Dr. Vejkey Imre (KDNP)

DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi Bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Igazságügyi Bizottság 2025. október 14-ei ülésén tárgyalta meg és nyújtotta be az Országgyűlésnek az Alkotmánybírósággal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A bizottsági javaslat három törvény módosítását kezdeményezi, jelesül az Alkotmánybíróságról szóló törvény, valamint azzal összefüggésben a jogalkotásról szóló törvény és a különleges jogállású szervekről szóló törvény módosítását.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Alaptörvény 24. cikke kimondja, hogy az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve, és ezen feladata végrehajtása érdekében mindhárom hatalmi ágtól független intézmény. Ezért döntött úgy az Igazságügyi Bizottság, hogy ezen függetlenség további biztosítása, erősítése érdekében több ponton változtatja, pontosítja az Alkotmánybíróságról szóló törvényt. Az egyik ilyen lényeges módosítás, hogy az Alkotmánybíróság saját határozatait a saját hivatalos lapjában, az Alkotmánybíróság határozatai című lapban jogosult és köteles megjelentetni, ezáltal is deklarálva az önálló, autonóm és valamennyi hatalmi ágtól való függetlenségét.

A törvénymódosítás következő fontos része az Alkotmánybíróság munkatársainak megfelelő színvonalú javadalmazása, mely elengedhetetlen a további minőségi munka biztosításához. Ennek érdekében a törvényjavaslat bevezeti a közszolgálati munkaszerződés jogintézményét, ezáltal szabadabb bérgazdálkodásra és a munkáltatói jogkör gyakorlójának nagyobb fokú differenciálásra ad lehetőséget.

A törvényjavaslat nem kíván változtatni azokon a függetlenséget biztosító hatályos rendelkezéseken, miszerint az Alkotmánybíróság költségvetése önálló fejezetet alkot, a költségvetési javaslatát és zárszámadását maga állítja össze, és azt a kormány változtatás nélkül terjeszti be az Országgyűlésnek. Szintén nem változik az sem, hogy az Alkotmánybíróság adott évi költségvetése nem lehet kevesebb az előző évi költségvetésénél. Új elem azonban, hogy a személyi juttatások előirányzatának összegét korrigálni kell a költségvetési év során bekövetkező, a kúriai bírák személyi juttatásaira irányadó jogszabályból eredő illetménynövekedés összegével anélkül, hogy az más előirányzatok csökkentését eredményezné. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó előirányzata összegének meghatározása tekintetében is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A jelenleg hatályos törvények részletesen szabályozzák az Alkotmánybíróság volt elnökének juttatásait az elnöki tisztségének megszűnését követően, amennyiben e tisztséget legalább egy vagy két évig töltötte be. A törvényjavaslat az előző szabályokon túl megteremtené annak lehetőségét is, hogy ha az elnök legalább két évig az Alkotmánybíróság tagja volt, az alkotmánybírósági elnöki megbízatásának megszűnését követően további hat, vagy ha a megbízatása lemondás miatt szűnik meg, további három hónapnyi díjazás illesse meg. A javaslat pontosítja, hogy ha az Alkotmánybíróság volt elnöke a megbízatása megszűnését követően az AB-törvény 19. §-ának megfelelő, vagyis a Kúria elnökét megillető mértékű juttatásokra jogosító tisztséget tölt be, úgy az alkotmánybírósági törvény szerint meghatározott jogosultságok és juttatások a jövőben már nem illetnék meg.

A törvényjavaslat a függetlenség és a magas színvonalú szakmai munka biztosítása érdekében újraszabályozza az Alkotmánybíróság Hivatala főtitkárának és gazdasági igazgatójának javadalmazását, az Alkotmánybíróság elnökének illetményéhez igazítva azt.

A törvényjavaslat garanciális okból módosítja az Alkotmánybíróság teljes ülésének határozatképességére vonatkozó szabályokat is. Továbbra is feltétel, hogy a teljes ülés akkor határozatképes, ha azon legalább az Alkotmánybíróság hivatalban levő tagjainak kétharmada, köztük az elnök vagy akadályoztatása esetén az elnökhelyettes jelen van. A törvénymódosítás arra tesz javaslatot, hogy az elnök vagy az elnökhelyettes együttes akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt tag részvételével a határozatképesség biztosítható legyen.

A törvényjavaslat már most egyértelműen rendezni kívánja az Alkotmánybíróság elhelyezését azáltal, hogy 2028. január 1-jével a Budapest I. kerület Szent György tér 4. címet tekinti az Alkotmánybíróság székhelyének.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat további két törvénymódosítást kezdeményez, az előbb mondottakkal nyilván összefüggésben. A jogalkotásról szóló törvény módosításával egyértelmű szabályozás jön létre az alkotmánybírósági döntések közzétételét illetően, vagyis a döntéseket már nem a Magyar Közlönyben, hanem az Alkotmánybíróság határozatai című hivatalos lapban kell megjelentetni. Ezzel a független és autonóm működés még fokozottabban biztosítható az AB részére.

A különleges jogállású szervekről szóló törvény módosítása szorosan kapcsolódik az alkotmánybírósági törvénynek a dolgozók illetményét meghatározó szabályaihoz. A módosítással a törvényjavaslat hatályon kívül kívánja helyezni az eddigi sávos illetménytábla rendszerét, és a közszolgálati munkaszerződés bevezetésével magasabb és differenciáltabb javadalmazásban állapodhatnak meg a felek.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezek alapján megállapítható, hogy az Igazságügyi Bizottság javaslata több előremutató, az Alkotmánybíróság függetlenségét tovább erősítő módosítást tartalmaz. Ezért kérem a tisztelt Házat, kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák az Igazságügyi Bizottság törvénymódosító javaslatát. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)