Dr. Fónagy János (Fidesz)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önöknek most bemutatni kívánt törvényjavaslat tárgykörét éppen húsz évvel ezelőtt tárgyaltuk először a parlamentben. Akkor egy olyan szituáció, hogy például a bankszámlaszerződést nem egy bankfiókban kötjük meg, kivételes volt; ma ez a gyakorlat ‑ különösen a fiatalok körében ‑ szinte kizárólagos. A digitalizáció manapság olyan mértéket ért el, hogy mindennapjaink elválaszthatatlan részét képezi minden területen, így a pénzügyi területen és ezen belül a szerződéskötések esetében is.

Húsz évvel ezelőtt a pénzügyi távértékesítés szabályozása óriási újdonságot jelentett, amely megfelelő védelmet kívánt biztosítani a fogyasztó számára abban a helyzetben, amikor a szolgáltatóval, annak képviselőivel nem találkozik élőben, adott esetben nincs módja kérdezni tőle.

(12.40)

Az akkor elfogadott szabályozás alapján kialakult gyakorlat az azóta eltelt időben bevált, mindenki által megszokottá, természetessé vált. És most, húsz év után eljött az idő, hogy a szabályokat a fogyasztók védelmének fokozása és a korábbi szabályozás óta végbement technikai fejlődésre figyelemmel kiegészítsük, felülvizsgáljuk. Az önök előtt lévő törvényjavaslatnak ez a célja.

Tisztelt Ház! Az Európai Unióban évek óta folyik a háttérmunka valamennyi tagállam gyakorlatára vonatkozóan. A cél az volt, hogy a meglévő szabályok megfelelőségét, hatékonyságát felmérjék, felmérjük, és ahol szükséges, a szabályokat aktualizáljuk, pontosítsuk. Ezen felmérést követő szabályozási munka eredményét és átültetését látjuk ebben a törvényjavaslatban.

A törvényjavaslat alapvetően a korábbi, a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény szabályait veszi át. Szinte változatlanok a szerződéskötést megelőző információnyújtásra vonatkozó szabályok, azaz mit, milyen terjedelemben, hogyan és mikor kell megadni a fogyasztónak. Maradnak a szerződéstől való elállásra, illetve felmondásra vonatkozó szabályok, így azok határideje, gyakorlási módja, jogkövetkezményei az idetartozó elszámolási kötelezettséggel egyetemben.

Azonban vannak jelentős újdonságok is, amelyekről érdemes néhány szót váltani. Megjelenik egyrészről a személyre szabott tájékoztatás. Ez egy olyan speciális tájékoztatás, amelynek célja, hogy a fogyasztó még a szerződés aláírása előtt értelmezni tudja a szolgáltató által a kifejezetten neki kínált pénzügyi szolgáltatást, ideértve azt is, hogy a javasolt szerződéseknek milyen konkrét hatásai lehetnek reá nézve. A szolgáltatónak az ajánlat fő elemein túl annak a fogyasztót érintő hatásait is ismertetnie kell. Ennek a személyre szabott tájékoztatásnak pedig igazodni kell a szerződés jellegéhez, a fogyasztó tapasztalataihoz és ismeretéhez.

Újdonság az is, ha a fogyasztó online vagy mobilapplikáció útján kíván szerződést kötni, akkor a szolgáltatónak ezen a csatornán biztosítani kell egy elállási funkciót, például egy elállási gombot. Ennek a szabálynak az a célja, hogy a fogyasztót ne hozzuk nehezebb helyzetbe a szerződéskötéshez képest, ha a szerződésből ki akar lépni. Ezt a speciális elállási, felmondási funkciót jól látható és a fogyasztó számára is könnyen hozzáférhető módon kell elhelyezni, és az elállásra, illetve a felmondásra nyitva álló határidő alatt folyamatosan elérhetőnek kell lennie.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Összegzésként elmondható, ahhoz, hogy a fogyasztók a pénzügyi szférában távértékesítés útján kínált szolgáltatásokat vegyenek igénybe, a fogyasztói bizalom további erősítésére van szükség. A bizalom erősítésének egyik eszköze pedig a fogyasztóvédelem magas szintű biztosítása, amelyet az önök előtt lévő javaslat biztosít. Kérem, hogy a T/12790. számú törvényjavaslatot megvitatni, a törvényjavaslatban megfogalmazott szabályozási szándékot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)