Dr. Szeberényi Gyula Tamás (Fidesz)

DR. SZEBERÉNYI GYULA TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt évtizedben szemtanúi lehettünk egy olyan átalakulásnak, amely alapjaiban formálta át a gazdaság működését. Ez az átalakulás nem más, mint a digitalizáció forradalma.

Ami korábban csupán technológiai újításnak tűnt, mára a gazdaság egyik legfontosabb mozgatórugójává vált. A digitalizáció ma már nem csupán egy szűk szektor kiváltsága; a vállalkozások minden szintjén jelen van, az adminisztrációs folyamatoktól kezdve a gyártáson és a logisztikán át egészen a marketingig és az ügyfélkapcsolatokig. Az automatizált rendszerek, a mesterséges intelligencia, a big data-elemzés és a felhőalapú megoldások mind hozzájárultak ahhoz, hogy hatékonyabbá, gyorsabbá és átláthatóbbá váljon a gazdasági működés. A koronavírus-világjárvány időszaka különösen felgyorsította ezt a folyamatot. Szinte egyik napról a másikra kellett áttérni az online működésre, és a vállalatok, amelyek képesek voltak gyorsan akklimatizálódni, nemcsak túléltek, hanem megerősödve kerültek ki a válságból. A digitális eszközök nemcsak helyettesítették a hagyományos megoldásokat, hanem új üzleti modelleket is teremtettek. Gondoljunk csak az e-kereskedelem robbanásszerű növekedésére, a fintech megoldások térnyerésére vagy a távmunka elterjedésére.

De a digitalizáció nem csupán technológiai kérdés. Ez kultúraváltás is. Olyan szemléletmódot követel, amely nyitott az innovációra, a kísérletezésre és az adatvezérelt döntéshozatalra. A jövő sikeres vállalkozásai nemcsak használják a digitális technológiákat, hanem stratégiai előnyt kovácsolnak belőlük. Természetesen mindez új kihívásokat is hoz. A kiberbiztonság, az adatvédelem, a munkaerő átképzése és a digitális szakadék csökkentése olyan területek, amelyekre folyamatosan figyelmet kell fordítanunk, mert a digitalizáció akkor lesz valóban sikeres, ha mindenki számára elérhető és hasznos lesz.

Tisztelt Ház! A gazdaság digitalizációjának az utóbbi években tapasztalt jelentős fejlődését követve kerül sor azoknak az európai uniós szabályoknak a kialakítására, amelyek egyéb szabályok mellett a belső piacra vonatkozó egységes adatszolgáltatási követelményt állítanak fel a kriptoeszköz-szolgáltatók számára. Erre a szabályozásra azért van szükség, mert a digitális fejlődés egyre több komplex lehetőséget kínál az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés számára. A kriptoeszköz-szolgáltatók által kínált szolgáltatások határokon átnyúló jellege olyan összetett adózási környezetet eredményez, amelyben kihívást jelent az adószabályok érvényesítése és a jogkövető magatartás biztosítása.

Az előterjesztéssel elérni kívánt közvetett politikai cél a nemzetközi és európai uniós szintű adóügyi együttműködés hatékonyságának fokozása. A módosítás az automatikus információcsere hatályának kiterjesztésével, az európai uniós tagállamokkal, valamint a harmadik országokkal történő szélesebb körű adóügyi együttműködési eszközöket biztosít az adókikerülés, az adókijátszás és az adócsalás egyes formáinak felismeréséhez és kezeléséhez. Az előterjesztésben szereplő törvénymódosítás ezáltal hozzájárul az adóügyi átláthatósághoz és ezen keresztül a nemzetközi és európai uniós adóügyi együttműködési szabályok megfelelő alkalmazásához, valamint hazánk jogharmonizációs kötelezettségének teljesítéséhez. A módosítás eredményeként a magyar adóhatóság további eszközöket vehet igénybe az eltitkolt jövedelmek felderítésére és a költségvetés adóbevételeinek biztosítására.

Tisztelt Országgyűlés! Az adatszolgáltatási kötelezettség mind a határokon átnyúló, mind a belföldi ügyletekre kiterjed annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az adatszolgáltatási szabályok hatékonyságát, a belső piac megfelelő működését, az egyenlő versenyfeltételeket és a megkülönböztetésmentesség elvének tiszteletben tartását.

(10.50)

A szabályozás a kriptoeszköz-szolgáltatók által a kriptoeszközökkel végrehajtott ügyletek szerint bontott adatszolgáltatást és információcserét ír elő. A szabályozás alapján az adatszolgáltatás teljesíthetősége érdekében a kriptoeszköz-szolgáltatónak úgynevezett átvilágítási kötelezettsége áll fenn. A magánszemély illetőségének megállapításához a kriptoeszköz-szolgáltató 2027. január 1-jéig beszerzi a magánszemély nyilatkozatát, és a rendelkezésre álló információk alapján ellenőrzi a nyilatkozat valószerűségét.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottak ismeretében úgy vélem, hogy a törvényjavaslat támogatandó rendelkezéseket tartalmaz, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)