Kisgergely Kornél

KISGERGELY KORNÉL nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: (A hangosítás nem működik.) Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A 2024. évi zárszámadásitörvény-javaslatot a kormány az államháztartási törvény előírásai szerint… (Vajda Zoltán: Nincs mikrofon! ‑ Hollik István: A kártya nincs bedugva szerintem! ‑ Kisgergely Kornél rövid szünetet tart.) Amíg ez megoldódik, megpróbálok hangosan beszélni.

(A hangosítás továbbra sem működik.) Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A 2024. évi zárszámadásitörvény-javaslatot a kormány az államháztartási törvény előírásai szerint terjesztette be az Országgyűlés elé. A törvényjavaslat részletesen tartalmazza az elmúlt évi tényleges költségvetési adatokat összehasonlítható és átlátható módon a 2024. évi tervadatokkal együtt. A magyar kormány a 2024-es költségvetést védelmi költségvetésként határozta meg, amely háborús körülmények között is biztosítja az ország fizikai és gazdasági biztonságát. (A hangosítás működik.) A költségvetés prioritásai között maradt a rezsivédelem és a honvédelem megerősítése, a családtámogatási rendszer fenntartása, valamint a nyugdíjak reálértékének megőrzése.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a zárszámadás keretében röviden összefoglaljam az előző év főbb gazdaságpolitikai mutatóit. A 2024. évi költségvetés 2023 tavaszán 4 százalékos GDP-növekedéssel, 6 százalékos inflációs várakozással, a GDP 2,9 százalékának megfelelő hiánycéllal, az államadósság további mérséklésével számolt. 2024-ben a kedvezőtlen nemzetközi gazdasági és politikai folyamatok hatására a gazdasági növekedés a vártnál visszafogottabban alakult. Az európai növekedést fegyveres és diplomáciai konfliktusok fékezték, a német gazdaság nem tudott erőre kapni, emellett az európai autógyártás nehézségei is negatívan hatottak a hazai ipar teljesítményére. Ennek eredményeként a magyar GDP volumene 0,6 százalékkal bővült a tavalyi évben.

Bár a külső környezet nem hatott támogatóan, a fogyasztás élénkülését az óvatossági motívum fokozatos oldódása, a kiszámítható infláció és a reálbérek jelentős emelkedése segítette elő. A felhasználási oldalt tekintve a háztartások tényleges fogyasztásának volumene 4,9 százalékkal nőtt. 2024 során is fennmaradtak azok az intézkedések, amelyek a családok javát szolgálják, így például a családi adókedvezmény, a 25 év alattiak, a 30 év alatti és a négygyermekes anyák szja-mentessége. A 13. havi nyugdíj, a rezsicsökkentés rendszerének fenntartása mind a lakosság jövedelembiztonságát garantálták a növekvő reálbérek mellett, egyúttal hozzájárulva a fogyasztás bővüléséhez.

Ugyanakkor a beruházási aktivitás elmaradt a várakozásoktól a piaci bizonytalanságok és a külső dekonjunktúra következtében. A kormány számos intézkedést hozott a vállalatok megsegítésére 2024-ben, így a Baross Gábor-hitelprogram vagy a Széchenyi-kártya-program, továbbá a vállalati kamatstop meghosszabbítása a tavalyi évben is jelentős támaszként szolgált a magyar cégek számára. A külső egyensúly tekintetében a folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP 1,5 százalékát kitevő többletet halmozott fel, szemben a törvény benyújtásakor várt 1 százalékos hiánnyal, amit elsősorban az import csökkenéséből fakadó áruegyenleg-emelkedés magyaráz.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A GDP termelési oldalát tekintve a 2024-es növekedést elsősorban a szolgáltatások támogatták, amelyek a legtöbb ágazatban felülmúlták a 2023. évi teljesítményt, tükrözve egyúttal a lakossági bizalom visszaépülését és a fogyasztás élénkülését. Különösen a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, pénzügyi szolgáltatások, szállítás és az infokommunikáció teljesítménye kiemelendő.

A kedvezőtlen külső gazdasági körülmények ellenére a munkaerőpiac továbbra is ellenállónak bizonyult. 2024-ben a foglalkoztatottak létszáma 4,7 millió fő volt, míg a munkanélküliség kismértékben emelkedett, részben az inaktívak munkakeresésben való belépése miatt. Az alkalmazásban állók száma összességében 9 ezer fővel nőtt, amit a piaci szolgáltatások, legfőképp a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, kereskedelem és az oktatás bővülése hajtott. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete nominálisan 13,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi szintet.

(12.30)

Az erőteljes bérdinamikát a minimálbér 15 és a garantált bérminimum 10 százalékos emelése hajtotta, amely az egész bérszerkezetre kihatott. Emellett az ágazati béremelések is jelentős szerepet játszottak a keresetek markáns emelkedésében. Kiemelkedő volt a keresetnövekedés az oktatásban, a pedagógusbérek emelésének hatására.

