kormányzati politika korábbi éveinek meghatározó elemeit, kiemelt tekintettel a család- és nyugdíjpolitikára, valamint az otthonteremtési és felújítási programokra. A családbarát adórendszer legfontosabb elemét a gyermekek után járó családi adó- és járulékkedvezményt érintően hozott a kormány döntést: a kedvezmény reálértékének megőrzése érdekében két lépcsőben megduplázzák az adókedvezményt. Az intézkedés első lépcsője a 2025. költségvetési évben történik, a második 2026-ban. Illeték esetében 2024 januárjától kiterjesztésre kerülnek a vagyonátruházási illetékmentesség szabályai a CSOK Plusz otthonteremtési program keretében vásárolt ingatlanokra.

A társasági adó kulcsa az Európai Unión belül Magyarországon a legalacsonyabb, emellett a nagyvállalkozások adminisztrációs terhei jelentős mértékben csökkentek a csoportadózás lehetőségének bevezetésével a társasági adóban. Ez az intézkedés az ország versenyképességének további növekedését és befektetési célponttá válását segítheti, illetve a vállalatcsoportok számára számottevő könnyítést és adómegtakarítást is jelent.

A kormány az elmúlt időszakban számos beruházásösztönző intézkedést vezetett be. 2024-ben a globális minimumadó bevezetésével összhangban egy új K+F-adókedvezmény lett bevezetve, amely az adókötelezettség maximumáig érvényesíthető, megfelelő mértékű elszámolható költség esetén az elszámolás évében, illetve az azt követő három évben. Amennyiben a harmadik adóév végén is fennmarad érvényesíthető adókedvezmény, úgy azt az adóhatóság kiutalja az adózó részére.

A kisvállalati adó szabályozása terén jelentős egyszerűsítésre került sor az elmúlt időszakban. Az adókulcs csökkentésével még kedvezőbb adózási környezetet teremtett a növekedésre képes kis- és középvállalkozások számára. Mivel ez az adónem kiváltja a szociális hozzájárulási adót és a társasági adót, ezért a szociális hozzájárulási adó mérséklésével párhuzamosan a kisvállalati adó kulcsa az elmúlt években fokozatosan csökkent, 2021-től pedig a jogosultsági feltételek is szélesedtek. Ezen intézkedések, továbbá az adónemet népszerűsítő kampányok következtében az adóalanyok száma közel 15-szörösére nőtt 2016 óta, a 2021. év végére meghaladta a 94 ezret.

Az általános forgalmi adó esetében 2021. január 1-jétől az új lakások áfakulcsa 5 százalékra csökkent a beruházások ösztönzése és a családok lakásvásárlásának támogatása érdekében. A 2024. évben az intézkedés alkalmazási határideje 2026. december 31-éig meghosszabbításra került, átmeneti rendelkezésekkel akár 2030. végéig is alkalmazható.

Több ellenzéki képviselő is felszólalásában adatokat, tényeket, féligazságokat említett ‑ őszintén szólva sajnálom az államtitkár urat, mert biztos, hogy nem lesz ideje mindegyikre egyenként reagálni és helyre tenni őket, ezért talán annyi segítséget tudok neki nyújtani, hogy néhányra reagálok ‑, Z. Kárpát Dániel képviselő úr a kedvenc példáját előhozta újra ‑ a Gazdasági Bizottságban már többször beszéltünk erről ‑, a családi pótlék emelését. Ugyan azonnali kérdések óráján is és mindenhol már többször miniszterelnök úr is elmondta, hogy nem azért nem emelünk családi pótlékot, mert nincs rá pénzünk, hanem azért, mert nem ez a politikánk lényege: nem kívánjuk ilyen irányba terelni az embereket, nem akarjuk azt, hogy azok, akik a gyerekeikből élnek, azok éljenek meg jól, hanem azokat akarjuk támogatni, akik a gyermekeikért élnek.

(15.40)

Annyit azért el kell mondanom Z. Kárpát képviselő úr javára, hogy elismerte, sok visszaélés is lehet a családi pótlék emelése mellett. Mondjuk nem az, amit ő a félkarú rablóval kapcsolatosan említett, mert azt már megszüntettük, a kocsmákban ilyen lehetőség nincsen, de valóban előfordul olyan ‑ sajnos bizonyos területeken elég gyakran ‑, hogy a családi pótlék nem kerül a gyermekekhez. Erre javasolja ő most már sokadszorra, akár itt is, bizottsági ülésen is, hogy adjuk kártyára, amit csak élelmiszerre vagy gyermekápolási cikkekre lehet felhasználni.

Én már több esetben, bizottsági ülésen is elmondtam neki, hogy lehet, hogy egy belpesti vagy egy budai képviselő számára ez ismeretlen környék, de ahol ilyen rétegek élnek, ahol valaki édesapaként ‑ ha egyáltalán lehet édesapának nevezni az ilyet ‑ a családi pótlékot élvezeti cikkekre, kábítószerre, alkoholra költi, az könnyedén meg fogja tudni oldani, hogy ezt a kártyát is becserélje; ennek kialakult a másodlagos piaca, szakszerűen így lehetne fogalmazni. Nem jó út ez az irány, nem kívánjuk ezt folytatni, hiába említi Z. Kárpát képviselő úr minden egyes alkalommal, és nem azért, mert nincs rá pénzünk, azért, mert egészen másban hiszünk, a családi adókedvezményben hiszünk.

A családi adókedvezményre is van ötlete a képviselő úrnak, azt vizionálja, hogy a megemelt családi adókedvezményt a minimálbéren élők nem tudják majd kihasználni. Nem gondolom, hogy nem tudják kihasználni, hiszen ő is elismerte, hogy ezzel a családi adókedvezmény értékét megőrizzük az eredeti szinten, és mivel az értékét inflációkövetően őrizzük meg, a bérek pedig ‑ és különösen a minimálbér ‑ az inflációt meghaladó mértékben emelkednek, ezért éppúgy ki tudják használni, és nincs szükség arra a javaslatra.

Többen említették az államadósság mértékét ‑ Hollik képviselő úr ugyan ezt szerintem jól elmagyarázta, hogy teljesen szakszerűtlen nominális értékben mérni az államadósságot, ezt mindenhol GDP-arányosan értik és mérik. Tordai képviselő úr is előhozta ezt, ő nagy kegyesen megengedte, hogy inflációkövetően számoljuk. Nem is értem, hogy ennek mi értelme van, hiszen ott van egy nagyon jó mutató, a GDP-arányos államadósság, és ehhez mérve a kormány jól teljesít 2010-hez képest is, ez a szám nem nőtt, amikor olyan lehetőség volt, akkor mindig csökkent. A koronavírus-járvány okozta válságnál, ahogy Európában mindenhol, valóban növekedett ez, hiszen ‑ nem csak Magyarországon ‑ mindenki ebből, ilyen forrásból is élénkítette a gazdaságot.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány már többször bebizonyította, hogy válsághelyzetekben helyt tud állni. Meglátásom szerint a 2024-es esztendő eredményei is egyértelműen ezt támasztják alá, hiszen a kisebb gazdasági növekedés ellenére számos társadalompolitikai cél megvalósult. Mindezekre tekintettel kérem képviselőtársaimtól, hogy támogassák a zárszámadási törvény elfogadását. Köszönöm a figyelmüket.