Soltész Miklós (KDNP)

SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Országgyűlés! Tisztelt Szószóló Úr! Mindenekelőtt Kreszta Traján halálával kapcsolatban egyrészt hadd fejezzük ki most is részvétünket a nemzetiségi közösségek felé. Ő maga személy szerint is nemcsak kezdeményezője, hanem tartalommal megtöltője is volt a szószólói munkának, képviselői munkának. Isten nyugosztalja!

Mindemellett pedig az ő munkája is és az önök, szószólók, nemzetiségi képviselők munkája is az elmúlt 14 évben hozzájárult nemzetiségi közösségünk és az országok közötti közösségek erősítéséhez is, így a bolgár-magyar barátsághoz is, a bolgár-magyar barátság napjához is. Személy szerint önnek is, szószóló úr, köszönöm. Köszönöm azt, hogy jó és hűséges állampolgárai az országnak. Köszönöm, hogy hűségesen ápolják a hagyományokat. Köszönöm, hogy azok a kapcsolatok, amelyeket önök megteremtenek az anyaországgal, kihatnak és pozitívan hatnak a két nemzet, a magyar és a bolgár nemzet kapcsolatára, és pontosan ez jellemezte most a köztársasági elnök urak találkozóját, Sulyok Tamásét és Rumen Radevét.

Ha megnézzük, hogy miben állapodtak meg vagy miben értettek egyet, akkor ez mindenképp nagyon fontos, főleg a mostani európai helyzetben. Illegális migráció ‑ teljesen egyetértenek, meg kell állítani, vissza kell szorítani. Egyébként Bulgária volt az elsők között, akik kerítést építettek a magyarokkal együtt. Kisebb visszhangot kapott, de mégis ellenálltak a nyomásnak. Ugyanígy egyetértettek és egyetértünk az energiapolitikában: az, hogy nem lehet azt tenni, amit most Brüsszel diktál és el akar érni, akár az orosz, akár bármilyen más energiák megszüntetésével, megtiltásával kapcsolatban. Bulgária ebben mindig jó partnerünk. Megköszönte Bulgária elnöke a schengeni csatlakozásban való magyar elsődleges lépéseket, mikor európai uniós elnökök voltunk, románoknak, bolgároknak mi szereztük meg ezt a hatalmas nagy lehetőséget. Ez is nagyszerű a két nemzet között.

De talán a legfontosabb, és kiemelném azt is, hogy az orosz-ukrán háborúra mindkét elnök nemet mondott, mindkét elnök a békét hangsúlyozta. Mindkét ország abban érdekelt, hogy béke legyen a közelünkben, a szomszédunkban. Így kiemelte Bulgária elnöke is, hogy a magyarországi, budapesti békecsúcsnak óriási jelentősége és óriási szerepe is van, szemben a nyugat-európai vagy a magyarországi baloldal, köztük a TISZA álláspontjával, miszerint ezt a csúcsot nem érdemes megtartani, erre a csúcsra igazából nincs is szükség, sőt, még sokan árulásnak is nevezik Nyugat-Európában sajnálatos módon.

Éppen ezért azt kell mondanom, hogy óriási dolog az, hogy Bulgária is felismerte a béke jelentőségét. A béke biztonságot hoz, a béke gazdasági fölemelkedést hoz, és a fegyverek helyett nyilván a gazdasági fejlesztésre kell fordítanunk az erőnket. Így lehet béremelést, így lehet magasabb nyugdíjat, jobb lehetőségeket elérni. De sajnos azt kell mondanom, tisztelt szószóló úr, hogy az elmúlt években, amikor béke volt, tudtunk fejleszteni, háború alatt sokkal nehezebben. Éppen ezért, ha megszépítettük a templomot, megszépítettük a bolgár közösségi házat, újat építettünk, ami fantasztikus nagy eredmény, ez mind-mind a békességnek és a gazdaság fejlődésének az eredménye.

Ki kell mondanunk, hogy csak akkor tudjuk ezeket a nagyratörő terveket, ami a nemzetiségeknél továbbra is megvan, továbbra is folytatni, ha béke lesz, és a háború megszűnik. Ezért is köszönöm a bolgár közösségnek azt a fölhívását, miszerint a budapesti békecsúcs előtt egy imaláncot indítottak el, az imádsággal pedig szolgálják a két ortodox nép békességét, oroszokét és ukránokét egyaránt. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) Bármennyire is nem tetszik ez baloldali képviselőknek, bármennyire is nem tetszik ez DK-soknak, azt gondolom, ez a feladatunk, ez a célunk, és ezt kell elérni. Köszönöm szépen a fölszólalását. (Taps a kormánypártok soraiban.)