2024 során az infláció mértéke 3,7 százalék volt, így az év egészét tekintve a bruttó reálkeresetek 9,2 százalékkal nőttek. Megállapítható tehát, hogy a 2023-as átmeneti reálbércsökkenést követően 2024-ben jelentősen erősödött a keresetek vásárlóereje, amire legutóbb a 2000-es évek elején volt példa. A 2022-23-as, főként a háború, a szankciók és az energiaválság által gerjesztett magas infláció sikeres letörését követően 2024-ben a hazai gazdaság már stabil árkörnyezetben működhetett.

2024 első felében a kötelező akciózás, illetve a korábban bevezetett online árfigyelő rendszer is csillapította az élelmiszer-inflációt. A fogyasztói árindex szerint Magyarországon 3,7 százalékkal emelkedtek az árak az elmúlt évben, amit az olcsóbbá váló háztartási energia és a tartós fogyasztási cikkek, részben pedig az élelmiszerek és egyes termékcsoportok, valamint a szolgáltatások kiegyensúlyozott áralakulása alakított.

Tisztelt Országgyűlés! A 2024-es költségvetés a védelmi költségvetés éve volt, a két legfontosabb területe a rezsivédelem és a honvédelem. A kormány továbbra is kiemelt prioritásként kezelte a családtámogatások biztosítását, továbbá a nyugdíjak reálértékének megőrzését. Ez az időközben mérsékelt infláció eredményeként 2024-ben a reálérték emelését jelentette.

2024-ben a Rezsivédelmi Alap továbbra is biztosította a magyar családok és vállalkozások védelmét a magas energiaárakkal szemben. Az alapból került finanszírozásra a központi költségvetési szervek és az önkormányzatok kompenzációja, az egyházi és civil intézményfenntartók, valamint az állami tulajdonú társaságok rezsitámogatása is. A tavalyi évben tovább folytatódtak a munkahelyvédelmi programok, a munkát terhelő adók nem emelkedtek, így a foglalkoztatotti létszám megközelítette a 4,7 millió főt.

2024-ben a nyugdíjasok és a nyugdíjszerű ellátásban részesülők ‑ mintegy 2,5 millió fő ‑ februárban egy teljes havi nyugdíjjal vagy ellátással azonos összegű többletjuttatásban részesültek. 2024 januárjában 6 százalékos nyugdíjemelés történt, miközben az infláció mértéke 3,7 százalék volt. A különbözet természetesen az érintetteknél maradt, ami reálértéken is emelte az ellátások összegét.

A háború közelsége miatt továbbra is kulcsfontosságú volt a határok és Magyarország védelmének biztosítása, így a honvédelmi kiadások 2024-ben elérték a GDP 2 százalékát. Az állami beruházások tervezésénél prioritás volt a hatékonyság és a takarékosság. A költségvetés a gazdasági növekedést és a fokozatosságot kiemelten támogató projektekre összpontosított. Ezzel összhangban az új hiánycél elérését segítendően döntés született egyes nagy volumenű beruházások elhalasztásáról, amelyek a későbbi években valósulhatnak meg.

2024 során a kormány összesen 1075 milliárd forint összegben hozott egyenlegjavító intézkedéseket a hiánycél tartása érdekében. 2024-ben azonban a kedvezőtlen külső gazdasági környezet és az ebből adódó, a vártnál lassabb növekedés, valamint az előző évi bázishatás növelte a hiányt. 2024-ben az államháztartás hiánya a GDP 5 százalékát tette ki. Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya 3948 milliárd forinttal teljesült, ezen belül a központi költségvetés 3857 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai közel 230 milliárd forintos hiánnyal, míg az elkülönített állami pénzalapok 138 milliárd forintos többlettel zárták a 2024-es évet.

Az államháztartás helyi önkormányzati alrendszerének 2024. évi pénzforgalmi hiánya 393 milliárd forintot tett ki. Az államadósság a GDP 73,5 százaléka lett, amelynek elsődleges okai a lassabb gazdasági növekedés, a tervezettnél magasabb hiány és a forint gyengülése.

Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy kiemeljek néhány, a kormány számára prioritásként kezelt területet. A kormány a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos célkitűzései, a nyugellátások értékállóságának biztosítása, a nők kiemelten megbecsült szerepének elismerése a nyugdíjrendszerben, valamint a nyugdíjrendszer stabilitásának, fenntarthatóságának megőrzése a Nyugdíjbiztosítási Alap 2024. évi költségvetésének teljesítése során is megvalósultak.

A kormány továbbra is elkötelezett az idősek tisztelete mellett, így a háborús időkben is nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a nyugdíjak ne csak megőrizzék reálértéküket, de továbbra is javuljon a nyugdíjasok életszínvonala, így a kormány által visszaépített és a ledolgozott élet munkája alapján járó 13. havi nyugdíjat is minden nyugdíjasnak kifizesse. Ennek megfelelően a nyugdíjak reálértéke 2024-ben 2,2 százalékkal növekedett, a költségvetés nyugdíjcélú kiadásai közel 450 milliárd forinttal haladták meg az előző évi teljesítés összegét. A 2024-ben visszaépített 13. havi nyugdíjban és 13. havi ellátásban a tavalyi évben összesen 2,5 millió nyugdíjra és nyugdíjszerű ellátásra jogosult személy részesült, erre a költségvetés mintegy 521 milliárd forintot biztosított.

