Dr. Répássy Róbert

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Sokszor beszéltünk már ezekről a kérdésekről, és mindig elmondom, hogy a bírósági végrehajtás a bírósági eljárás része. Tehát itt ér véget a bírósági eljárás, a végrehajtással, azért, mert a bíróság döntését a jogosult kéri végrehajtani, mert az adós vagy a kötelezett nem teljesítette a bíróság döntését. Tehát a végrehajtásnak az az értelme, hogy a nem teljesítő adósok, a jogosultnak nem teljesítő, a követelést nem fizető adósok is tartsák be a bíróság ítéleteit. Tehát a bíróság rendeli el a végrehajtást. Természetesen abban is igaza van, hogy a bíróság dönthet csak arról, ha az adós azt mondja, hogy ő mégsem tartozik. Hiába volt egy érvényes eljárás, hiába volt egy bírósági döntés, az adós mégis úgy ítéli meg, hogy például ő már túlfizette a hitelt.

De, tisztelt képviselő úr, nem tudunk azon változtatni, hogy ebben a kérdésben a bíróságnak kell döntenie. Az sem helyes szerintem, hogy önök egy politikai pártként bele akarnak avatkozni végrehajtási eljárásokba (Z. Kárpát Dániel: Mi a jogszabályok szerint járunk el!), de ha így teszik, akkor nyilvánvalóan van annak módja, hogy hogyan kérjék számon a bíróság esetleges mulasztását. A bíróság mulasztását, ha valóban mulasztásról van szó, egy országgyűlési képviselő a megfelelő helyen, megfelelő beadványokkal és kérelmekkel természetesen számon tudja kérni.

(9.30)

Ami az úgynevezett elsétálás jogát illeti ‑ mert, ugye, erről van szó, hogy önök azt javasolják, hogy ha már valakit kilakoltattak, és a lakását elvették, akkor ezzel szűnjön meg a tartozása ‑, a tegnapi napon a miniszterelnök úr válaszolt erre a kérdésre. De én csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy egyébként létezik ilyen megoldás, kevesen veszik igénybe, de létezik ilyen megoldás, ez a magáncsődeljárás. A magáncsődeljárásnak van egy olyan lehetősége, hogy amennyiben egy bizonyos ideig vállalja a hitel törlesztését, és azt rendszeresen törleszti, akkor egy idő után mentesül a fennmaradó tartozás alól. Tehát valóban van egy olyan része ennek a magáncsődeljárásnak, hogy egy darabig köteles törleszteni az adósságot, de a végén mentesülhet a fennmaradó tartozás alól. Ezt mindenkinek a figyelmébe ajánlom, hogy létezik Magyarországon az úgynevezett elsétálás joga; nem abban a formában, ahogy ön mondja, hogy ha elveszik az ingatlant, akkor utána már ne tartozzon senki semmivel, hanem be kell menni egy magáncsődeljárásba, a magáncsődeljárásban vállalni kell bizonyos törlesztést, és ezzel a törlesztéssel egy idő után azt a kedvezményt kapja az adós, hogy nem tartozik már a további összeggel.

Tisztelt Képviselő Úr! Még arra szeretném felhívni a figyelmet ‑ hiszen itt most már napok óta, sőt hetek óta a devizahitelesekkel kapcsolatos intézkedésekről beszélünk ‑, hogy jelenleg is van olyan intézkedés, amely a fennálló, tehát az érvényes hitelszerződésekre, lakáshitel-szerződésekre vonatkozik a kormány döntése alapján, ez a bizonyos kamatstop, a kamatstop-intézkedés. Ez kifejezetten a lakáshitelekre vonatkozik, és azokra a devizahitelesekre is vonatkozik, akik forintosították a hitelüket, tehát akik átalakították forinthitellé, és lakáshitel címén vették fel az összeget, azokra a kamatstop is vonatkozik. Tehát hogyha valaki azt szeretné, hogy a kamatok, a törlesztőrészlet ne emelkedjen, ne szálljon el, az igenis támogassa a kormányt abban, hogy a bankokkal szemben ezt a kamatstopot érvényesíteni tudja. Több mint 270 ezer adós, 270 ezer ügyfél élt ezzel a kamatstop-lehetőséggel, nekik nyújtott segítséget a kormány abban, hogy maximálta a lakáshitelek kamatait.

Önt is kérem tehát, képviselő úr, és mindenkit, hogy ne terjessze azt, hogy a kormány jelen pillanatban nem segít a devizahiteleseknek, mert azoknak is segít, akiknek még fennáll a tartozása, és azoknak is segített, korábban is, akiknek nyomasztó volt az árfolyam-ingadozás, és ezért átváltották forintra. 250 vagy 265 forinton váltották át azt a devizahitelt, és most 390 forint az árfolyam ‑ tehát képzeljük el, hogy ha ez még ezen az árfolyamon létezne, milyen terhet jelentene ez!

Tisztelt Képviselő Úr! Az ön felszólalásának a címében az „adósrabszolgaság” szó szerepelt. (Az elnök csenget.) A kormány mindent megtett azért, hogy kiszabadítsa az embereket ebből a lakáshitelezésből. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)