A nők családban betöltött szerepének megbecsülését mutatja, hogy 2024-ben az előző évinél 21 milliárd forinttal többet, összesen 470 milliárd forintot fordított a költségvetés a „Nők 40” kedvezményes nyugdíj folyósítására. Az elmúlt évben mintegy 144 ezer nő élt a kedvezményes öregségi nyugdíj igénybevételének lehetőségével.

A kormány nyugdíjpolitikai céljai 2024-ben is teljesültek. A nyugdíjrendszer stabil és kiszámítható, a nyugellátások megőrizték értékállóságukat. A nyugdíjak 2010 óta több mint kétszeresükre nőttek, a vásárlóerejük pedig több mint 25 százalékkal javult.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány a 2024. évben is jelentős forrásokat biztosított az egészségügy számára. Az Egészségbiztosítási Alap kiadásainak több mint negyedét a pénzbeli ellátások kifizetésére, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj, táppénz, rokkantsági, rehabilitációs ellátások, közel háromnegyedét pedig természetbeni ellátások finanszírozására használta fel az egészségügyben. A természetbeni ellátások közül a gyógyító-megelőző ellátás fedezetet biztosított többek között az alap-, a járó- és fekvőbeteg-ellátásban dolgozó orvosok és egyéb egészségügyi dolgozók 2021-ben elindult átfogó bérfejlesztési programjának mindhárom ütemére, az egészségügyi szakdolgozókat és az egészségügyben dolgozókat megillető újabb, 2024. március 1-jei béremelésre, egyes nagy értékű gyógyszerek beszerzésére, a meddőségkezelési eljárások finanszírozására, az újszülöttkori gerinceredetű izomsorvadás-szűrőprogram finanszírozására, a sürgősségi gyermek- és gyermektraumatológiai ellátás fix díjának bevezetésére, a betegszállítás finanszírozási helyzetének javítására, egyes ellátások finanszírozásának növelésére, valamint az egészségügyi ellátást, szakellátást nyújtó közfinanszírozott szolgáltatók lejárt tartozásállományának több ütemben való rendezésére.

(12.40)

Tisztelt Országgyűlés! A kormány 2024-ben is kiemelten kezelte a közszolgálatban dolgozók anyagi megbecsülésének kérdését, így jelentős béremelésekre került sor a már említett egészségügyi területen dolgozók béremelése terén. Kiemelkedő mértékben nőtt a pedagógusok, valamint a szakképzésben oktatók bére. Elindult a Nemzeti Adó- és Vámhivatal foglalkoztatottjainak kétlépcsős illetményemelése, valamint sor került a rendvédelmi és honvédelmi hivatásos állományban dolgozók illetményemelésére is.

Tisztelt Országgyűlés! Szeretnék külön is szót ejteni az önkormányzatok 2024. évi finanszírozásáról. A helyi önkormányzatoknál az évekkel ezelőtt kialakított finanszírozási rendszer stabil lábakon áll. Az önkormányzatok a kötelező feladataik ellátásához igazodó állami támogatásokra minden esetben számíthatnak a változó makrogazdasági környezet ellenére is. Így például a lakossági igények kielégítése érdekében települési szinten továbbra is nő a bölcsődei férőhelyek száma, illetve emelkedik a bölcsődében és óvodában foglalkoztatott pedagógusok bére, továbbá a szociális ellátáson belül változatlanul kiemelt szerepet tölt be a gyermekétkeztetés és a szünidei étkeztetés ellátása, amelyek mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy településeink élhetőbbé váljanak a családok számára. Ezekhez az állam 2024-ben is biztosította a szükséges többletforrásokat, ezzel is hozzájárulva a magasabb színvonalú és hatékonyabb feladatellátáshoz.

Az önkormányzati alrendszer pénzügyi helyzetéről megállapítható, hogy a települések évről évre egyre nagyobb saját bevételt realizálnak. Összességében elmondható, hogy az önkormányzati törekvéseknek és a központi költségvetés által biztosított támogatásoknak köszönhetően az önkormányzati alrendszer gazdasági helyzete továbbra is kiegyensúlyozott.

Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Végezetül engedjék meg, hogy ezúton is köszönetemet fejezzem ki az Állami Számvevőszéknek a zárszámadás ellenőrzése során végzett munkájáért. A Számvevőszék jelentésében is rögzíti, hogy a 2024. évi központi költségvetés végrehajtása szabályszerűen történt. A jelentés kiemeli, hogy a költségvetés végrehajtásáról számot adó zárszámadásitörvény-javaslat tartalma, szerkezete megfelel a jogszabályi előírásoknak, és valósághűen mutatja be a költségvetés végrehajtására vonatkozó pénzügyi adatokat, információkat. Tekintettel arra, hogy az adósságmutató növekedése az átfolyamok változására vezethető vissza, az államadósság alakulása az ÁSZ véleménye szerint is összhangban van a jogszabályi előírásokkal.

Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Mindezen megállapításokra tekintettel kérem, hogy a 2024. évi zárszámadásitörvény-javaslatot megtárgyalni és a későbbiekben elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokban.)